Kossuth-díjasok: Kelemen László
Szörényi László 80
Kultúrmorzsa

November 20-tól látható a hazai mozikban a Sárkányok Kabul felett című magyar háborús akciófilm, amely egy 2021-es afganisztáni mentőakció alapján készült, fikciós elemekkel kiegészítve. A történet alapját a Sámán Pajzs nevű katonai hadművelet képezi, mely során a Magyar Honvédség több mint 500 embert, köztük majdnem 200 gyermeket szabadított ki Kabul ostromlott városából – nemcsak magyar, hanem amerikai, osztrák és afgán állampolgárokat is. A Nemzeti Filmintézet támogatásával készült alkotás Dyga Zsombor rendezésében valósult meg, akit Szentimrei Kristóf kérdezett.

Menny és Pokol házassága címmel először nyílt kiállítás Magyarországon William Blake költő és festőművész alkotásaiból a Szépművészeti Múzeumban. A január 11-ig megtekinthető tárlat a londoni Tate múzeum gyűjteményéből válogatva a brit képzőművészet és irodalom kiemelkedő alakjának legjelentősebb műveit tárja a látogatók elé, miközben bemutatja a szigetország történelmének egy különösen mozgalmas időszakát. Fülöp Tamást Cser Judit művészettörténész, múzeumpedagógus vezette körbe a kiállításon.

Képek és filmek, égi és földi. Keresztes Dóra grafikusművész Csillagjáró című kiállításán vers- és könyvillusztrációi mellett animációs filmjei és szakrális munkái is láthatóak január 11-ig a Műcsarnokban.
„Grafikáinak míves szépsége a középkori fametszetek világát idézi, szakrális alkotásai az erdélyi kazettás mennyezetek vizualitásából táplálkoznak, animációs filmjei pedig mozgóképbe formált vizuális költészetként értelmezhetők.” – írta róla a kiállítás kurátora, Garami Gréta művészettörténész. Először őt, majd Keresztes Dóra grafikusművészt Zsoldos Szilvia kérdezte.
A tárlathoz kapcsolódóan november 23-án, vasárnap délután 3 órától exkluzív tárlatvezetés lesz Láng Orsolya költővel, animációs-filmrendezővel, december 14-én pedig egy zenével és versekkel színesített beszélgetésre kerül sor, melynek résztvevői Keresztes Dóra mellett Török Máté, Orosz István és Nagy Borbála Réka.


Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Fotó a Csillagjáró című kiállításról (Zsoldos Szilvia/MKR)

Az elmúlt hét legérdekesebb kulturális műsoraiból válogatunk.

Jókai Mór, József Attila és Nagy László műveihez készült mai illusztrációkat mutat be a Petőfi Irodalmi Múzeum tárlata, melyen azok a képek szerepelnek, amelyek a 4. Budapesti Illusztrációs Fesztivál pályázatára érkeztek. A mai kor vizuális nyelvén készített alkotásokon keresztül klasszikusaink szövegei is új értelmezést kaphatnak, így közelebb kerülhetnek a fiatal olvasókhoz is. Révész Emese művészettörténész, a Budapesti Illusztrációs Fesztivál, azaz a Billufeszt egyik alapítója Tóth Zsófiának mesél magáról a fesztiválról és a PIM-ben látható tárlatról. Szóba kerülnek a pályázaton első három díjat elnyert művészek is.

Lassan lezárul a Jókai-emlékév, amit a „nagy mesemondó” születésének 200. évfordulója alkalmából hirdettek meg. De Jókai Mór és Laborfalvy Róza balatonfüredi villája továbbra is várja a látogatókat. A kora eklektikus stílusban épült nyaralóhoz az író több regénye és számos, a fővárosi lapok számára írt elbeszélése és fürdői témájú cikke is kötődik. A felújított Jókai-villa 15 éve emlékházként, az országban szinte egyedülálló íróház-enteriőr típusú kiállítással várja látogatóit, felidézve a szellemi miliőt, bepillantást engedve a család füredi mindennapjaiba úgy, mintha azoknak magunk is részesei lennénk. Hogy ki volt Jakli és hogyan jutott le Jókai annak idején Füredre, és mivel foglalatoskodott, amikor éppen nem írt? Rétfalviné Balogh Judit tárlatvezetőtől erre választ kap a helyszínen Zsoldos Szilvia.

