Elhangzott: 2022.07.08. 15:30
Adás információk:
Abbázia, az „Adria Nizzája”, a „Szent Korona gyöngye” vonzereje Budapestig elért
Szerkesztő: Udvarhelyi Erzsébet
Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter
Archívum:
hallgassa meg!
20 éves horvát fennhatóság után az 1868-as horvát–magyar kiegyezés értelmében három vármegyéért cserébe Magyarország visszakapta egyetlen tengeri kikötőjét, Fiumét. A 19. század második felében „magyar tengerként” emlegették az észak-adriai földterületet. Az Isztriai-félsziget melletti öbölben fekvő Fiume a Monarchia korában a legfontosabb magyar tengeri kikötő lett, a vonzáskörzetébe tartozó települések, halászfalvak pedig virágzó üdülővárosok voltak. Abbázia a századfordulón a Habsburgok, a magyar és az osztrák arisztokrácia legkedveltebb üdülő- és gyógyászati városa, fekvése és klímája miatt klimatikus gyógyhely: a szívbetegek, az asztmások és a tüdővészesek rehabilitációs központja lett. Szanatóriumait magyar orvosok vezették. A tengerparti idegenforgalmi fellendülést a 19. század végén kiépített vasútvonalak tették lehetővé, amelyeknek köszönhetően Budapestről közvetlen járattal lehetett eljutni Fiumébe, Triesztbe. 1873 nyarától a magyar főváros és Fiume között megindult a vasúti közlekedés.
Abbázia eleganciája, kultúrája Budapestig elért. A budapesti Oktogonon, az Andrássy u. 49. szám alatt működött az egyik leghíresebb magyar kávéház, a kulturális és a politikai élet egyik központja, az Abbázia 1888 és 1992 között. Ferenc József osztrák császár és magyar király is többször tiszteletét tette Abbázia városában. Gróf Andrássy Gyula is Abbáziában töltötte élete utolsó napjait, itt halt meg 1890. február 18-án. A tragikus sorsú Rudolf főherceg és felesége, Stefánia főhercegnő mellett szeretett az üdülővárosba járni, nyaralt itt I. Károly román király is. Megfordult itt a német császár, a svéd király és a luxemburgi nagyherceg is. 1893-ban az üdülővárosban hunyt el a gyakorlati orvosképzés megálmodója, a hazai sebészet legnagyobb újítója, Markusovszky Lajos. Itt töltötte élete utolsó éveit 1897-ben Budapest első polgármestere, Kamermayer Károly, és itt hunyt el 1905-ben Szapáry Gyula, Magyarország miniszterelnöke (1890–1892) is.
Abbázia üdülő- és gyógyhellyé formálásáról, Fiume, Trieszt és Bukkari regionális, gazdasági, kereskedelmi meghatározottságáról a térségben, Abbázia kulturális, egyházi szerepéről, a letűnt magyar és osztrák arisztokrácia egykori üdülőhelyéről Stekovics Rita történészt, társadalomkutatót kérdeztük.
2022. augusztus 04. csütörtök 21:04 |
|
Őrtüzek A középkori magyar művészet és Európa
Portrébeszélgetés prof. dr. Prokopp Mária művészettörténésszel I. rész
Szerkesztő: Udvarhelyi Erzsébet
Zenei szerkesztő: Cs. Nagy Tamás » bővebben...Prof. dr. Prokopp Mária Széchenyi-díjas művészettörténész, az ELTE egyetemi tanára nemcsak a középkor, a reneszánsz kivételes ismerője, hanem a hazai egyházművészet támogatója, kortárs alkotók lelkes népszerűsítője és recenzálója is. Fő területe az európai művészet, és benne a magyar művészet helye. Kutatásai hozzájárultak a magyar középkori művészet nemzetközi elismertségéhez, nemzetközi szerepének, helyének megtalálásához. 1969-ben kapott kinevezést az ELTE BTK Művészettörténeti Tanszékére. A mai napig az egyetem professzora. Ötven éve tanítja a középkori magyar és egyetemes művészettörténetet. Kutatómunkája középpontjában a magyar művészet európai elhelyezése áll. Erről szólt a 14. századi gömöri falképeket bemutató doktori disszertációja is. Kandidátusi dolgozata 1976-ban az itáliai protoreneszánsz Trecento-művészet európai kisugárzásával foglalkozott. Ezt az 1983-ban angol nyelven megjelent könyvét idézik a legtöbben.
