A párbeszéd, a periférián lévők -- és a béke pápája volt
Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A kézhigiénia világnapja alkalmából nyílt napot rendezett az Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórház május 5-én. Az érdeklődők megtekinthették az aulában berendezett kórtermet és műtőt, az érdekes egészségügyi eszközök kiállítását, valamint vezetett Hospital Tours séták keretében megismerkedhettek a Rendelőintézet, a Sürgősségi Betegellátó Centrum, a Képalkotó Diagnosztikai Egység, a kórházhigiénia, a Központi sterilizáló működésével.
Műsorunkban a rendezvény kiemelt szakmai támogatója, a Hartmann-Rico Hungária Kft. ügyvezető igazgatójával, Hornyák Lászlóval, a fertőtlenítés, a műszer- és eszközfertőtlenítés, a sebtisztítás, a kézfertőtlenítés jelentőségéről, valamint a kórházi nyílt napok, az egészségügyi képzések támogatásának és a Hartmann Online Akadémia létrehozásának szakmai okairól, a fertőtlenítés új lehetőségeiről beszélgetünk.
(fotók: https://www.hartmann.info és Veres Ádám, Magyar Katolikus Rádió)

A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) a Miniszterelnökség háttérintézményeként olyan, a nemzetünk múltja és történelmi emlékezete szempontjából szimbolikus jelentőségű helyszínek vagyonkezelője, illetve működtetője, mint a Fiumei úti sírkert, a Salgótarjáni utcai zsidó temető, az Új köztemető Nemzeti Gyászparkja. A NÖRI egyúttal rendelkezési jogot gyakorol a nemzeti sírkert, azaz a magyar nemzet országhatárokon belül nyugvó legjelesebb képviselőinek védett sírjai fölött, ernyőszervezetként összefogja hazánk nemzeti és történelmi emlékhelyeit. Móczár Gábor főigazgatóval beszélgetünk.

A márciusban elfogadott európai egészségügyi adattérről szóló rendelet implementálása hatalmas munkát jelent Magyarország számára is, mondta Kontor Csaba, az Európai Bizottság egészségügyért és az állatjólétért felelős biztosi kabinet szakdiplomatája, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján. Az egészségügy helyzetéről Balaton Péterrel, a Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetségének főtitkárával és Poller Imre onkológussal, egészségügyi szakértővel beszélgetünk.

A Jászság Magyarország szívében, a Duna-Tisza közén helyezkedik el. A kistájon 18 település található és mintegy 80 ezer ember él. Jász települések azonban nem csak a Jászságban találhatóak. A Jászok Egyesülete, a szülőföldjükről elszármazott és otthon élő jászok közötti intézményes kapcsolatot megteremtő szervezet 1921-ben alakult meg Budapesten. Az egyesület vezetője dr. Czettler Jenő agrárközgazdász, egyetemi tanár, akadémikus, a képviselőház alelnöke volt. Az egyesület tagjainak célja, hogy hozzájáruljanak a jász kultúra és hagyományok ápolásához, megőrzéséhez. A Jászok Egyesülete havi rendszerességgel tartja összejöveteleit Budapesten. Legutóbb a Pest vármegyei Vármegyeházán április 30-án találkoztak. Dr. Dobos László, a Jászok Egyesületének elnöke bevezetőjét követően, az összejövetelen előadást tartott Gulyás András Zoltán régész, a 150 éves Jász Múzeum igazgatója, aki előadásában bemutatta a múzeum történetét, jelenét és fejlesztési terveit. (További információ: https://jaszokegyesülete.hu és https://www.jaszmuzeum.hu)
A tanácskozásról műsorunknak interjút adott dr. Dobos László, a Jászok Egyesületének elnöke és Gulyás András Zoltán régész, a Jász Múzeum igazgatója.

Az Osztrák–Magyar Monarchia a XIX. század közepétől az első világháborúig Przemyśl (ma Lengyelországban) körül 45 kilométer hosszan erődítmény-komplexumot épített az Orosz Birodalom katonai fenyegetése esetére. Az erőd az első világháború legsúlyosabb ostromait élte át. Przemyśl első ostroma 1914. szeptember 17-én kezdődött, és orosz vereséggel végződött. Przemyśl második ostroma 1914. november 2-án kezdődött, és orosz győzelemmel végződött. Przemyśl harmadik ostroma 110 éve, 1915. május 31-étől osztrák–magyar és német csapatok támadták az erődöt, amelyet június 3-án foglaltak vissza az oroszoktól. Marossy Endre hadtörténésszel beszélgetünk.

