Adásunkban a néptánc, a népzene és a népi kézművesség kerül középpontba

Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Súgókönyv - Titkok a kulisszák mögül. Lovass Ágnes ezzel a könyvvel a kezét nyújtja felénk, hogy vele útnak induljunk a színházi kulisszák mögötti titokzatos világba, és szórakozva-tanulva együtt araszoljunk az olvasópróbától a premier felé. Utunk során olyan művészekkel és általuk olyan történetekkel ismerkedünk meg, akik és amik bizonyítják: mindez munka és varázslat. A könyv minden sorát hitelesítik a szerző neves játszótársai: Udvaros Dorottyától Blaskó Péterig, Mucsi Zoltántól Tompos Kátyáig... Lovass Ágnes valahai kellékesként, majd asszisztensként, ügyelőként, színházi mindenesként, de elsősorban súgóként szakmája mestere és megszállottja. Alázatos, pontos, fegyelmezett és szenvedélyes. Ez a humorral oldott szenvedély sugárzik a könyv lapjairól - mely könyv felszabadító örömet és játékos kedvet ad annak is, aki "csak" szereti a színházat, és annak is, aki tanulja azt.

ESZTETT - Kárász Eszter új zenekara világzenéből és jazzből merített könnyűzene, önfeledt rock n' roll, összekacsintós swingek, boldog balkáni ritmusok és elmerengő lírai dalok sok humorral és öniróniával. Életigenlő, vidám, szívbemászó dallamok mindenkinek.

Folytatódik Ungvári Judit operettsorozata.

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Fotó: Eöri Szabó Zsolt / Nemzeti Színház

Mostan színes tintákról álmodom – A képzelet terei a kortárs festészetben – ezzel a címmel nyílt meg a Ká Galéria évvégi kiállítása, melyen az Art Register – Magyar Kortárs Képzőművész Adatbázis tagjainak alkotásai tekinthetők meg. A Kosztolányi Dezső versével meghirdetett pályázatra egy-egy képpel lehetett jelentkezni, végül 63 alkotó igen színes munkái kerültek a kiállító térbe. A tárlatot Szabó Noémi művészettörténész nyitotta meg, aki maga is aktív szerepet vállalt a rendezésben. Vele beszélgetett Tóth Zsófia.

A népi gyerekmondókák a magyar nyelvi ritmus gazdag tárházát kínálják fel, és a megfelelő tagolással, hangsúlyozással egészen kis korban játékosan elsajátíthatók a szép és egyben helyes verses recitálás alapjai. Ezt a kiadványt olvasva, hallgatva nem kell választani a ritmikus lüktetés és a helyes értelmi tagolás között! A kötetet összeállító Deák-Sárosi Lászlóval az Országos Széchényi Könyvtár Széchényi-könyvestjén beszélgetett Fazekas Gyöngyvér.

Az MMA Irodalmi Tagozatának az Év Legjobb Könyve Díját Tari István nyerte el A téboly sorozatvetőinél című kötetével. Az IdőJel Kiadó a gondozásában megjelentetett könyvről így ír: "Tari István jegyzeteinek, valóságfeltáró szépirodalmi megnyilatkozásainak időrendbe állított gyűjteménye – a legújabb balkáni háborúkat szellemileg megalapozó szövegek feltárásával, a kilencvenes évek fontos dokumentumainak közreadásával, a Kárpát-medencében kialakuló magyar kapcsolatok újdonságainak bemutatásával, a bombázás napjainak részletes naplózásával, a délvidéki közélet és önszerveződés nehézségeinek érzékeltetésével – az ezredforduló tragikus sorsú déli magyar valóságának művészi/szociográfiai érzékenységgel megalkotott kordokumentuma." A kötetről a szerzővel beszélgetünk.

Az 1686-ban az Oszmán Birodalomtól visszafoglalt egykori magyar főváros romjain néhány évtized alatt született újjá Buda. A kormányhivatalok és a Szent Korona ideköltözése, majd az első budai királykoronázás erősítették a település fővárosi funkcióit. E változások évszázadait tekinti át a Batthyány Lajos Alapítvány kiadásában megjelent Budavár története a visszafoglalástól a reformkor végéig című kötet, melynek bemutatóján Szerdahelyi Csongor készített összeállítást.

A két kötet bemutatása után pedig a közeljövő kulturális programjaiból szemezgetünk Kultúrmorzsák rovatunkban.

