Domonkos László új kötete
K. Kovács István monográfiája Hubay Miklósról
Ajánló: Legkedvesebb könyveim Riesz Domonkos atya

A képen Kárász Eszter (fotós: Szeidl Mariann).

zenei szerkesztő: Bögös Henrietta


Az Alvó szegek című produkció nem pusztán egy táncelőadás, hanem intellektuális kihívás: a mozdulat és a vers dialógusa, melyen keresztül klasszikussá vált koreográfiák és új darabok építenek hidat múlt és jelen között. Fülöp Tamás beszélgetőtársa az előadás rendezője, Zsuráfszky Zoltán, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas koreográfus, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője volt.
Az előadás premierje november 12-én, szerdán este 7 órakor lesz a Nemzeti Táncszínházban, a következő időpont pedig december 2-án lesz, szintén 19 órai kezdettel.

Ha a divatban járatos ember meghallja a „kis fekete” kifejezést, akkor egyből Coco Chanel, a felejthetetlen és megkerülhetetlen francia divattervezőnő jut az eszébe – még akkor is, ha ezt a budapesti Hagyományok Háza programjai között olvassa, ahol idén ismét meghirdették az országos tervezői pályázatot ugyanezzel a címmel.
Miben más ez, mint Chanel kis feketéje? És miért épp ezt a címet adták a pályázatnak, valamint az október 11-én megrendezett bemutatónak? Ezekre a kérdésekre ad választ Kovács Éva Rebeccának Szabó Erzsó, a Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Szakcsoport szakmai munkatársa.

Különleges kulináris utazásra hívja az érdeklődőket Kiss Mona speciális gasztroblogger legújabb könyve, amely kizárólag a magyar konyha gyöngyszemeit mutatja be, méghozzá teljesen újragondolva.
A kötet minden receptje glutén-, tej-, tojás-, cukor-, szója-, mogyoró- és élesztőmentes, vegán, valamint kész lisztkeverék nélkül készült, miközben olyan népszerű vagy épp kevésbé ismert fogások is helyet kapnak a könyvben, mint a Gundel palacsinta, a Budapest szelet, a krumplis tészta vagy a pásztortarhonya.
Hogy miként lehet összeegyeztetni a hagyományőrzést az egészséges és tudatos étkezéssel, erre volt kíváncsi Szentimrei Kristóf, aki telefonon kérdezte Kiss Monát.

A darab címszereplője a „Bábjátékos” talán előadásra készül. Egyfajta tragikomédiát mutatna be, ami közben előttünk játszódik. Eszköze életre kel – a darabban kettős szereposztásban táncművészek alakítják. A nézőben úgy teljesedik ki a kép, ahogy a kirakós darabkáit összeilleszti. A mű olyan módon beszél a vészkorszakról, ami leginkább az Oscar-díjas „Az élet szép” című filmmel rokonítható. Nagy György András beszélgetőtársa Újhelyi Kinga, a debreceni teátrum tagja, aki alakításáért az idei Országos Színházi találkozón megkapta a legjobb női mellékszereplő díját.


Javában készül A cigánybáró premierjére (november 21.) a Budapesti Operettszínház. Ifj. Johann Strauss ezt a művét a Jókai Mór kisregényéből készült librettóra komponálta, így ez a bemutató a nagy mesélő emlékévéhez is kapcsolódik. A produkciót Bozsik Yvette rendezte. Az egyik szereposztás Szaffija Lévai Enikő lesz, akit nemrég, a Magyar Operett Napján az évad operettszínészének választott a teátrum. A művésznőt Ungvári Judit kérdezte.

"Életem zeneközelben - kiválóságok, kalandozások, kulisszák" címmel mutatták be nemrégiben Juhász Előd legújabb könyvét. Rádiónk munkatársával és egyben a kötet szerzőjével Fülöp Tamás beszélgetett – aki benyomásait úgy fogalmazta meg, hogy „Legendás találkozások igazi legendákkal, rengeteg zene, rengeteg utazás – és ki tudja, még hány kötetre való történet”.

A magyar századfordulós-szecessziós építészet stílusteremtő mestere, Lechner Ödön munkásságát mutatja be a Kecskeméti Katona József Múzeum szabadtéri kiállítása. A 180 éve született alkotó szorosan kötődik Kecskeméthez, a főtéri tablókiállításon valamennyi e városhoz kötődő művét láthatják az érdeklődők. A számtalan képi illusztráció a kész épületek mellett tervezési fázisban maradt munkákat is bemutat. A kiállítást Gyergyádesz László művészettörténész, a múzeum képzőművészeti osztályának vezetője állította össze. Vele beszélgetett Tóth Zsófia - elsőként a szabadtéri kiállítások sajátosságairól.

