Tisztelgés a hölgyek előtt - vendégünk Müller Péter író
Szerkesztő: Gadácsi János

Ezen a héten egészen biztos, hogy Róma áll a világ figyelmének középpontjában. Az új pápa megválasztása nem csak a katolikus hívek számára kiemelkedő kérdés, de hatással lehet az emberiség fontos ügyeire is. A konklávé munkája és döntése hetek óta a hírek vezető témája. A Sixtus-kápolna, a bezárt ajtó, a szavazási fordulók, a kéményből felszálló füst, az új pápa névválasztása. De mi van mindezek hátterében, az akár felszínesnek tűnő jelenségek mögött mi az üzenet? A válaszokat dr. Ujházi Lóránd teológustól, NKE Eötvös József Kutatóközpont Vallás és Társadalomkutató Intézetének vezetójétől és Szomráky Béla külpolitikai újságírótól, a pápák "magyaroszági tolmácsától" várjuk.

Az ökumenikus cserkészmozgalom alapítója, Lord Robert Baden-Powell of Gilwell Szent Györgyöt állította példaként a felnövekvő generáció tagjai és vezetőik elé. Minden cserkész számára ideálisak a lovagi erényeknek Szent György által gyakorolt formái: megingathatatlan hittel, reményteli szívvel segíteni másokon, a szegényeken, a védteleneken. A cserkészköszöntés kézjelében a hüvelykujj takarja a kisujjat, ami azt jeképezi, hogy „az erősebb védi a gyengébbet”. Világszerte Szent György napján újítják meg a cserkészek fogadalmukat, amelyben Isten, a haza és az emberek szolgálatára kötelezik el magukat. Vendégünk a stúdióban Monostori Péter történész és Márkus Richárd cserkésztiszt.

A Pesti Napló című lap 1865. április 16-i számában jelent meg Deák Ferenc "Húsvéti cikk" címen ismertté vált írása. Az egyoldalas szöveg egy történelmi áttekintés, bizonysága annak, hogy a magyar nemzet a megelőző századokban és az akkori jelenben is törvényes úton kívánta a saját sorsát intézni. Ha ellenállt, annak az uralkodót körülvevő rossz politikai tanácsadók voltak az okai, ám végül a király minden esetben visszatért az ősi jog útjára. Deák Ferenc, "a Haza bölcse" a lehető legjobb pillanatban emlékeztette Ferenc Józsefet arra, hogy elérkezett a bő másfél évtizeddel korábban ejtett sebek orvoslásának ideje, mert különben akár újra szembe találhatja magát a magyar nemzettel. A "Húsvéti cikk" végül elvezetett a Kiegyezéshez. A korszakról stúdiónkban Katona Csaba történész beszél.

Aki meg akarja érteni a XX. század magyar valóságát, de nincs kedve történelemkönyveket olvasni, vegye kezébe Márai Sándor műveit. Az 1900. április 11-én, Kassán született és 1989-ben, San Diego-ban meghalt író szinte mindent látott és átélt az előző évszázadban, de ami a legfontosabb papírra is vetette a gondolatait. Felvidékiként szembesült a Nagy Háborúval és Trianonnal. Az 1920-as évektől, már Budapesten élve népszerű író volt, de a II. világháború után azonnal látta, hogy az általa képviselt polgári értékek elvesznek Magyarországon, így 1948-tól haláláig emigrációban élt és dolgozott. Műsorunkban archív beszélgetést hallhatnak Márai torontói kiadója, a Vörösváry Publishing vezetőjével, Gál Csabával, majd az "Egy állomás fönn, a hegyen: Jeruzsálem" című útirajzával emlékezünk az íróra, születése 125. évfordulóján.

A műsorban elhangzik Márai Sándor: Egy állomás fönn a hegyen: Jeruzsálem című novellája Nagy Gábor tolmácsolásában.
Az irodalmi részlet készítői:
Hangmester: Gera Csilla
Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince
Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

A mai összeállítás szerkesztője: Gadácsi János, zenei szerkesztője: Peresztegi Attila.

Magyarország Alaptörvénye 47. cikke értelmében a Magyar Honvédség külföldi alkalmazásának engedélyezési joga megoszlik a Kormány és az Országgyűlés között. A NATO és az Európai Unió műveleteiben történő szerepvállalásról a Kormány dönt. Egyéb nemzetközi katonai fellépésről az Országgyűlés határozhat - áll a Parlament dokumentumtárában. A Hazájukat külföldi missziókban szolgáló katonák életéről műsorunkban a korábban Boszniában járt Szabó Zsolt őrnagy és a koszovói "veterán" Mikus Tibor főhadnagy, tábori lelkész beszél.

Gulyás Michelle párizsi aranyérme a legkatartikusabb magyar pillanat lehetett az olimpián. Ez volt a sportág utolsó versenye az eddigi formában, de a sportoló útja a játékokra is egészen különleges volt. A hazai szövetég elnöke, az olimpiai ezüstérmes, világ- és Európa-bajnok versenyző, Balogh Gábor személyes döntése juttatta ki Michelle-t az ötkarikás viadalra, aki méltónak bizonyult a nagy elődökhöz. A 24 éves öttusázó folytathatja Balczó András, Török Ferenc, vagy Martinek János sorozatát és 2028-ban, Los Angelesben akár többszörös olimpiai aranyérmes lehet, de már a lovaglás nélküli, a helyette felvett akadálypályás modern pentathlon-ban. Balogh Gábort megkérdezzük az átalakult öttusa magyar jövőjéről, és a már igazolódott döntése hátteréről is.

