Elhangzott: 2022.01.28. 23:30
Adás információk:
A melankólia hangjai
Szerkesztő: Marton Árpád
Archívum: 
hallgassa meg!
Amikor Albrecht Dürer 1514-ben rézbe metszette a Melankólia allegóriáját, a korszakos zsenik ösztönével egy egész történelmi periódus egyik legjellemzőbb életérzésének adott kifejezést. Hisz az Újkor hajnala csak látszólag hozta el a tudás és a ráció világosságát. Az új földrészek fölfedezése éppúgy bizonytalansággal töltötte el az emberi lelket, ahogyan a földközpontú világkép megkérdőjelezése. És ha ez nem volna elég: az egyházi tanítóhivatal által szigorúan kordában tartott gondolkodást az eszmék és meggyőződések viszonylagosságának kínzó érzete, az abszolút társadalmi rendszereket az ember léthelyzetének képlékenysége váltotta föl. Nem csoda, ha a kor szellemisége az ember világba vettetettségének, kozmikus otthontalanságának és egzisztenciális bizonytalanságának forrongásától terhes. S hogy a zenében is megmutatkozhat mindez? A kiváló francia csembalista, Jean Rondeau mindenesetre erre a meggyőződésre jutott, elmélyülve a XVI. század szövevényes, túlnyomórészt kromatikus skálákra építő billentyűsmuzsikájában. A művész azt állítja: e sejtelmes, többrétegű zenei univerzum ugyancsak az emberiségen eluralkodó melankólia tanúbizonysága, amelyre csak a szépség nyújthat enyhülést. Ebben a szellemben állította össze a Warner Kiadónál nemrégiben megjelent lemezét a XVI. és a XVII. század ismert és feledésbe merült szerzőinek darabjaiból. A melankólia végleteinek érzékeltetésére fölváltva játszik két hangszeren: egy XVI. századi olasz virginálon és egy XVIII. századi csembaló hű másolatán. A Zenei Kincsestárban ma Frescobaldi, Laurencinius di Roma, Rossi, Strozzi és Sweelinck miszteriózus darabjait szólaltatja meg.
2022. május 23.
hétfő
23:30 |
|
Zenei kincsestár
1926. május 23-án hunyt el Koessler János német származású, Budapesten működő zeneszerző.
Szerkesztő: Laczó Zoltán Vince
» bővebben...Koessler János: Szimfonikus variációk
Előadja: Kollár Zsuzsa és Láng Gabriella - zongora.
Koessler János: Magyar táncok
Előadja Banda Ádám - hegedű, Prunyi Ilona - zongora. |
2022. május 22.
vasárnap
23:30 |
|
Zenei kincsestár
Emlékezés a 30 éve eltávozott Ránki György zeneszerzőre
Szerkesztő: Szakács Emese
» bővebben...Írt operát, zenekari, kamarazenei műveket, dalokat, musicalt, balettet, filmzenét, kísérőzenét színházi előadások és rádiójátékok számára. Zenéjét a humor, a groteszk iránti hajlam, a zenei idézőjelek használata jellemezte, kiváló hangszerelő készséggel párosulva. Operái közül legismertebb az 1953-ban bemutatott Pomádé király új ruhája, amelyért a következő évben Kossuth-díjat kapott. Műsorunkban az Andersen-mese nyomán írt opera részletei szólalnak meg Gregor József, Palcsó Sándor, Dene József, Andor Éva és Bende Zsolt előadásában. A Magyar Rádió Ének- és Zenekarát Oberfrank Géza vezényli. |
2022. május 21.
szombat
23:30 |
|
Zenei kincsestár
130 esztendővel ezelőtt mutatták be a Bajazzók című operát
Szerkesztő: Szakács Emese
» bővebben...Leoncavallo "Bajazzók" című operáját Mascagni Parasztbecsülete mellett az úgynevezett verista irányzat alapművének tekinti a zenetörténet. Az 1865 és 1870 között játszódó, vándorszinészek életéről szóló darab szövegkönyvét maga a komponista írta. A két felvonásos szinpadi mű jeleneteit Melis György, Orosz Júlia, Palócz László és Udvardy Tibor tolmácsolja. Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara, valamint
a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Medveczky Ádám és Komor Vilmos vezényletével.