„Ahogy már meséltem, úgy kezdődött az egész, hogy a gépem mindenféle titkos bugyraiból egyre-másra bukkantak elő vagy harminc munkás év alatt született kisebb-nagyobb cikkek, tanulmányok, konferencia- és köszöntő kötetekbe írt dolgozatok. Kiadóm biztatására elkezdtem őket összerakni, akkor kiderült, hogy ebből nem egy könyv lesz, hanem kettő. Izé, három.” – írja Saly Noémi a Se nem Buda, se nem Pest… de nem kevés evés című kötetének bevezetőjében. Az MNM KK Országos Széchényi Könyvtárban a Széchényi könyvesteken találkozott a szerzővel Fazekas Gyöngyvér és kezdtek beszélgetni a könyv kapcsán.

A Simplicissimus régizenei kamaraegyüttes új albummal jelentkezett, A vörös pap concertói & Linus atya tánczai címmel.
A furcsa címről és a felvételt a Nádor-teremben most vasárnap este fél 8-kor bemutató koncertről a Simplicissimust alapító hegedűművész zenetörténészt, Németh Zsombort hallhatják.

Immár harmadszor rendez Budapesten nemzetközi balettversenyt a 75 éves Magyar Táncművészeti Egyetem és alapítványának kuratóriuma, idén november 17-21. között.
A verseny nagydíját és a nyertesek díjait a 200 éves Herendi Porcelánmanufaktúra készíti, ezért a részben a helyszínül is szolgáló Nemzeti Táncszínház épületében kamarakiállítás nyílt herendi porcelánokból, melyek között megtekinthetőek maguk a leendő díjak is.
Fodorné Molnár Mártát, a Magyar Táncművészeti Egyetem rektorát és dr. Simon Attilát, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatóját az esemény beharangozóján, egyben a kiállítás megnyitóján kérte mikrofon elé Zsoldos Szilvia.

Az 1975-ben, a szolgálata elején álló Blanckenstein Miklós atya – még, mint dorogi káplán – szervezett ifjúsági egyházi könnyűzenei találkozót. A dorogi találkozó 50. évfordulóján az egykori résztvevők újra zenélnek, de immár Budán, a Városmajori kistemplomban.
A november 8-án, most szombaton du. 4 órakor kezdődő összejövetelről, s a fél évszázaddal ezelőtti, akkor ritkaságszámba menő eseményről az egykori, s a mostani résztvevők egyike, Becker Gábor szól műsorunkban.

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

A Versünnep Alapítvány egy szellemi-művészeti műhely, amely 20 évvel ezelőtt lett a köztudat része, inspirálva az előadóművészet és az irodalom képviselőit. Az azóta eltelt időben generációk találkoztak az alapítvány célkitűzéseivel, kapcsolódtak az eseményekhez, és a mentorálásnak köszönhetően ma már sokan közülük közösségi, kulturális és művészeti életünk meghatározó alkotói.
A 20 éves jubileum alkalmából nagyszabású fesztivállal ünnepel az alapítvány november 8-án és 9-én a Budapesti Operettszínház – Kálmán Imre Teátrumában, ahol a nem hivatásos előadók Nemzetközi Seregszemléjére is sor kerül. A részletes programkínálatról, valamint a Versünnep Alapítvány létrejöttéről Kolti Helgát, a szervezet elnökét kérdezte Szentimrei Kristóf.

November 7-én, pénteken 16 órakor nyílik meg E. Kottek Péter restaurátor, képzőművész egyéni kiállítása, amely magába foglalja eddigi munkásságának nagyobb korszakait. A 70. születésnapját ünneplő alkotót Kovács Éva Rebecca kérdezte művészi hitvallásáról, magáról a kiállításról, valamint hogy milyen ötlettől vezérelve lett a tárlat címe a „Benne vagytok a világomban”, amely egyik képének a címét is viseli.
A kiállítás november 28-ig tekinthető meg Győrben, a Richter Teremben.

