Mester-fogás

Folytatjuk a két hete megkezdett beszélgetést Kalocsa Béla madárkutatóval, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület alapító és örökös tagjával. Az előző részben többek között a fiatalkori indíttatásról, valamint híres fekete gólya-kutatásairól kérdeztem. Kiderült, hogyan másztak fel a fészkekbe fiatal tanítványaival, és milyen érdekes viselkedésmintákat figyeltek meg a fészek-kamerák segítségével. Ma pedig a madarásztáborok világmegváltó hőskoráról, érdekes külföldi kutatóutakról, meglepő úti élményekről, és a madárvonulás-kutatás legmodernebb irányáról, új szenvedélyéről: a jeladós nyomkövetésről mesél.

Fekete gólya védelmi és kutatási programja világhírű. Felmérésük, megfigyelésük, valamint fekete gólyák és ragadozó madarak jeladós nyomkövetése és sok más kutatás, valamint jelentős pedagógiai munka fűződik a nevéhez. Négy évtizedet dolgozott a vízügynél, eközben harminc évig madarászszakkört vezetett gyerekeknek Baján, így hivatásos és hobbimadarászok egész generációi nőttek fel a keze alatt. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület alapító és örökös tagja, az MME fekete gólya-védelmi programjának koordinátora.

A sütődiszkosz nem mai találmány: története egyesek szerint egyenesen Mátyás királyig nyúlik vissza. Hogyan is működik ez a sajátosan magyar főzőedény, és mitől olyan varázslatos? Készítőjét, Fehér Csaba ötvös, népi iparművészt kérdeztük. Őt és alkotótársát: feleségét abai műhelyükben kerestük fel.

A Fehérvári Kézművesek Egyesülete tagjaival ismerkedünk – a teljesség igénye nélkül. Mint sok más tájegység rangos és nívós kézművesei és népművészei, ők is képviseltették magukat az augusztus 20-i Mesterségek Ünnepén a Budai Várban.
A műsorban megszólalnak az Egyesület tagjai: Pongrácz Zoltán faműves, korábbi elnök; Révész Árpád késes mester, a Népművészet Mestere; Révészné Lengyel Magdolna, a Tűzzel-vassal fesztivál eegyik főszervezője; valamint egy korábbi felvételről Juhász Imre juhász.

A fiatal mérnök, aki valójában fazekas, és esténként például csodálatos agyaglovacskákat készít;
a brazil fiatalember, aki szeretné eltanulni népi iparművész anyósától a magyar népi mézeskalács fortélyát;
a brit kalapos, aki nemcsak műveli, de történészként kutatja is a mesterségét:
még mindig az augusztusi Mesterségek Ünnepén kalandozunk, hiszen a magyar kézművesek és népi iparművészek legnagyobb seregszemléje kifogyhatatlan kincsesbánya a népi kultúra, a míves kézimunka szerelmeseinek. A szép tárgyak mögött pedig ott az ember, érdekes történetével, mestersége iránti szenvedélyével.

A Mesterségek Ünnepén a Budai várban idén Törökország volt a díszvendég. Előző műsorunkban török kézműveseket mutattunk be önöknek. Ezúttal a híres, ciprusi hímzéssel ismerkedünk, amelyet Leonardo Da Vinci is nagy becsben tartott, megcsodáljuk az egyik legszebb, leggazdagabb magyar hímzésünket, a matyót, és Dr. Bartha Júlia etnográfus, orientalistától megkérdezzük, milyen lenyomatot hagyott a török hódoltság a magyar népművészetünkön.

Immár 38. alkalommal rendezték meg a Budai Várban a magyar népművészet és kézművesség legnagyobb seregszemléjét, a Mesterségek Ünnepét. Az elmúlt évek hagyományához hűen, a több száz magyar népi iparművész és kézműves mellett egy távoli ország mesterei is bemutatkozhattak. A Magyar-Török Kulturális Évad alkalmából az idei díszvendég Törökország volt. A hagyományos török mesterségek képviselői közül a műsorban az ebru művészt, a rézművest és a Karagöz-bábost mutatjuk be.
Kalauzunk és szakértőnk Dr. Bartha Júlia orientalista, etnográfus, az MTA Köztestületének tagja.

A tésztakultúra nem az olaszok privilégiuma. Nekünk is van ám, méghozzá nem is akármilyen! A magyar népi házitészta, forma- és ízgazdagságban semmivel sem marad el az olasz tészta mögött, sőt… Ezt olyasvalaki állítja, aki mindkettőt megtanulta: Dr. Fehér Ilona gasztro-történész, népi tésztakészítő, a Dunakanyar Népművészeti Egyesület tagja.

A népi mesterségeknek ez a páratlan seregszemléje valódi ünnep – ünnep a népművészeknek, akik találkozhatnak egymással, a látványműhelyekben megmutathatják portékáikat és mesterségbeli tudásukat a közönségnek; és ünnep a látogatónak is, aki beszélgethet a mesterekkel, ötleteket, technikákat tanulhat, és igazi értékkel: gyönyörű, egyedi, zsűrizett kézműves vásárfiával térhet haza.
A Mesterségek Ünnepe főszervezőjével nemcsak az idei látnivalókról, hanem az egyesület és a vásár történetéről, a sikerekről, nehézségekről és személyes elhivatottságáról is beszélgetünk.