|
2022. május 20.
péntek
23:30 |
|
Zenei kincsestár
Égbe törő hang-ívek
Szerkesztő: Marton Árpád
» bővebben...Egészen különleges helyszínre látogatunk a következő félórában a Tonus Peregrinus énekegyüttes ugyancsak kivételes atmoszférát sugalló felvételeinek köszönhetően. Úticélunk Párizs a XII. és a XIII. század fordulóján és a világ csodái közé tartozó Notre-Dame, amely nem csupán a gótikus építészet egyik csúcsteljesítménye, de a csúcsíveit bezengő középkori egyházi ének révén a zenetörténetben is mérföldkőnek mondható. Hisz épp a párizsi Notre-Dame énekesiskolája az a színhely, ahol a középkori egyszólamúságot fölváltotta a többszólamú, polifón liturgikus kórusmuzsika. Kézenfekvő a műfajok közt jelentkező párhuzam: míg a román építészet vaskos oszlopai között a szigorú rendet követő gregorián ének szólt, a gótika egekbe szökő oszlopkötegeihez jobban illik a szeszélyesen hullámzó többszólamúság. A zenei forradalom élén a Notre-Dame két karvezetője, Perotinus és Leoninus mester állt, és szerzeményeik szerencsés módon ránk maradtak a párizsi Nagy Énekeskönyv lapjain. A Szűz Máriát dicsőítő ének után a 98. zsoltár hangzik föl: „A föld minden határa látta Istenünk üdvösségét. Ünnepeljétek az Urat, országok, mind, örüljetek és vigadjatok!” |
2022. május 19.
csütörtök
23:30 |
|
Zenei kincsestár
Válogatás Maurice André felvételeiből
Szerkesztő: Szakács Emese
» bővebben...Műsoron:
1.Telemann: D-dúr trombitaverseny
2. Hummel: Esz-dúr trombitaverseny
Közreműködik az Angol Kamarazenekar, valamint a Berlini
Filharmonikus Zenekar. Vezényel: Sir Charles Mackerras,
és Herbert von Karajan
|
2022. május 18.
szerda
23:30 |
|
Zenei kincsestár
A Szellem zenéje
Szerkesztő: Marton Árpád
» bővebben...Néhány héttel ezelőtt megismerhették a Zenei Kincsestárban az 1931 és 2009 között élt Charles Camilleri színpompás szimfonikus kompozícióit. A máltai származású amerikai filmzene-szerző ma egy másik oldaláról mutatkozik be: kísérletező, meditatív zongoramuzsikáját halljuk. A Paganini és Liszt közös szerzeményének továbbgondolásaként keletkezett Paganiana karakteres névjegy a zeneszerző részéről, hisz egyszerre jelenik meg benne a romantikus irodalom tisztelete és az elemző, újragondoló kíváncsiság. A zongoránál Murray McLachlan és Kathryn Page.
Murray McLachlan a következőkben Camilleri Nooszféra című ciklusát játssza. Az öt tételt a bolygónkat mintegy átölelő szellemi burok titokzatos élménye ihlette. A sorozat címe a jezsuita teológus, Teilhard de Chardin munkásságának egyik kulcsfogalma, és az ember biológiai létezését kiteljesítő szellemi sík iránti hódolatteljes csodálatnak ad kifejezést.
|
2022. május 17.
kedd
23:30 |
|
Zenei kincsestár
Régi cseh zeneszalon
Szerkesztő: Marton Árpád
» bővebben...A Zenei Kincsestárban a cseh romantika kamarazenei bőségéből kaphatunk ízelítőt Jennifer Pike hegedűművész és Tom Poster zongoraművész érzékeny előadásában. Mai programjuk három zeneszerző arcélét is fölvillantja. Mindhárman a német romantika – elsősorban Brahms – hangját ötvözik hazájuk, a cseh nemzeti folklór melódiavilágával. Elsőként Leoš Janáček Románcát játsszák – a szerzemény egyike a komponista lipcsei tanulóéveit megörökítő alkotásoknak, egy hat darabból álló sorozat egyetlen fönnmaradt darabja.