Pályafutásának egyik kimagasló, talán legnagyobb hazai és nemzetközi visszhangot kiváltó fejezete az esztergomi várban zajló falkutatásokhoz, feltárásokhoz, rekonstrukciókhoz kötődik, Botticellihez és Vitéz János dolgozószobájához. Nemzetközi hírű felfedezése, hogy Sandro Botticelli pályája elején Vitéz János studiolójában festette erényallegóriáit. Prof. dr. Prokopp Mária művészettörténész most is nagyon aktívan és hatalmas lelkesedéssel dolgozik. Lenyűgöző pályájáról, esztergomi gyökereiről, az inspiráló családi közegről, a küzdelmes tanulóévekről, a középkori művészet szerepéről, a középkori Magyar Királyság nagyhatalmi státuszáról, családjáról, szüleiről beszélgettünk.
|
2022. július 21. csütörtök 21:04 |
|
Őrtüzek A magyar gazdaság 1989 után
Az American Expresstől a Széchenyi Tervig
Szerkesztő: Udvarhelyi Erzsébet
Zenei szerkesztő: Cs. Nagy Tamás » bővebben...Kraft Péter közgazdász, aki az első Orbán-kormány alatt a Gazdasági Minisztérium turisztikai helyettes államtitkára volt, Juan Perón második elnöksége alatt született, Buenos Aires-ben. Szülei a „nemzeti emigráció” hullámával érkeztek a bontakozó Rákosi-diktatúra idején, az elől menekülve Argentínába, 1948-ban. Harvardi tanulmányait követően az American Express latin-amerikai divíziójában tevékenykedett. A rendszerváltás évében ő lett a cég magyarországi leányvállalatának alapítója és hosszú ideig első számú vezetője.
Kraft Péter közgazdásszal, az American Express Magyarország alapító vezérigazgatójával, volt helyettes államtitkárral, a Széchenyi Terv turizmusfejlesztési programjának megalapozójával a kelet-közép-európai rendszerváltások hajnalán Magyarország gazdasági-pénzügyi lehetőségeiről, az American Express amerikai pénzügyi vállalat magyarországi sikertörténetéről és a Magyarországot egykor politikai okból elhagyó, s most az országba visszaköltöző magyarok magyarságtudatáról beszélgettünk.
Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter |
2022. július 07. csütörtök 21:04 |
|
Őrtüzek Abbázia, az „Adria Nizzája”, a „Szent Korona gyöngye” vonzereje Budapestig elért
Szerkesztő: Udvarhelyi Erzsébet
Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter » bővebben...20 éves horvát fennhatóság után az 1868-as horvát–magyar kiegyezés értelmében három vármegyéért cserébe Magyarország visszakapta egyetlen tengeri kikötőjét, Fiumét. A 19. század második felében „magyar tengerként” emlegették az észak-adriai földterületet. Az Isztriai-félsziget melletti öbölben fekvő Fiume a Monarchia korában a legfontosabb magyar tengeri kikötő lett, a vonzáskörzetébe tartozó települések, halászfalvak pedig virágzó üdülővárosok voltak. Abbázia a századfordulón a Habsburgok, a magyar és az osztrák arisztokrácia legkedveltebb üdülő- és gyógyászati városa, fekvése és klímája miatt klimatikus gyógyhely: a szívbetegek, az asztmások és a tüdővészesek rehabilitációs központja lett. Szanatóriumait magyar orvosok vezették. A tengerparti idegenforgalmi fellendülést a 19. század végén kiépített vasútvonalak tették lehetővé, amelyeknek köszönhetően Budapestről közvetlen járattal lehetett eljutni Fiumébe, Triesztbe. 1873 nyarától a magyar főváros és Fiume között megindult a vasúti közlekedés.
Abbázia eleganciája, kultúrája Budapestig elért. A budapesti Oktogonon, az Andrássy u. 49. szám alatt működött az egyik leghíresebb magyar kávéház, a kulturális és a politikai élet egyik központja, az Abbázia 1888 és 1992 között. Ferenc József osztrák császár és magyar király is többször tiszteletét tette Abbázia városában. Gróf Andrássy Gyula is Abbáziában töltötte élete utolsó napjait, itt halt meg 1890. február 18-án. A tragikus sorsú Rudolf főherceg és felesége, Stefánia főhercegnő mellett szeretett az üdülővárosba járni, nyaralt itt I. Károly román király is. Megfordult itt a német császár, a svéd király és a luxemburgi nagyherceg is. 1893-ban az üdülővárosban hunyt el a gyakorlati orvosképzés megálmodója, a hazai sebészet legnagyobb újítója, Markusovszky Lajos. Itt töltötte élete utolsó éveit 1897-ben Budapest első polgármestere, Kamermayer Károly, és itt hunyt el 1905-ben Szapáry Gyula, Magyarország miniszterelnöke (1890–1892) is.
