kulturális paletta
szerkesztő: Fülöp Tamás

Stúdióvendégünk volt a babérkoszorús és József Attila-díjas író, Száraz Miklós György, Száraz György fia, akinek számos könyve látott már napvilágot; az utóbbi néhány évben is több kötete jelent meg. Ez utóbbiak közül a hideg téli napokon kiváltképp kellemes elővenni a szerzőnek az ifjúságot minden örömével és bánatával megidéző Bitang nyarak című regényét, illetve novellafüzérét.
Száraz Miklós Györggyel Liptay Katalin beszélgetett.

A szegedi Móra Ferenc Múzeum a nagy érdeklődésre való tekintettel meghosszabbította A titokzatos jégkorszak című kiállítását.
Az interaktív foglalkoztató térrel is szolgáló tárlaton az érdeklődők testközelből találkozhatnak a jégkor hidegéből ránk maradt különleges állatfajokkal: eredeti csontvázak és koponyák mesélnek egy letűnt kor óriásairól. Itt áll az óriásszarvas hatalmas agancsaival, mellette az óriás övesállat páncélos teste, a farkas és a barlangi medve csontváza, valamint a kardfogú tigris és az őstulok koponyája is.
A részletekről Hegedűs Anita múzeumi kulturális menedzsert Tráser László kérdezte.

A Muzsikusok Kávéháza sorozat a magyar városok éttermeit, kocsmáit, kávéházait egykor élettel megtöltő ugynevezett cigányzenekarok és bárzongoristák világát eleveníti fel.
A Magyar Zene Háza figyelemreméltó kezdeményezésről Szerdahelyi Csongor érdeklődött Salamon Somától, az intézmény népzenei kurátorától.

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Képzőművészeti kritikák, recenziók, művészeti írások, kiállítás-megnyitók szövegei olvashatók Sinkó István képzőművész, művészeti író, tanár tollából a Kép idő című kötetben, mely a Magyar Művészeti Akadémia kiadójának gondozásában jelent meg. A korábban elsősorban az Új Művészet, valamint az Élet és Irodalom hasábjain megjelent írások most összegyűjtve, a szerző válogatásában kerülnek újra az olvasó kezébe. A kötet képet ad az elmúlt 30 év hazai képzőművészetéről, miközben személyes megközelítésben is megismerhetjük Sinkó István egy-egy kiállításról alkotott benyomásait. A szerzővel Tóth Zsófia beszélgetett, elsőként arról, mikor fogalmazódott meg először a kötet gondolata.

Tudták-e, hogy a térképeken a világoskék szín békét, a vörös pedig háborút jelentett? Ma, február 4-én ünnepli létrejöttének évfordulóját az önálló magyar térképező csoport. A Széll Kálmán térhez közel, a Szilágyi Erzsébet fasorban áll egy máig honvédségi épület, ami 1897-ben épült és eredetileg bosnyák laktanyaként működött, majd 1919-től a Monarchiától elszakadt magyar katonai térképészek székhelye lett. Az egykori laktanya épületében 45 éve hozták létre a Katonai Térképészet Szakmatörténeti Múzeumát, elsősorban azért, hogy emléket állítsanak a katonatérképészeknek. De az 5000 darabos gyűjtemény, amit 400 négyzetméteren tekinthetnek meg a látogatók, sok különleges, egyedi műtárgyat is rejt. Rádler Mária Teréziával, a múzeum vezetőjével Zsoldos Szilvia beszélgetett.

Berka Attila Gryllusok – Egy család történetei című, a Corvina Kiadónál megjelent kötete a híres művészcsalád hat tagjának – Dániel, Vilmos, Dorka, Samu, Ábris és Alma – történetét mutatja be. A könyv a tehetség, kitartás és szeretet mellett az elmúlt évszázad családi és kulturális emlékeit tárja az olvasó elé a Kultúra.hu beszámolója szerint. A könyv hitvallása szerint a tartós siker titka az alázat és a szeretet, melyet a családtagok őszinte történetein keresztül ismerhetünk meg. Az Országos Széchényi Könyvtárban tartott Széchényi-könyvesten Gryllus Dánielt szólította meg Fazekas Gyöngyvér.