Bármelyiknek az elvesztése pótolhatatlan veszteség.
Lehet-e rangsort fölállítani köztük? Száz ember közül a legtöbben talán a látást mondanák a legfontosabbnak.
Nem véletlen, hogy annyi közmondás kapcsolatos a szemmel. Vagy ki ne ismerné a hályogkovács történetét?
A szem gyógyítása az orvoslás számára nagyon régi óhaj. Az eredmények pedig igen sokat ígérőek.
A lézer bevezetése a gyógyászatba új távlatokat nyitott. A szürkehályog kezelése mára rutin beavatkozássá vált. De megoldandó kérdés maradt bőven. Hol tart a zöldhályog vagy a makuladegeneráció gyógyítása?
Vendégem Dr. Nagy Zoltán Zsolt professzor, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója.

A történelmi időkben a kastélyok egyben egy gazdaság központját is jelentették. A kastélyt tulajdonló család jelentős földterületekkel rendelkezett. A birtok tartotta el a kastélyt, de a kapcsolat fordítva is fennállt.
Az idők elmúltával ez a kapcsolat megváltozott, de a kastély ott maradt...
Magyarországon a létező szocializmus időszakában a kommunista ideológia szerint nem a kastélyok megmentése volt a legfontosabb szempont. Sőt.
Tisza Kálmán és Tisza István meghatározó politikusai voltak a dualizmus időszakának. A ő családjuk birtokolta egykor a kastélyt, melynek állapota a 21. század elejére igen leromlott.
Geszt a történelmi Magyarországnak majdnem a közepén található, Budapesttől közúton 250 kilométerre.
Trianon után a határ alig 5 km.
A kastély helyreállítása közel egy éve fejeződött be. A nagyközönség számára is látogatható. Érdemes megnézni.
Három építész a vendégem, akik azt is elmondják, hogy milyen nehézségekkel kellett megbirkózni, hogy az épület elnyerje mai állapotát:
Katona András, Zakariás András és Zakariás Tamás. Utóbbi kettő apa és fia.

Bármelyiknek az elvesztése pótolhatatlan veszteség.
Lehet-e rangsort fölállítani köztük? Száz ember közül a legtöbben talán a látást mondanák a legfontosabbnak.
Nem véletlen, hogy annyi közmondás kapcsolatos a szemmel. Vagy ki ne ismerné a hályogkovács történetét?
A szem gyógyítása az orvoslás számára nagyon régi óhaj. Az eredmények pedig igen sokat ígérőek.
A lézer bevezetése a gyógyászatba új távlatokat nyitott. A szürkehályog kezelése mára rutin beavatkozássá vált. De megoldandó kérdés maradt bőven. Hol tart a zöldhályog vagy a makuladegeneráció gyógyítása?
Vendégem Dr. Nagy Zoltán Zsolt professzor, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója.

A történelmi időkben a kastélyok egyben egy gazdaság központját is jelentették. A kastélyt tulajdonló család jelentős földterületekkel rendelkezett. A birtok tartotta el a kastélyt, de a kapcsolat fordítva is fennállt.
Az idők elmúltával ez a kapcsolat megváltozott, de a kastély ott maradt...
Magyarországon a létező szocializmus időszakában a kommunista ideológia szerint nem a kastélyok megmentése volt a legfontosabb szempont. Sőt.
Tisza Kálmán és Tisza István meghatározó politikusai voltak a dualizmus időszakának. A ő családjuk birtokolta egykor a kastélyt, melynek állapota a 21. század elejére igen leromlott.
Geszt a történelmi Magyarországnak majdnem a közepén található, Budapesttől közúton 250 kilométerre.
Trianon után a határ alig 5 km.
A kastély helyreállítása közel egy éve fejeződött be. A nagyközönség számára is látogatható. Érdemes megnézni.
Három építész a vendégem, akik azt is elmondják, hogy milyen nehézségekkel kellett megbirkózni, hogy az épület elnyerje mai állapotát:
Katona András, Zakariás András és Zakariás Tamás. Utóbbi kettő apa és fia.

A közélet elmúlt hetek eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.