Nemzetünk kincsei – a hungarikumok

A táncház módszer az öt évtizede létező táncház-mozgalom "kebelén" alakult ki, magába foglalva a Kárpát-medencei magyarság és a hazai kisebbségek népzenei, néptánc- és tárgyalkotó kultúráját. Hungarikumunk szerepel az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) által nyilvántartott, a szellemi kulturális örökség megőrzését szolgáló legjobb gyakorlatok listáján. Az erdélyi származású Novák Ferenc koreográfus elvitte a fiatal táncosait Székre, ahol belecsöppentek egy létező táncház világba, Az első táncházat ennek nyomán Budapesten tartották 1972. májusában, "Úgy, mint Széken" címmel. Ott volt már a kezdeteknél Sebő Ferenc, Halmos Béla, Timár Sándor, Éri Péter népzenész és Korniss Péter fotográfus is.

Legújabb hungarikumaink egyike, 2020-ban került a gyűjteménybe. A keresztszemes hímzések közül talán a legismertebb a beregi hímzés, országhatáron túl is sokan kedvelik. Ez a tájegység jellegzetes hímzési technikája, a beregi textíliák páratlan gazdag motívumkincset őriztek meg. A kézimunkáknak igen változatos a mintakincse, de ezek mindig egységes szerkezetben, csíkot alkotva kerülnek rá a textíliákra. A virágok általában indás szerkezetben képeznek összefüggő sort. Az 1930-as évekig kizárólag piros és kék színt használtak, ezt követően a sokszínű színezés vált divattá. Műsorunk vendége Varga János a Beregi Múzeum igazgatója és Baracsi Endre a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktár elnöke.

Magyarország híres, egyben leglátogatottabb kegyhelye Máriapócs, a Kárpát-medencei görögkatolikusság lelki központja. Évente mintegy öt-hatszázezer zarándok, turista keresi fel a könnyező Szűzanya képéről európai hírűvé vált templomot, nem csak Magyarországról, hanem határainkon kívülről is. 1696. november 4-én a máriapócsi kicsiny görögkatolikus fatemplomban az abban az évben festett Istenszülő ikon könnyezni kezdett. A csodálatos esemény híre eljutott a bécsi udvarba is, ahol I. Lipót császár elrendelte, hogy a képet szállítsák a császári városba, amit 1697 nyarán a Stephans dómban helyeztek el. Másolata Máriapócson 1715-ben és 1905-ben is könnyezett. A csodás helyre zarándokolók növekvő száma miatt a fatemplom már nem tudta befogadni a híveket, új templomra volt szükség, mely 1731 és 1756 között épült kora barokk stílusban és Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. Történelmének egyik kiemelkedő pillanata volt, amikor II. János Pál pápa magyarországi látogatása során, 1991-ben bizánci szertartású szent liturgiát végzett magyar nyelven a kegykép előtt. 2005-ben dr. Erdő Péter bíboros, Budapest-Esztergomi érsek Nemzeti Szentéllyé nyilvánította a máriapócsi templomot.

A magyar kutyafajták (komondor, kuvasz, puli, pumi, mudi, magyar vizsla, drótszőrű magyar vizsla, erdélyi kopó, magyar agár) a magyar ember évszázados tenyésztői munkájának eredményei, hozzátartoznak a hazai tájhoz. A "kutyás" szervezetek célja, hogy a magyarországi állomány, szabályozott, ellenőrizhető tenyésztés során született, egészséges, örökletes betegségektől mentes, fajtatiszta egyedekből álljon. A tenyésztés során kiemelkedően fontos a használati érték és a genetikai diverzitás megőrzése, mind a hagyományos, mind a XXI. század követelményeinek megfelelő készségek fenntartása. Mai műsorunkban a magyar agárról és az erdélyi kopóról lesz szó. Vendégünk a stúdióban Kolozsi-Kecskés Zsófia és Bödök Gergely.

Mára az egész város magáénak érzi a busójárás hagyományát, amely a téltemető, tavaszváró és termékenység-varázsló ünnepek családjába tartozik. A birkabőr-ruhába öltözött, bőrbocskort és bütykös harisnyát viselő busók fából készült busómaszkkal rejtik el kilétüket, hogy játékos, vidám csínytevéseiket zavartalanul végezhessék – miközben hangkeltő eszközeikkel igyekeznek elűzni a telet. Az érték az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) által nyilvántartott, az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján szerepel. A Hungarikum törvény erre vonatkozó pontja alapján ezen érték úgynevezett "törvény általi hungarikumként" került be a Hungarikumok Gyűjteményébe.

Korábban csak borssal fűszerezték a kolbászt, de az 1809-es angol háborús blokád miatt a bors nem volt elérhető egy ideig, így a helyiek a saját termesztésű erős paprikát kezdték fűszerként alkalmazni. A Csabai kolbász készítése, a receptúra és az ahhoz kapcsolódó szokások generációk óta öröklődnek apáról fiúra. A Csabai kolbász jól csengő márkanév az egész Kárpát-medencében, de a tengerentúlon, Ausztráliában, Észak-, és Dél-Amerikában is jól ismert. Vendégünk a stúdióban Korim Valéria, a Csabai Kolbászklub Egyesület ügyvezető elnöke. A kolbászfesztiválokon a tagok olyan különleges kötényeket és pólókat viselnek, amelyekről bárki elolvashatja a csabai kolbász hiteles receptjét.