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Adventi csillag címmel látható december 24-ig Kelecsényi Csilla és Véghseő Klára festőművész első közös kiállítása a Katonai Térképészet Szakmatörténeti Múzeumának dísztermében (1024 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 7-9.). Az ünnepre hangolódást a két alkotó egymással párbeszédet folytató képei segítik angyalokkal, rózsákkal, színekkel, a képekről sugárzó gondolatokkal. A kiállítás olyan honvédségi területen található, ahová nehéz bejutni, így a különleges helyszín miatt is érdemes felkeresni a tárlatot. Véghseő Klárával és Kelecsényi Csillával hitről, várakozásról, festésről és az ünnepről beszélgetett Zsoldos Szilvia.
A kiállítást előzetes telefonos bejelentkezés alapján tekinthetik meg Rádler Mária múzeumvezetőnél a 06-30-273-9783-as számon.

Hosszú hónapok várakozása után újra megnyitotta kapuit a Pécsi Harmadik Színház, amely mostantól nemcsak a közös színházi élmények helyszíne, hanem megújulva, megszépülve még inkább a közösség szolgálatában álló kulturális tér is. Az előadásokról, valamint az újranyitásig vezető kalandos útról Moravetz Levente, a színház igazgatója beszélt Szentimrei Kristófnak.
A megújult Pécsi Harmadik Színház előadásairól bővebb információt találhatnak az intézmény, valamint a Moravetz Produkció honlapján.

Lovass Ágnes Súgókönyv című kötetével a kezét nyújtja felénk, hogy vele induljunk útnak a színházi kulisszák mögötti titokzatos világba, és szórakozva-tanulva együtt araszoljunk az olvasópróbától a premier felé. A könyv felszabadító örömöt és játékos kedvet adhat annak is, aki „csak” szereti a színházat, és annak is, aki tanulja azt. Lovass Ágnessel, a könyv szerzőjével, a Nemzeti Színház ügyelőjével Fülöp Tamás készített interjút.
A beszélgetés második részét december 18-án, csütörtökön hallgathatják meg az Akvarellben.


Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Fotó: Véghseő Klára és Kelecsényi Csilla (Zsoldos Szilvia/MKR)

Téli mesekönyv. A rádió hullámain és az esti közös olvasáskor.
Endrédy Gábor. Egy színész, akiből kollégiumvezető lett.
Felülírt sors. Király Levente interjúkötete.
Az elmúlt hét legérdekesebb kulturális műsoraiból válogatunk.

Gyermekkora óta énekel, kezdetben népdal-, majd szavalóversenyekre járt, később zongorázott és kórusban is kipróbálta magát. Végül megszerezte az operaművész mesterdiplomát. 2019-ben lett a Budapesti Operettszínház társulatának tagja, első szerepe a Csárdáskirálynő Szilviája volt. Ha most azt mondom, hogy Cigánybáró és Szaffi – akkor önök már tudják, miről van szó, hiszen a hármas szereposztásból már ketten megszólaltak itt a Katolikus rádióban. A harmadik pedig nem más, mint Kiss Diána (képünkön), akit Ungvári Judit kért interjúra.

Családtörténetek a világzene hazai nagymesterétől. A Makám alapítója, Krulik Zoltán, a név megőrzésével új formációt próbált ki: a triót, amelyben a gitáros frontemberré alakult át. Ez az együttes 2024 tavaszán jött létre. A zenésztársak: Kézdy Luca hegedűs és Bata István basszusgitáros. A legújabb lemez – amiből most hallhattak ízelítőt – tehát a Világítótorony. A bemutatókoncert pedig december 13-án lesz a Fonó Budai Zeneházban. A kérdező: Szabó Csilla.

Diótörő-múzeum működik egy Washington melletti kisvárosban. A gyűjteményből kiderül, hogy már a rómaiak is használtak ilyen eszközt, aztán később, a középkorban kezdtek elterjedni az állat- és emberalakos figurák. Majd Hoffmann meséje és Csajkovszkij balettje tette fel az i-re a pontot, s kötötte a történetet a karácsonyhoz. A székesfehérvári társulat saját feldolgozásáról kérdezte telefonon Kovács Éva Rebecca Egerházi Attila Harangozó-díjas koreográfust, balettigazgatót.

A Váci Székesegyház rejtett kincsei címmel ad koncertet az Erdődy Kamarazenekar december 13-án szombaton, a Váci Püspöki Palota dísztermében. A székesegyház kottatárának XIX. század eleji ritkaságait is bemutató hangversenyről Szefcsik Zsoltot, az Erdődy Kamarazenekar művészeti vezetőjét Tóth Zsófia kérdezi.