Abbázia üdülő- és gyógyhellyé formálásáról, Fiume, Trieszt és Bukkari regionális, gazdasági, kereskedelmi meghatározottságáról a térségben, Abbázia kulturális, egyházi szerepéről, a letűnt magyar és osztrák arisztokrácia egykori üdülőhelyéről Stekovics Rita történészt, társadalomkutatót kérdeztük. |
2022. június 23. csütörtök 21:04 |
|
Őrtüzek Argentína és Venezuela gazdaságpolitikája 1950 és 1980 között – A latin-amerikai és az egyesült államokbeli magyar emigráció a 20. század második felében
Szerkesztő: Udvarhelyi Erzsébet
Zenei szerkesztő: Cs. Nagy Tamás » bővebben...1948-ban és az azt követő években, a bontakozó Rákosi-diktatúra idején érkezett Argentínába a „nemzeti emigráció”, miután Juan Perón második elnöksége alatt megnyitotta a latin-amerikai ország kapuit a diktatúra elől menekülő magyarok előtt.
Kraft Péter közgazdász, az első Orbán-kormány turisztikai helyettes államtitkára Perón második elnöksége alatt született, Buenos Aires-ben.
Venezuela 1950-re a világ negyedik leggazdagabb országa lett az egy főre jutó jövedelem tekintetében. Az 1970-es években Latin-Amerika vezető olajkitermelője volt, és a világ egyik meghatározó olajpiaci nagyhatalma. Ekkor az országot ráadásul a térség legstabilabb demokráciájaként tartották számon, egy olyan időszakban, amikor Latin-Amerika országait főként katonai diktatúrák vezették.
Kraft Péter közgazdásszal, volt helyettes államtitkárral, a Széchenyi-terv turizmusfejlesztési programjának megalapozójával, Magyarország korábbi perui nagykövetével Argentína és Venezuela 1950 és 1980 közötti gazdaságpolitikájáról, a 20. század második felében a Latin-Amerikába és az Egyesült Államokba emigrált magyarságról, valamint a kelet-közép-európai rendszerváltások hajnaláról beszélgettünk. |
2022. június 09. csütörtök 21:04 |
|
Őrtüzek Erdélyi történelmi gyökerek és társadalmi szerepvállalás a családokért és a nőkért a 21. században
Szerkesztő: Udvarhelyi Erzsébet
Zenei szerkesztő: Cs. Nagy Tamás » bővebben...Molnár-Bánffy Kata kommunikációs szakemberrel, a Salt Communications tulajdonos-ügyvezetőjével, a Képmás Kiadó ügyvezetőjével és a Képmás magazin lapigazgatójával, a Magyar Olimpiai Bizottság kommunikációs szervezetének vezetőjével, elnöki tanácsadójával a nők társadalmi, társadalompolitikai szerepvállalásáról, a nők szerepével kapcsolatos társadalmi elvárásokról, a vizuális nevelésről, önkéntes vállalásairól a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál, és az erdélyi történelmi családok felelősségéről, a Bánffy család Trianon utáni helytállásáról beszélgettünk.
|
2022. május 26. csütörtök 21:04 |
|
Őrtüzek Az erdélyi történelmi családok öröksége
A Bánffy család
Szerkesztő: Udvarhelyi Erzsébet
Zenei szerkesztő: Cs. Nagy Tamás » bővebben...Egyre több erdélyi történelmi család leszármazottja lakja be életvitelszerűen egykori ősi birtokait. Az erdélyi történelmi családok valódi megmérettetése Trianon után kezdődött. Az antant képviselői 1916 augusztusában biztosították a Román Királyságot arról, hogy győzelmük esetén Erdélyt haladéktalanul a román területekhez kapcsolják. Miután 1918 őszén a központi hatalmak összeomlottak, 1918. december 1-jén a gyulafehérvári népgyűlés kimondta a Román Királysághoz való csatlakozást. Az elszakítás után az erdélyi történelmi családok közül többen az ott maradást választották. Mi maradt mára a gazdag örökségből, és miként tekintenek a késői utódok múltjukra, gyökereikre?