Az akácfa a XVIII. században került a Kárpát-medencébe. Az utóbbi évtizedekben az éghajlatváltozás miatt felerősödő elsivatagosodás és elleni küzdelemben az akácnak kiemelkedő szerepe van. A legjobb minőségű mézet szolgáltató méhlegelő, amely számos írónkat és költőnket is megihlette, a magyar táj jellegzetes eleme. A mai hazai erdőségek negyedrésze akác, az európai állomány 60%-a nálunk él. Víztartalma alacsony, szerkezete rendkívül kemény. Az egyetlen olyan fa, ami rögtön, a kivágás után nyersen tüzelhető. Ezért közkedvelt, szerszámnak, építőanyagnak is kiváló, megmunkálhatóságban felveszi a versenyt trópusi társaival is

Tíz esztendős a "2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról". A "hungarikum" a magyarság csúcsteljesítményét jelölő gyűjtőfogalom, amely olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelez, amely a nemzetünkre jellemző tulajdonság, egyediség, különlegesség és minőség.
Széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetések eredményeként született meg végül a hungarikumokról törvény. Célja, hogy megfelelő jogi keretet adjon fontos értékeink azonosításához, dokumentálásához, hozzájárulva ezzel az összegyűjtött értékek szélesebb körben való megismertetéséhez. Vendégünk Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Hungarikum Bizottság tagja.

Az operett könnyed, fülbemászó, de operai igénnyel megírt dallamokkal átszőtt történet, sok humorral – amelynek központi témája a szerelem, mégpedig az őrült szerelem. Párizs, Bécs és London színházai is játszottak operettet, de ma ismert formáját, a táncos-komikus – szubrett-vonallal, a magyaroknak köszönhetően nyerte el. A kutatók szerint nincs olyan perc, amikor valahol a világon, filmen, színpadon, rádióban vagy televízióban fel ne csendülnének magyar szerzők operett-melódiái köszönhetően Kálmán Imrének, Lehár Ferencnek, Ábrahám Pálnak és Huszka Jenőnek, és természetesen a mai magyar operett-játszásnak, hiszen mindez hozzájárult ahhoz, hogy az opera mellett az operett is nemzetközileg ismert és elismert műfajjá vált. Műsorunk vendége az ifjú szubrett, Kardffy Aisha és napjaink népszerű bonvivánja, Dolhai Attila.

Az 1568. január 6–13. között megtartott tordai országgyűlésen – János Zsigmond választott magyar király és erdélyi fejedelem elnökletével - meghozott vallásügyi határozat által a világon először foglalták törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, a gyülekezetek számára pedig a szabad lelkészválasztást.
A XVI. század vallásháborúitól dúlt Európában a vallásszabadságot törvénybe iktató erdélyi rendek, a magyarok, a székelyek és a szászok közös egyetértésével hozott határozat évszázadokra biztosította a felekezeti együttélés békés feltételeit. Vendégünk Szentiványi Ilona unitárius lelkész, Kászoni József ny. unitárius püspöki helynök és dr. Balázs Mihály, a Szegedi Tudományegyetem ny. tanára.

A magyarság temetkezési kultúrájának meghatározó eleme a sírok fejfával való jelölése. Első írásos említésük a XVII. századból való. Formakincsüket, motívumrendszerüket tekintve igen változatosak. Az egyszerű táblás névtáblák (Tolna, Baranya, Fejér, Veszprém), tönkös, gombos tábla antropomorf (Észak-Magyarország, Gömör, Kárpátalja, Felső-Tiszavidék, Hajdúság, Nagykunság, Somogy, Baranya, Fejér, Dél-Alföld) és egészen gazdag díszítésű oszlop fejfák váltják egymást. A legdíszesebb antropomorf fejfák a Duna-Tisza közén, a Szilágyságban, Kalotaszegen és Székelyföldön találhatók. A fejfák díszítése (faragása, vésése, festése) az esztétikai, népművészeti szempontokon túl jelentéstartalommal is bír, melyből megállapítható az elhunyt neme, kora, esetenként társadalmi rangja, elhalálozás oka és foglalkozása.

A magyarság temetkezési kultúrájának meghatározó eleme a sírok fejfával való jelölése. Első írásos említésük a XVII. századból való. Formakincsüket, motívumrendszerüket tekintve igen változatosak. Az egyszerű táblás névtáblák (Tolna, Baranya, Fejér, Veszprém), tönkös, gombos tábla antropomorf (Észak-Magyarország, Gömör, Kárpátalja, Felső-Tiszavidék, Hajdúság, Nagykunság, Somogy, Baranya, Fejér, Dél-Alföld) és egészen gazdag díszítésű oszlop fejfák váltják egymást. A legdíszesebb antropomorf fejfák a Duna-Tisza közén, a Szilágyságban, Kalotaszegen és Székelyföldön találhatók. A fejfák díszítése (faragása, vésése, festése) az esztétikai, népművészeti szempontokon túl jelentéstartalommal is bír, melyből megállapítható az elhunyt neme, kora, esetenként társadalmi rangja, elhalálozás oka és foglalkozása.