Fotó: Katonai Térképészet Szakmatörténeti Múzeuma

Nyulász Péter legújabb kalandregénye, a Kristálykirály titkos naplója a múlt év végén jelent meg, és az Országház néhány festményének rejtélyeibe avatja be ifjú olvasóit. A Versünnep Fesztiválra idén február 9-ig lehet jelentkezni, a kategóriákról és a jelentkezés részleteiről is hallhatnak. Adásunkat Kultúrmorzsák című rovatunk zárja.

Meddig terjed az ember felelőssége a másik iránt? Hol húzódik a határ játék és bűn, szabadság és pusztítás között? Sárosi István: Gyilkos etűdök című drámája egy igaz történet által ihletett pszicho-krimi, amely az emberi lélek torzulásait, döntéseinek következményeit vizsgálja. Az Eötvös10 Művelődési Házban látható előadásban egy kétes alapokon nyugvó házasság története bontakozik ki, ahol az élvezetek hajszolása súlyos erkölcsi és lelki kérdéseket vet fel. A február 16-i bemutató részleteiről, előéletéről Kovács Éva Rebecca kérdezte Básti Andreát, a darab női főszereplőjét.

Az iskolai zaklatás nem gyerekcsíny. Nem edzi meg a gyermekeket, nem az életre készíti fel őket, hanem súlyos lelki sérüléseket okozhat, amelyek gyakran évtizedekkel később is meghatározzák az érintettek sorsát. Gerlóczi Judit színházi producer ennek szellemében hívta életre a NEM OKÉ országos kampányt, amely a művészet eszközeivel és közösségi összefogással lép fel az iskolai zaklatás ellen. Hogy pontosan mi állt az egyedülálló kezdeményezés hátterében, először erről kérdezte Szentimrei Kristóf telefonon Gerlóczi Juditot.

Február 13-án a Műegyetemi Katolikus Közösség szervezésében rendezik meg a Keresztény Közösségek Nagybálját Budapesten, az Eiffel Műhelyházban. A rendezvény célja a közösségépítés, a minőségi szórakozás és a keresztény értékek megélése kulturált, ünnepi keretek között. A közösségről, valamint magáról az eseményről Kerek Petrát, a Műegyetemi Katolikus Közösség vezetőjét Fülöp Tamás kérdezte.


Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Fotó: Básti Andrea (MKR)

Újabb nagyszabású produkcióra készül az Operettszínház, március 26-án mutatják be az Orbán János Dénes-Pejtsik Péter szerzőpáros legfrissebb kortárs operettjét, amely ezúttal Dankó Pistáról szól. A zenés teátrum fiatal tehetségei is helyet kaptak a produkcióban, köztük Tassonyi Balázs is, aki egy orosz bárót alakít az előadásban. Ungvári Judit őt kérdezte a különleges látványvilágot ígérő, hatalmas vállalkozásról.

Karácsony előtt jelent meg Csóti György: Salamon bácsi a redőnyárus című kötete a Kairosz kiadónál, amely, mint az alcím is tanúsítja, huszadik századi magyar történetek gyűjteménye. A korábbi országgyűlési képviselővel és diplomatával Szerdahelyi Csongor beszélgetett.

Fegya 80 címmel Jávori Ferenc születésnapi koncertet ad a Budapest Kongresszusi Központban március 7-én. A Kossuth-díjas zenész, zeneszerző, előadóművész, február 10-én lesz 80 éves. A Munkácson született művész nevéhez fűződik számos nagyszabású színpadi mű, köztük a Menyasszonytánc és a Levi Story klezmer-musicalek, a Gettó című zenés dráma, a Purim klezmer-balett, valamint a Klezmer Szvit, továbbá számos egyéni, mára klasszikussá vált klezmer szerzemény.
A több mint harmincéves múltra visszatekintő Budapest Klezmer Band alapítójának pályájáról és a készülő rendezvényről Nagy Annával, a Budapest Klezmer Band harmonikaművészével Nagy György András készített riportot.