November 7. és 15. között immár 23. alkalommal rendezik meg Budapesten az Olasz Filmfesztivált. A több mint egy héten át tartó rendezvényen számos díjnyertes olasz alkotást láthat a közönség a Puskin és a Tabán Moziban, de emellett Szegeden a Belvárosi Mozi is vetít három filmet eredeti nyelven, magyar felirattal. A Budapesti Olasz Kultúrintézet nyugalmazott munkatársa, Giovanni Cataluccio ezúttal is a fesztivál egyik szervezője, akit Szentimrei Kristóf kért mikrofon elé.
A vetítések időpontjait az artmozi.hu oldalon, valamint a szegedi Belvárosi Mozi honlapján találhatják meg.


Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Fotó: Versünnep (Kovács Milán)

Ismét figyelmükbe ajánljuk Miklya Luzsányi Mónika életrajzi regényét, mely egy mára már feledésbe merült szabadságharcos nő: Bányai Júlia alakját idézi meg. A kötet szerzőjével Fülöp Tamás készített interjút, beszélgetésük 2 részben, 2 külön adásba került, válogatásunkban most egymást követően hallgathatják meg azokat. Ezt követően Enyedi Ildikó új filmjéről a Csendes barátról lesz szó, a nemzetközi koprodukcióban készült alkotás létrejöttéről Mécs Mónikát, a film magyarországi producerét Szentimrei Kristóf kérdezte.

Új, angol nyelvű középlemezének címét úgy lehetne visszaadni magyarul, hogy "Meglátjuk, hová vezet ez". A Svájcban élő Balla Claudia (Képünk jelenet egy klipből) úgy mutatkozott be néhány éve magyar sajtóban, hogy bár gyermekkorában elkötelezte magát a zene mellett, sokáig csak orvosi tanulmányaira, illetve lélekgyógyászi karrierjére koncentrált. Szerzőként a hagyományos témák, mint a csalódás és a remény mellett - tudatosan foglalkozik olyan problémákkal is, mint például a szociális média által közvetített hamis kép, vagy épp a függőség. Előadóként korántsem egy hagyományos díva, a halkszavú jelzőt az ő esetében komolyan kell venni. A beszélgetőtárs: Nagy György András.

Kollégánk, Szerdahelyi Csongor rendszeresen járja az országot és küld beszámolókat. Ezúttal nem ment túl messzire - de mégis zarándokút lett belőle. A lényeg, hogy Budapesten, a Margit körúton egy kultbár homlokzatán betűzött ki egy franciás helyesírással készült feliratot, amit Margó-nak ejtünk ki. Odabent pedig egy érdekes kiállítást fedezett fel. Ha valaki látni szeretné Varga Csongor alkozáait, az figyelje a híradásokat!

Az észtországi Fekete Éjszakák fesztiválon mutatkozik be nyitófilmként Káel Csaba új alkotása, a „Magyar menyegző” november elején. A mű középpontjában a tánc és a magyar népművészet áll. A történet két fiatalember kalandjait meséli el, akik még bőven a szocializmus idején Budapestről indulnak Erdélybe, hogy ott kalandokba keveredve életre szóló döntéseket hozzanak. A film produceri feladatait Lajos Tamás látta el, aki ezúttal vezető operatőrként is bekapcsolódott a forgatásba. Ő árult el néhány kulisszatitkot Zsoldos Szilviának.

A természet képei, pasztellek és élénk színek, kalligrafikus elemek – ez jellemzi a K Galériában látható kiscsoportos kiállítást, mely Hármas hatás – Szintézis címmel nyílt meg. A Tóth Annamária Rita, Szegedi Csaba és Révész Ákos kortárs festőművészek munkáit bemutató tárlat kurátora Fazakas Réka művészeti író, akivel Tóth Zsófia beszélgetett.

Hirtling István Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Számtalan kiváló színpadi, filmes és televíziós szerepe mellett a rádióban is felejthetetlen élményt ad hallani őt. A Magyar Katolikus Rádió hullámhosszain rengeteg felolvasással, verssel és rádiós drámai előadással ajándékozott meg minket. Egyik rádiós munkájának szünetében Fazekas Gyöngyvér kérdezte pályájáról, hitvallásáról, élményeiről.

Jókai Mór, József Attila és Nagy László műveihez készült mai illusztrációkat mutat be a Petőfi Irodalmi Múzeum tárlata, melyen azok a képek szerepelnek, amelyek a 4. Budapesti Illusztrációs Fesztivál pályázatára érkeztek. A mai kor vizuális nyelvén készített alkotásokon keresztül klasszikusaink szövegei is új értelmezést kaphatnak, így közelebb kerülhetnek a fiatal olvasókhoz is. Révész Emese művészettörténész, a Budapesti Illusztrációs Fesztivál, azaz a Billufeszt egyik alapítója Tóth Zsófiának mesél magáról a fesztiválról és a PIM-ben látható tárlatról. Szóba kerülnek a pályázaton első három díjat elnyert művészek is.