Több mint száz iparművész kiállítási tárgyait és alkotásait tekinthetik vagy akár vásárolhatják meg advent harmadik hétvégéjén, december 13-án és 14-én a Petőfi Irodalmi Múzeum emeleti termeiben. A Független Iparművészeti Kortárs Szalonnak, azaz a FIKSZ-nek ez már a nyolcadik iparművészeti vására. Alapítóját és rendezvényeinek kurátorát, Alt Andrea ékszer- és műtárgy szakértőt, művészeti menedzser az értéket, személyességet és esztétikai élményt kínáló alkotásokról, illetve a vásárt kísérő Mindenki ünnepe című kiállításról beszélget Zsoldos Szilviával.
(kép: Alt Andrea)

A Katolikus Karitász karácsonyhoz közeledve különösen is igyekszik megszépíteni, örömbe-szeretetbe öltöztetni a rászorulókat. Nincs ez másképp idén sem, és a sok adománygyűjtés, szeretetvendégség, segítő karácsonyi csomagok osztása mellett a szívre, a lélekre is gondolnak Ebben pedig egyik legnagyobb segítségük Rudnik Viktória, aki egyszemélyben a karitász integrációs központjának munkatársa és operaénekes-énektanár is. Idén egy különleges jótékonysági koncertben működik közre. Erről is kérdezi őt Fazekas Gyöngyvér.

A Katolikus Karitász napja a Magyar Katolikus Rádióban.
Ennek a tematikus műsorcsoportnak az adásai itt találhatók.

Majoros Nóra nem rég megjelent Téli mesekönyv című kötetét majd Miklya Zsolt gyerekverseit ajánljuk figyelmükbe annak apropóján, hogy a két szerző alkotásai rádióra alkalmazva december 15. és 21. között gyermekirodalmi sorozatunkban a Varázsdobozban lesznek hallhatóak. A meséket és verseket a képen látható kollégáink Gőbel Ágoston és Fülöp Tamás olvasták fel.

(Fotó: Polcz Péter)

Kultúrmorzsák című rovatunkba Zsoldos Szilvia válogatott egy csokorra valót az aktuális programokból.

A Katolikus Karitász napja a Magyar Katolikus Rádióban.
Ennek a tematikus műsorcsoportnak az adásai itt találhatók.

December 19-én (19 órakor) az RS9 Színházban lesz a Formiusz Színház új bemutatója, a „Zsú, és a piros napernyő” című előadás. A darab egy szenvedélybetegségben szenvedő nő igaz történetét mutatja be, annak naplóját feldolgozva.
A főszerepet Kocsis Judit Jászai Mari-díjas színésznő, a Formiusz Színház társulatának tagja alakítja. Őt, valamint a darab rendezőjét, Csáki Ritát kérdezte az előadás próbájának szünetében Kovács Éva Rebecca.

A regényes, anekdotikus – rosszabb esetben bulvárba hajló – interpretáció különösen fenyegeti az olyan alkotókat, mint Csáth Géza, akinek élete tálcán kínálja a botrányt, a hipokrita borzongást, illetve az életmű szinte kizárólagosan életeseményeken keresztül történő értelmezését.
Kis Petronella irodalomtörténész ezzel a hagyománnyal kíván szakítani, aki a Csáth írásművészetére nagy hatással bíró zenei műveltséget, előadói és szerzői ambíciókat, valamint zenekritikusi munkásságot helyezi középpontba Fantázia és fúga című kötetében (MMA Kiadó). A szerzővel Fülöp Tamás beszélgetett.

Sorsunkat csak részben örököljük, és részben határozzák meg külső tényezők. Életünk forgatókönyvét azonban minden esetben, még a legnagyobb nehézségek közepette is magunk írjuk.
Ezt vallja Király Levente újságíró, rendező és szerkesztő legújabb könyvében, amelyben olyan közismert személyiségek szólalnak meg, akik bár maguk is átéltek komoly tragédiákat, megerősödve jöttek ki belőlük. A Felülírt sors című kötetről a szerzővel Szentimrei Kristóf beszélget.


Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Fotó: a „Zsú, és a piros napernyő” című előadás próbájáról

A Katolikus Karitász napja a Magyar Katolikus Rádióban.
Ennek a tematikus műsorcsoportnak az adásai itt találhatók.

Zenei szerkesztő: Varga Ramona

A Katolikus Karitász napja a Magyar Katolikus Rádióban.
Ennek a tematikus műsorcsoportnak az adásai itt találhatók.

A Katolikus Karitász napja a Magyar Katolikus Rádióban.
Ennek a tematikus műsorcsoportnak az adásai itt találhatók.

A Katolikus Karitász napja a Magyar Katolikus Rádióban.
Ennek a tematikus műsorcsoportnak az adásai itt találhatók.

Kulturális palettánkban az év utolsó két hetében minden hétköznap a Magyar Művészeti Akadémia megbízásából egy-egy jeles alkotónkkal beszélgetünk a tavaly december 24-én, még Ferenc pápa által A remény zarándokai mottóval meghirdetett 27. rendes szentév kapcsán.
Ezúttal Kárpáti Tamás, Munkácsy-díjas festőművész a vendégünk.