Mi történik akkor, ha az ember nem a zeneművek felől igyekszik megismerni a muzsika nagyjainak életét? Hiszen a zeneszerzők is koruk gyermekei voltak: jöttek-mentek, ettek-ittak, sőt ruhát is hordtak! Bősze Ádám ismét különleges szemszögből és fergeteges humorral vezeti be az olvasókat a klasszikus zene izgalmas világába – ezúttal a zeneszerzők öltözködési szokásai mentén kalandozhatunk évszázadról évszázadra, dallamról dallamra. A budapesti könyvbemutatón a szerzőt Fazekas Gyöngyvér kérdezi a kötet születésének ötletéről.

A képen Kárász Eszter (fotós: Szeidl Mariann).

zenei szerkesztő: Bögös Henrietta


Az Alvó szegek című produkció nem pusztán egy táncelőadás, hanem intellektuális kihívás: a mozdulat és a vers dialógusa, melyen keresztül klasszikussá vált koreográfiák és új darabok építenek hidat múlt és jelen között. Fülöp Tamás beszélgetőtársa az előadás rendezője, Zsuráfszky Zoltán, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas koreográfus, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője volt.
Az előadás premierje november 12-én, szerdán este 7 órakor lesz a Nemzeti Táncszínházban, a következő időpont pedig december 2-án lesz, szintén 19 órai kezdettel.

Ha a divatban járatos ember meghallja a „kis fekete” kifejezést, akkor egyből Coco Chanel, a felejthetetlen és megkerülhetetlen francia divattervezőnő jut az eszébe – még akkor is, ha ezt a budapesti Hagyományok Háza programjai között olvassa, ahol idén ismét meghirdették az országos tervezői pályázatot ugyanezzel a címmel.
Miben más ez, mint Chanel kis feketéje? És miért épp ezt a címet adták a pályázatnak, valamint az október 11-én megrendezett bemutatónak? Ezekre a kérdésekre ad választ Kovács Éva Rebeccának Szabó Erzsó, a Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Szakcsoport szakmai munkatársa.

Különleges kulináris utazásra hívja az érdeklődőket Kiss Mona speciális gasztroblogger legújabb könyve, amely kizárólag a magyar konyha gyöngyszemeit mutatja be, méghozzá teljesen újragondolva.
A kötet minden receptje glutén-, tej-, tojás-, cukor-, szója-, mogyoró- és élesztőmentes, vegán, valamint kész lisztkeverék nélkül készült, miközben olyan népszerű vagy épp kevésbé ismert fogások is helyet kapnak a könyvben, mint a Gundel palacsinta, a Budapest szelet, a krumplis tészta vagy a pásztortarhonya.
Hogy miként lehet összeegyeztetni a hagyományőrzést az egészséges és tudatos étkezéssel, erre volt kíváncsi Szentimrei Kristóf, aki telefonon kérdezte Kiss Monát.

A darab címszereplője a „Bábjátékos” talán előadásra készül. Egyfajta tragikomédiát mutatna be, ami közben előttünk játszódik. Eszköze életre kel – a darabban kettős szereposztásban táncművészek alakítják. A nézőben úgy teljesedik ki a kép, ahogy a kirakós darabkáit összeilleszti. A mű olyan módon beszél a vészkorszakról, ami leginkább az Oscar-díjas „Az élet szép” című filmmel rokonítható. Nagy György András beszélgetőtársa Újhelyi Kinga, a debreceni teátrum tagja, aki alakításáért az idei Országos Színházi találkozón megkapta a legjobb női mellékszereplő díját.


Javában készül A cigánybáró premierjére (november 21.) a Budapesti Operettszínház. Ifj. Johann Strauss ezt a művét a Jókai Mór kisregényéből készült librettóra komponálta, így ez a bemutató a nagy mesélő emlékévéhez is kapcsolódik. A produkciót Bozsik Yvette rendezte. Az egyik szereposztás Szaffija Lévai Enikő lesz, akit nemrég, a Magyar Operett Napján az évad operettszínészének választott a teátrum. A művésznőt Ungvári Judit kérdezte.