Lassan lezárul a Jókai-emlékév, amit a „nagy mesemondó” születésének 200. évfordulója alkalmából hirdettek meg. De Jókai Mór és Laborfalvy Róza balatonfüredi villája továbbra is várja a látogatókat. A kora eklektikus stílusban épült nyaralóhoz az író több regénye és számos, a fővárosi lapok számára írt elbeszélése és fürdői témájú cikke is kötődik. A felújított Jókai-villa 15 éve emlékházként, az országban szinte egyedülálló íróház-enteriőr típusú kiállítással várja látogatóit, felidézve a szellemi miliőt, bepillantást engedve a család füredi mindennapjaiba úgy, mintha azoknak magunk is részesei lennénk. Hogy ki volt Jakli és hogyan jutott le Jókai annak idején Füredre, és mivel foglalatoskodott, amikor éppen nem írt? Rétfalviné Balogh Judit tárlatvezetőtől erre választ kap a helyszínen Zsoldos Szilvia.

Mi történik akkor, ha az ember nem a zeneművek felől igyekszik megismerni a muzsika nagyjainak életét? Hiszen a zeneszerzők is koruk gyermekei voltak: jöttek-mentek, ettek-ittak, sőt ruhát is hordtak! Bősze Ádám ismét különleges szemszögből és fergeteges humorral vezeti be az olvasókat a klasszikus zene izgalmas világába – ezúttal a zeneszerzők öltözködési szokásai mentén kalandozhatunk évszázadról évszázadra, dallamról dallamra. A budapesti könyvbemutatón a szerzőt Fazekas Gyöngyvér kérdezi a kötet születésének ötletéről.

Jókai Mór, József Attila és Nagy László műveihez készült mai illusztrációkat mutat be a Petőfi Irodalmi Múzeum tárlata, melyen azok a képek szerepelnek, amelyek a 4. Budapesti Illusztrációs Fesztivál pályázatára érkeztek. A mai kor vizuális nyelvén készített alkotásokon keresztül klasszikusaink szövegei is új értelmezést kaphatnak, így közelebb kerülhetnek a fiatal olvasókhoz is. Révész Emese művészettörténész, a Budapesti Illusztrációs Fesztivál, azaz a Billufeszt egyik alapítója Tóth Zsófiának mesél magáról a fesztiválról és a PIM-ben látható tárlatról. Szóba kerülnek a pályázaton első három díjat elnyert művészek is.

Lassan lezárul a Jókai-emlékév, amit a „nagy mesemondó” születésének 200. évfordulója alkalmából hirdettek meg. De Jókai Mór és Laborfalvy Róza balatonfüredi villája továbbra is várja a látogatókat. A kora eklektikus stílusban épült nyaralóhoz az író több regénye és számos, a fővárosi lapok számára írt elbeszélése és fürdői témájú cikke is kötődik. A felújított Jókai-villa 15 éve emlékházként, az országban szinte egyedülálló íróház-enteriőr típusú kiállítással várja látogatóit, felidézve a szellemi miliőt, bepillantást engedve a család füredi mindennapjaiba úgy, mintha azoknak magunk is részesei lennénk. Hogy ki volt Jakli és hogyan jutott le Jókai annak idején Füredre, és mivel foglalatoskodott, amikor éppen nem írt? Rétfalviné Balogh Judit tárlatvezetőtől erre választ kap a helyszínen Zsoldos Szilvia.

Mi történik akkor, ha az ember nem a zeneművek felől igyekszik megismerni a muzsika nagyjainak életét? Hiszen a zeneszerzők is koruk gyermekei voltak: jöttek-mentek, ettek-ittak, sőt ruhát is hordtak! Bősze Ádám ismét különleges szemszögből és fergeteges humorral vezeti be az olvasókat a klasszikus zene izgalmas világába – ezúttal a zeneszerzők öltözködési szokásai mentén kalandozhatunk évszázadról évszázadra, dallamról dallamra. A budapesti könyvbemutatón a szerzőt Fazekas Gyöngyvér kérdezi a kötet születésének ötletéről.