Josef Suk, a cseh későromantika megkerülhetetlen alakja, Dvořák későbbi veje az akkoriban világhírű Cseh Vonósnégyes második hegedűseként, egy európai turnéra alkotta meg opus 17-es Négy darabját a kvartett primáriusának, akinek hegedűjátékát maga a szerző kísérte zongorán.
Jennifer Pike és Tom Poster Antonin Dvořák Májusi éjszaka címen is ismert, B-dúr noktürnjével búcsúzik.
|
2022. május 16.
hétfő
23:30 |
|
Zenei kincsestár
A Hungaroton újdonságaiból:
Farkas Gábor zongoraművész Soirées de Vienne című albumáról mutatunk be részleteket.
Szerkesztő: Laczó Zoltán Vince
» bővebben...Liszt Ferenc: Valse-impromptu
Liszt Ferenc: Bécsi esték - keringő-caprice Schubert nyomán No.6.
Franz Schubert: B-dur impromptu |
2022. május 15.
vasárnap
23:30 |
|
Zenei kincsestár
455 évvel ezelőtt született Claudio Monteverdi
Szerkesztő: Szakács Emese
» bővebben...Az olasz zeneszerző két stíluskorszak, a reneszánsz és a barokk határán élt, világi
és egyházi jellegű műveket komponált. Új utat nyitott az operatörténetben azzal,
hogy zenéje a drámai szöveget szolgálja, emberi jellemeket ábrázol és érzelmeket
fejez ki. Húsz színpadi művéből csak hat maradt meg az utókor számára.
Programunkban az Orfeo, az Ulisses hazatérése és a Poppea megkoronázása című
opera részletei szerepelnek.
|
2022. május 14.
szombat
23:30 |
|
Zenei kincsestár
Válogatás Carl Reinecke szerzeményeiből
Szerkesztő: Szakács Emese
» bővebben...A késő-romantikus mester zongoraművészként korának egyik legjelentősebb
Mozart-interpretátora volt, az elsők között játszotta Schumann és Chopin műveit.
Szinte minden műfajban komponált. A német zeneszerző alkotóműhelyéből az Op.22-es
Fantáziadarabokat és az Op.274-es Trió I.-II. tételét idézzük fel Klenyán Csaba,
Bizják Gábor és Cs.Nagy Ildikó játékában.
|
2022. május 24.
kedd
23:30 | Zenei kincsestár
Magyarok, magyarul
Szerkesztő: Marton Árpád
» bővebben...Ma esete az idehaza méltatlanul ritkán emlegetett magyar hegedűművész, az egyik legkiválóbb Zathureczky-tanítvány, Terebesi György játszik magyar kamarazenét Marie Fabi partnereként. Az európai sikereit kanadai professzori ténykedésre váltó magyar művész minden lehetőséget megragadott, hogy népszerűsítse egykori zeneakadémiai mestereinek életművét, a magyar zenekultúrát. Most magyar ritkaságokat bemutató lemezéről játszunk le két szerzeményt. Elsőként Dohnányi Ernő 1912-ben komponált, briliáns cisz-moll hegedű-zongoraszonátáját. És bár közismert Brahms kamarazenéjének hatása Dohnányi szerzeményeire, ez a nagy leleménnyel és eredetiséggel megírt szonáta a zenetudósok szerint igazi kompozíciós bravúr, minthogy Brahms mellé Franckot, Bécs mellé Párizst is bevonja: igazi európai hangot szólaltatva meg.
Dohnányi c-moll szonátája után következzék a magyar művészektől rendszerint elvárt verbunkos, virtuóz magyar muzsika. Terebesi György kiváló ízlésére vall, hogy egy ritkán játszott szerzeményt választott ebből a világból. Veress Sándor eredetileg zongoradarabként keletkezett, saját Nógrád megyei népdalgyűjtésének anyagát földolgozó Magyar táncának átirata Végh Sándor közreműködésével készült, és igazi ékkő a magyaros zenék kínálatában.
|
2022. május 25.