"Életem zeneközelben - kiválóságok, kalandozások, kulisszák" címmel mutatták be nemrégiben Juhász Előd legújabb könyvét. Rádiónk munkatársával és egyben a kötet szerzőjével Fülöp Tamás beszélgetett – aki benyomásait úgy fogalmazta meg, hogy „Legendás találkozások igazi legendákkal, rengeteg zene, rengeteg utazás – és ki tudja, még hány kötetre való történet”.

A magyar századfordulós-szecessziós építészet stílusteremtő mestere, Lechner Ödön munkásságát mutatja be a Kecskeméti Katona József Múzeum szabadtéri kiállítása. A 180 éve született alkotó szorosan kötődik Kecskeméthez, a főtéri tablókiállításon valamennyi e városhoz kötődő művét láthatják az érdeklődők. A számtalan képi illusztráció a kész épületek mellett tervezési fázisban maradt munkákat is bemutat. A kiállítást Gyergyádesz László művészettörténész, a múzeum képzőművészeti osztályának vezetője állította össze. Vele beszélgetett Tóth Zsófia - elsőként a szabadtéri kiállítások sajátosságairól.

„Ahogy már meséltem, úgy kezdődött az egész, hogy a gépem mindenféle titkos bugyraiból egyre-másra bukkantak elő vagy harminc munkás év alatt született kisebb-nagyobb cikkek, tanulmányok, konferencia- és köszöntő kötetekbe írt dolgozatok. Kiadóm biztatására elkezdtem őket összerakni, akkor kiderült, hogy ebből nem egy könyv lesz, hanem kettő. Izé, három.” – írja Saly Noémi a Se nem Buda, se nem Pest… de nem kevés evés című kötetének bevezetőjében. Az MNM KK Országos Széchényi Könyvtárban a Széchényi könyvesteken találkozott a szerzővel Fazekas Gyöngyvér és kezdtek beszélgetni a könyv kapcsán.

A Simplicissimus régizenei kamaraegyüttes új albummal jelentkezett, A vörös pap concertói & Linus atya tánczai címmel.
A furcsa címről és a felvételt a Nádor-teremben most vasárnap este fél 8-kor bemutató koncertről a Simplicissimust alapító hegedűművész zenetörténészt, Németh Zsombort hallhatják.

Immár harmadszor rendez Budapesten nemzetközi balettversenyt a 75 éves Magyar Táncművészeti Egyetem és alapítványának kuratóriuma, idén november 17-21. között.
A verseny nagydíját és a nyertesek díjait a 200 éves Herendi Porcelánmanufaktúra készíti, ezért a részben a helyszínül is szolgáló Nemzeti Táncszínház épületében kamarakiállítás nyílt herendi porcelánokból, melyek között megtekinthetőek maguk a leendő díjak is.
Fodorné Molnár Mártát, a Magyar Táncművészeti Egyetem rektorát és dr. Simon Attilát, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatóját az esemény beharangozóján, egyben a kiállítás megnyitóján kérte mikrofon elé Zsoldos Szilvia.

Az 1975-ben, a szolgálata elején álló Blanckenstein Miklós atya – még, mint dorogi káplán – szervezett ifjúsági egyházi könnyűzenei találkozót. A dorogi találkozó 50. évfordulóján az egykori résztvevők újra zenélnek, de immár Budán, a Városmajori kistemplomban.
A november 8-án, most szombaton du. 4 órakor kezdődő összejövetelről, s a fél évszázaddal ezelőtti, akkor ritkaságszámba menő eseményről az egykori, s a mostani résztvevők egyike, Becker Gábor szól műsorunkban.

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Harmadik alkalommal rendezték meg a Prózamaratont a szervezők: a Magyar Napló Kiadó, a Magyar Írószövetség, és a Magyar Katolikus Rádió.
Húsz író várta az érdeklődőket Az év novellái 2025 antológia szerzői közül a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A hétórás maraton alatt óránként három-négy írót kérdeztek pályatársak és kulturális újságírók, a szerzők pedig felolvastak novelláikból. Magazinunkban az alkotók közül az antológiában Álomcsabda című novellájával szereplő Zöldy Pált kértük mikrofon elé.

Ferenc pápa tavaly december 24-én nyitotta meg a 27. szentévet, vagy más néven a jubileumi évet. A szentévben Rómába zarándokolt Szerdahelyi Csongor is, s a négy pápai bazilika egyikében, a Santa Maria Maggioréban is járt. A bazilika gyóntatói domonkos szerzetesek, akiknek a perjele Meló Lajos atya, aki a templom olyan részeibe kalauzolta kollégánkat, amelyeket kevesen láttak.