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

A négy évszak cím hallatán bizonyára sokunknak jut eszébe Antonio Vivaldi hegedűciklusa. 300 évvel e jeles mű megírása után egy magyar és egy kínai zeneszerző két azonos című műve csendül fel a Zeneakadémia nagytermében február 2-án. A két kortárs alkotás nem csupán az olasz mester művét tekinti forrásnak, hanem Csajkovszkij 150 éve írott, Az évszakok című zongorakötetét is. A magyar négy évszakot Stefán Péter kárpátaljai származású zeneszerző írta, vele beszélgetett Tóth Zsófia.

Aki a Petőfi Irodalmi Múzeumban járt a múlt héten, az két tanulmánykötetet ismerhetett meg. A kettős könyvbemutató során a Petőfi születésének bicentenáriuma alkalmából Debrecenben rendezett tudományos konferencia nyomán kibontakozó újabb Petőfi-kutatások eredményeit állították a középpontba. A bemutatott tanulmánykötetek Petőfi életművének és életrajzának irodalomtörténeti és kultusztörténeti kérdéseit vizsgálják, különös figyelemmel az emlékezet, a vizuális reprezentáció és a helyi (debreceni) kontextusok szerepére. A két kiadvány szerkesztőivel, Bényei Péterrel és Fazakas Gergely Tamással beszélgetett Fazekas Gyöngyvér.

Mi a közös Garas Dezsőben, Tordai Teriben, Jankovics Marcellben, Pátzay Pálban, Szabó Lőrincben vagy éppen P. Károlyi Bernátban? Az, hogy mindannyian otthon voltak, illetve otthon vannak Budán, a II. kerületben.
Két helytörténeti kötet után Élt egyszer Budán… - Pasarét, Törökvész egykori és mai nevezetes lakói címmel jelent meg tavaly év végén az a könyv, amelynek célja arcélek felvázolásán keresztül bemutatni a kerület e két városrészének páratlan kulturális örökségét. (A kötet a II. kerület több kulturális intézményében megvásárolható, vagy megrendelhető e-mailben a voltegyszerbudan@gmail.com címen.) Zsoldos Szilvia összeállítása.

Veszprém, a királynék városa a múlt emlékeinek mindig is hűséges őrzője volt. Most olyan művészeket lát vendégül, akik pályájukat Veszprémben kezdték, például Pálfy Margit színművészt. Kövesdy Zsuzsa riportja.

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Az 1526-ban megvívott mohácsi csata jubileumának alkalmából rendhagyó vállalkozásra szánta el magát Keresztury-Albert Zsolt, aki egy egészestés színpadi zeneművel kíván mementót állítani a fél évezrede történt tragikus eseménynek Penta Essentia – Zene az öt géniusz földjéről címmel. Az emlékév során az egész Kárpát-medencét bejáró előadásról Szentimrei Kristóf kérdezte a zeneszerzőt rádiónk stúdiójában.

A Magyar Művészeti Akadémia fő törekvései közé tartozik a kortárs alkotók és a hagyományok összekapcsolása, kutatások végzése, kulturális események szervezése, és a művészeti élet sokszínűségének bemutatása a művészeti élet szereplőinek összefogásával.
Január 20-án a Magyar Művészeti Akadémia a Pesti Vigadóban tartotta évindító háttérbeszélgetését. A magyar kultúra napjához köthető gálaesten – aminek szintén a Vigadó adott otthont – kérte mikrofon elé Gózon Ákost, az MMA kommunikációs főosztályvezetőjét Kovács Éva Rebecca.

Nyolc hónap megfeszített munka után január 20-án újranyitotta kapuit a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár. A klasszicista teremkönyvtárat még tavaly júniusban kellett bezárni a mintegy százezer kötetet veszélyeztető kenyérbogár-fertőzés miatt, az átfogó állományvédelmi munkálatokat követően a nagyközönség is újra megcsodálhatja a nemzetközi viszonylatban is jelentős gyűjteményt. Az ünnepélyes újranyitás kapcsán Ásványi Ilonát, a Főapátsági Könyvtár igazgatóját Szentimrei Kristóf kérdezte.

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Kép forrása: Keresztury-Albert Zsolt saját honlapja