Szőcs Miklós TUI különleges, gyakran áttetsző, fából készített szobrai láthatóak a Műcsarnokban. A Kossuth-díjas és Munkácsy-díjas szobrászművész Impulzusok címmel nyílt tárlatáról a kiállítás kurátora, Rockenbauer Zoltán így írt: „A művészt anyagválasztása mindmáig következetesen a fához köti: a természetes erezet, a színek és a textúrák jelentik számára a legfőbb kifejezési lehetőséget. Szívesen folyamodik különleges, ritka, olykor rendkívül drága faanyagokhoz éppúgy, mint különféle rétegelt lemezek tömbszerű megmunkálásához. Tárgyai felületeinek plasztikai ereje, a fény és árnyék dinamikája teremti meg különös atmoszférájukat. Állatfigurái közül legismertebb remeke: a Jaguár”.
A szobrászt Zsoldos Szilvia kérte mikrofon elé.

Decsi Ilona Luca és Kéri Imre Munkácsy-díjas művészházaspárnak Vonalak, formák párban címmel nyílt kiállítása a Szent István-bazilika szomszédságában egy lakásgalériában, melynek neve: Mögköllnézni Képestár. A Révay utca 8. szám földszintjén található lakásban a tárlat megnyitóján a tulajdonos-házigazdával, Kőrösi Ilonával, valamint a kiállítást megnyító Gózon Ákossal, a Magyar Művészeti Akadémia kommunikációs vezetőjével készítettünk riportot.
A Képestárnak ez a negyedik időszaki tárlata, mely február közepéig várja az érdeklődőket, előzetes telefonos bejelentkezéssel a 06-30/99 60 183-as számon.

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Képek:
- Kárpáti Tamás Messze a mezőkön c. olajfestménye /fotó: Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum
- Szőcs Miklós TUI kiállítás meghívójának képe /fotó: Műcsarnok
- Decsi Ilona Luca és Kéri Imre tárlatának meghívója /fotó: Mögköllnézni Képestár



A Katolikus Karitász napja a Magyar Katolikus Rádióban.
Ennek a tematikus műsorcsoportnak az adásai itt találhatók.

Kulturális palettánkban az év utolsó két hetében minden hétköznap a Magyar Művészeti Akadémia megbízásából egy-egy jeles alkotónkkal beszélgetünk a tavaly december 24-én, még Ferenc pápa által A remény zarándokai mottóval meghirdetett 27. rendes szentév kapcsán.
Ezúttal Kárpáti Tamás, Munkácsy-díjas festőművész a vendégünk.

Szőcs Miklós TUI különleges, gyakran áttetsző, fából készített szobrai láthatóak a Műcsarnokban. A Kossuth-díjas és Munkácsy-díjas szobrászművész Impulzusok címmel nyílt tárlatáról a kiállítás kurátora, Rockenbauer Zoltán így írt: „A művészt anyagválasztása mindmáig következetesen a fához köti: a természetes erezet, a színek és a textúrák jelentik számára a legfőbb kifejezési lehetőséget. Szívesen folyamodik különleges, ritka, olykor rendkívül drága faanyagokhoz éppúgy, mint különféle rétegelt lemezek tömbszerű megmunkálásához. Tárgyai felületeinek plasztikai ereje, a fény és árnyék dinamikája teremti meg különös atmoszférájukat. Állatfigurái közül legismertebb remeke: a Jaguár”.
A szobrászt Zsoldos Szilvia kérte mikrofon elé.

Decsi Ilona Luca és Kéri Imre Munkácsy-díjas művészházaspárnak Vonalak, formák párban címmel nyílt kiállítása a Szent István-bazilika szomszédságában egy lakásgalériában, melynek neve: Mögköllnézni Képestár. A Révay utca 8. szám földszintjén található lakásban a tárlat megnyitóján a tulajdonos-házigazdával, Kőrösi Ilonával, valamint a kiállítást megnyító Gózon Ákossal, a Magyar Művészeti Akadémia kommunikációs vezetőjével készítettünk riportot.
A Képestárnak ez a negyedik időszaki tárlata, mely február közepéig várja az érdeklődőket, előzetes telefonos bejelentkezéssel a 06-30/99 60 183-as számon.

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Képek:
- Kárpáti Tamás Messze a mezőkön c. olajfestménye /fotó: Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum
- Szőcs Miklós TUI kiállítás meghívójának képe /fotó: Műcsarnok
- Decsi Ilona Luca és Kéri Imre tárlatának meghívója /fotó: Mögköllnézni Képestár



A Katolikus Karitász napja a Magyar Katolikus Rádióban.
Ennek a tematikus műsorcsoportnak az adásai itt találhatók.