Kultúrmorzsák rovatunkban ezúttal is a közeljövő néhány programjára hívjuk fel tisztelt figyelmüket.

Harmadik alkalommal rendezték meg a Prózamaratont a szervezők: a Magyar Napló Kiadó, a Magyar Írószövetség, és a Magyar Katolikus Rádió.
Húsz író várta az érdeklődőket Az év novellái 2025 antológia szerzői közül a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A hétórás maraton alatt óránként három-négy írót kérdeztek pályatársak és kulturális újságírók, a szerzők pedig felolvastak novelláikból. Magazinunkban az alkotók közül az antológiában Álomcsabda című novellájával szereplő Zöldy Pált kértük mikrofon elé.

Ferenc pápa tavaly december 24-én nyitotta meg a 27. szentévet, vagy más néven a jubileumi évet. A szentévben Rómába zarándokolt Szerdahelyi Csongor is, s a négy pápai bazilika egyikében, a Santa Maria Maggioréban is járt. A bazilika gyóntatói domonkos szerzetesek, akiknek a perjele Meló Lajos atya, aki a templom olyan részeibe kalauzolta kollégánkat, amelyeket kevesen láttak.

Kultúrmorzsák rovatunkban ezúttal is a közeljövő néhány programjára hívjuk fel tisztelt figyelmüket.

Az elegáns szállodák világába kalauzolja a látogatókat a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ kiemelt tagintézményének, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak az új időszaki kiállítása, mely A Magyar Aranykulcs – Szállodai portások a vendégekért címmel nyílt meg. Az aranykulcs azoknak a szállodai munkatársaknak a szervezetére utal, akik elegáns hotelekben igyekeznek segíteni a vendégeknek a hétköznapi élet területein is: ők a concierge-ek. Az aranykulcsosok a concierge szakma elitjét képviselik. Szervezetük nemzetközi szinten is jelentős. A tárlat Magyar Aranykulcs történetét mutatja be. Hegedűs Krisztián kurátort a kiállító térben kérte mikrofon elé Tóth Zsófia.

Fábri Anna irodalom- és művelődéstörténész a magyar szak elvégzése után került a könyvkiadás világába, ahol zömmel irodalomtörténeti, társadalomtudományi munkákat szerkesztett. Később egyetemi oktató lett, ahol művelődés-, mentalitás- és nőtörténetet tanított. Jelentős, hiánypótló könyvek szerzője: írt a 19. századi szalonéletről csakúgy, mint a magyar nőírók történetéről, miközben Jókai, Mikszáth és Krúdy életművével is foglalkozott. Mindezekről vall a Darvasi Ferenc készítette életútinterjúban. A kötetről és az emlékezésről Fazekas Gyöngyvér kérdezte.

Az elegáns szállodák világába kalauzolja a látogatókat a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ kiemelt tagintézményének, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak az új időszaki kiállítása, mely A Magyar Aranykulcs – Szállodai portások a vendégekért címmel nyílt meg. Az aranykulcs azoknak a szállodai munkatársaknak a szervezetére utal, akik elegáns hotelekben igyekeznek segíteni a vendégeknek a hétköznapi élet területein is: ők a concierge-ek. Az aranykulcsosok a concierge szakma elitjét képviselik. Szervezetük nemzetközi szinten is jelentős. A tárlat Magyar Aranykulcs történetét mutatja be. Hegedűs Krisztián kurátort a kiállító térben kérte mikrofon elé Tóth Zsófia.

Fábri Anna irodalom- és művelődéstörténész a magyar szak elvégzése után került a könyvkiadás világába, ahol zömmel irodalomtörténeti, társadalomtudományi munkákat szerkesztett. Később egyetemi oktató lett, ahol művelődés-, mentalitás- és nőtörténetet tanított. Jelentős, hiánypótló könyvek szerzője: írt a 19. századi szalonéletről csakúgy, mint a magyar nőírók történetéről, miközben Jókai, Mikszáth és Krúdy életművével is foglalkozott. Mindezekről vall a Darvasi Ferenc készítette életútinterjúban. A kötetről és az emlékezésről Fazekas Gyöngyvér kérdezte.