"Több, mint ötven éve, 1973. szeptemberében negyven tizennégy év körüli fiú, - köztük jómagam- kezdte az első gimnáziumi tanévet a Pannonhalmi Bencés Főgimnáziumban, akik közül harmincöten ott is érettségiztünk. A szélrózsa minden irányából négy évre sodort össze bennünket ide az Úr, hogy újra szétszórjon és mindenki járja a maga útját! A szerkesztő arra vállalkozott, hogy az élőket megszólítja és faggatja az életükről. Az iskoláról is, ki hogyan emlékezik vissza, de leginkább az azóta eltelt évekről. - áll Báthory Gábor "Visszatérek megnyugodni" című könyvének előszavában. Műsorunk vendége a szerző és velünk lesz osztálytársa, a bevezetőt író Hortobágyi T. Cirill pannohalmi főapát, aki a ballagási meghívón még Tamásnak neveztek.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legtermékenyebb krónikása az egyik "márciusi ifjú", a 200 éve született, Jókai Mór. Végig az események középpontjában volt, a 12 pont felolvasásától a felelős magyar kormány végső bukásáig. Világos után, mint oly' sokan, ő is bujkálni kényszerült. Már akkor elkezdte megírni az emlékeit és ezt a tevékenységét még évtizedekig folytatta. Megszületett tollából a szabadságharc legnépszerűbb regénye, a "Kőszívű ember fiai", az "Egy az Isten", az "Egy bujdosó naplója", vagy éppen a "Forradalom és csataképek 1848- és 1849-ból". De Jókai írt népiskolai történelem tankönyvet is a korszakról - mondja műsorunkban Dr. Rózsafalvi Zsuzsanna, a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattára főosztályvezetője, aki beszél a PIM hamarosan nyíló Jókai kiállításáról is.

Március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon Müller Péter Kossuth-díjas író és dramaturg érkezik hozzánk, aki a műveiben rendszeresen foglalkozik a női lélekkel és sorssal. Ő volt az, aki az 1990-es "Mária evangéliuma" című musicalben Jézus édesanyja szemszögéből láttatja velünk a Megváltó történetét. Legutóbbi műve, az "Anyám titkos könyve" pedig olyan mélyen és őszintén mutatja be az Eperjesről származó édesanyja, Wollner Lili életét kislánykorától kezdve, amihez hasonlóval aligha találkozhattunk eddig az irodalomtörténetben.

A magyar sport hemzseg a külföldi trénerektől. Sok köztük a kókler, aki aki csak a zsíros fizetségért jön, majd szerződését ki sem töltve, szakmailag bukottan, de fejedelmi végkielégítéssel távozik. Szerencsére akad néhány kivétel is. Egyikük, Golovin Vlagyimir, a magyar női kézilabda válogatott szövetségi kapitánya, aki az elmúlt esztendőben elnyerte az "Év edzője" címet. Csapatával hosszú idő után szerzett ismét bronzérmet az Európa-bajnokságon. Az Odesszában született, de bő három évtizede Magyarországon élő mester szinte magának nevelte fel a mostani sikercsapatát, mert sokukkal korábban junior Eb és vb aranyat szerzett. Vendégünk Golovin Vlagyimir, akit mindenki Vovának hív a sportágban, a januári díjátadó gálán meghatottan osztotta meg sikerét minden magyar edzőkollégájával.

1870-ben alakult meg a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség, a jelenlegi Magyar Tűzoltó Szövetség közvetlen jogelődje. Bő másfél évszázad történelem: nem csupán a tűzoltóké – legyen szó akár önkéntes, akár önkormányzati, akár létesítményi tűzoltókról –, hanem egész Magyarországé. Nincs mit csodálkozni ezen: a szövetség egész élete, a mindennapjai, tagjainak küzdelmei elválaszthatatlanul összeforrottak hazánk történéseivel - áll a szervezet honlapján az elnök - műsorunk vendége- Dobson Tibor tűzoltó vezérőrnagy köszöntője. Május elején ünnepeltük védelmezőjük, Szent Flórián keresztény vértanú emléknapján a tűzolókat, akik sokszor utolsó reménységet jelentik a bajba jutott embereknek.

1870-ben alakult meg a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség, a jelenlegi Magyar Tűzoltó Szövetség közvetlen jogelődje. Bő másfél évszázad történelem: nem csupán a tűzoltóké – legyen szó akár önkéntes, akár önkormányzati, akár létesítményi tűzoltókról –, hanem egész Magyarországé. Nincs mit csodálkozni ezen: a szövetség egész élete, a mindennapjai, tagjainak küzdelmei elválaszthatatlanul összeforrottak hazánk történéseivel - áll a szervezet honlapján az elnök - műsorunk vendége- Dobson Tibor tűzoltó vezérőrnagy köszöntője. Május elején ünnepeltük védelmezőjük, Szent Flórián keresztény vértanú emléknapján a tűzolókat, akik sokszor utolsó reménységet jelentik a bajba jutott embereknek.