Az erdélyi történelmi családok, a Bánffy család felelősségéről, Trianon utáni helytállásáról Molnár-Bánffy Kata kommunikációs szakemberrel, a Képmás Kiadó ügyvezetőjével és a Képmás magazin lapigazgatójával, a Magyar Olimpiai Bizottság kommunikációs szervezetének vezetőjével, elnöki tanácsadójával beszélgettünk.
|
2022. május 12. csütörtök 21:04 |
|
Őrtüzek Hegedűs Endre zongoraművésszel beszélgettünk közelgő hangversenye előtt. Május 15-én este a Vigadóban hallgathatják meg lenyűgöző játékát az érdeklődő zeneszeretők, ezúttal Chopin műveiből válogat.
Szerkesztő: Kövesdy Zsuzsa
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa |
2022. április 28. csütörtök 21:04 |
|
Őrtüzek Nagyszombat és húsvét vigíliája
Szerkesztő: Udvarhelyi Erzsébet
Zenei szerkesztő: Cs. Nagy Tamás » bővebben...Nagyszombaton az egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik. Az esti vigíliaszertartással kezdődik a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt a halálból, és mindenkit megváltott. A 4. században megszülető liturgia sötétben kezdődik, amely azt a sötétséget idézi, amely Krisztus halála után a világra borult. Amikor úgy látszott, hogy a halál legyőzte az életet, a bűn legyőzte Krisztust, ebben a sötétségben gyulladt meg és gyullad meg a remény, ebbe a sötétségbe érkezik a fény: Krisztus feltámadása. Nagyszombatról és húsvét vigíliájáról dr. Mail József apátkanonokot, főesperest, a pápai Szent István vértanú nagytemplom apátplébánosát kérdeztük. |
2022. április 14. csütörtök 21:04 |
|
Őrtüzek Nagycsütörtök és nagypéntek liturgiája és teológiája
A IV. Károly király emlékkálvária
Szerkesztő: Udvarhelyi Erzsébet » bővebben...A húsvéti szent háromnap az egész liturgikus év csúcspontja, Jézus Krisztus föltámadását, húsvétvasárnapot megelőző három nap: nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat. Nagycsütörtök az utolsó vacsora, Jézus elárultatásának és elfogatásának napja, az olajszentelés, az Oltáriszentség alapításának ünnepe. Nagypéntek az evangéliumokban Jézus szenvedésének, halálának és temetésének napja, a liturgiában a húsvéti szent háromnap második napja, a liturgikus nap, a megváltó szenvedés és kereszthalál ünnepe.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja, az év legmegrendültebb liturgiája. A nagypénteki szertartás kezdetén a pap földre borulása Krisztust jeleníti meg. Az oltár maga a Golgota: lélekben a Golgotához, Jézus keresztjéhez megyünk. Dr. Mail József apátkanonokkal, főesperessel, a pápai Szent István vértanú nagytemplom apátplébánosával nagycsütörtök és nagypéntek liturgiájáról, teológiájáról beszélgettünk.
Zenei szerkesztő: Cs. Nagy Tamás |
2022. március 31. csütörtök 21:04 |
|
Őrtüzek A böjt a katolikus és a református közösségekben és a népi vallásosságban
Szerkesztő: Udvarhelyi Erzsébet » bővebben...„A böjt az akarat edzése” – mondta Nagy Szent Gergely pápa. Jézus Krisztus 40 napos böjttel kezdte nyilvános tevékenységét. A böjt a test és a lélek megtisztulását, az ünnep szentségének befogadását készíti elő. A mértékletesség erényének cselekedete, tágabb értelemben minden erkölcsi meggondolásból fakadó önmegtagadás, főként az érzéki élvezetektől való tartózkodás. Célja a lélek fölemelése a testi vágyak megfékezésével, és a bűnbánat kifejezése. A tartózkodás a világ javaitól nem az Isten által teremtett jó dolgok megvetéséből fakad, hanem az egyensúlyt állítja helyre: lemondunk a testi élet néhány eleméről, hogy életünk testi-lelki egyensúlya helyreálljon.
A böjt katolikus és református közösségekben és a népi vallásosságban betöltött szerepéről S. dr. Lackovits Emőke néprajzkutatót, ny. muzeológust kérdeztük. |