szerda
23:30 | Zenei kincsestár
Chopin-kaleidoszkóp
Szerkesztő: Marton Árpád
» bővebben...A Zenei Kincsestárban az 1960-ban, Dunaújvárosban született Székely István játszik Chopin műveiből. A művész 17 évesen I. díjat nyert a Sopronban megrendezett Első Nemzetközi Ifjúsági Zongoraversenyen. A Zeneakadémián Kadosa Pálnál, Kocsis Zoltánnál, Kurtág Györgynél és Rados Ferencnél tanult. 1981-ben IV. helyezést ért el a Nemzetközi Liszt-Bartók zongoraversenyen. 1983-ban I. díjat nyert Salamancában az Első Európai Nemzetközi Zongoraversenyen. 1983-ban elnyerte a Cziffra Alapítvány ösztöndíját és a vele járó koncertfellépéseket Franciaország több városában, köztük Párizsban. Liszt orosz szerzők darabjaira írt parafrázisaiból készített lemezét a New-York-i "Fanfare" CD-figyelő magazin nagyon ajánlottnak minősítette. Chopin 4 Scherzójából és 4 Balladájából fölvett lemeze Hong-Kongban aranylemez lett. Föllépett az USA, Kanada, Japán és Európa majdnem összes országának pódiumán. Aranylemezzel díjazott Chopin-fölvételeiről most a fisz-moll Barcarollát, az opus 10-es etűdsorozat 3., E-dúr darabját, az 1., h-moll Scherzót, továbbá az opus 25. No 21-es Gesz-dúr és az opus 10. No 6-os esz-moll Etűdöt játssza. |
2022. május 26.
csütörtök
23:30 | Zenei kincsestár
Ismeretlen remeklések
Szerkesztő: Marton Árpád
» bővebben...A romantika nem csupán a leghosszabban virágzó zenei korszak, de talán a legtermékenyebb is. Hisz még a második vonalbeli szerzők életművében is megejtő szépségekre, páratlan ritkaságokra bukkanunk! A Zenei Kincsestárban az 1838 és 1920 között élt Max Bruch világába nyerünk bepillantást. Elsőként mindmáig legismertebb szerzeményét, az 1868-ból való 1., g-moll hegedűversenyt idézzük meg az első tétellel Maxim Fedotov és az Orosz Filharmonikusok előadásában, Dimitrij Jablonszkij vezényletével.
Az 1880-ban keletkezett Skót fantázia voltaképp ugyancsak hegedűverseny. A nyitótétel előadói az eddigiek: Maxim Fedotov és a Dimitrij Jablonszkij vezényelte Orosz Filharmonikusok.
Ugyancsak 1880-ban keletkezett Bruch következő, mesés szépségű csellófantáziája, a Kol Nidrei, amely a Jom Kippur ünnepén fölhangzó, ősi zsidó népi dallamok nyomán imádkozik engesztelésül a meg nem tartott fogadalmakért. A szólista Maria Kliegel az Ír Nemzeti Szimfonikus Zenekar élén Gerhard Markson.
Max Bruch szerzeményeitől az opus 83-as Nyolc Kamradarab kivételes finomságú a-moll, első darabjával búcsúzunk. Az Amici Ensemble játszik.
|
2022. május 27.
péntek
23:30 | Zenei kincsestár
Simon Preston emlékére
Szerkesztő: Marton Árpád
» bővebben...Nemrégiben érkezett a szomorú hír: 83 esztendős korában magához szólította Teremtője az utóbbi fél évszázad egyik legjelentősebb orgonaművészét, Simon Prestont. Műsorunkban rá emlékezünk, aki koncerteken és népszerű lemezeivel oly sokak lelkét emelte az isteni régiókba. Noha játszott romantikus és kortársi alkotásokat is, a barokk igazi specialistájának számított. Vérbeli angol orgonistaként otthonosan mozgott a kóruséneklés világában: éppúgy szolgált a Cambridge-i King’s College-ban, mint a Westminster apátságban és az ettől elválaszthatatlan énekiskolákban. Palestrina és Händel műveinek általa vezényelt lemezfölvételei a legkiválóbbak közé tartoznak. A komponálás sem állt tőle távol: tollából valók az Amadeus című film egyes, Salierinek tulajdonított zenei részletei. Most Bach Orgelbüchleinjének két nagyheti korálelőjátékával ajánljuk a művész lelkét a Mindenható Atya szeretetébe és irgalmába.
Simon Preston és Trevor Pinnock remek együttese, az Angol Koncert Kamarazenekar kivételes egyensúlyt talált meg a korhű hangzás, azaz a historikus törekvések és az életteli, lélekemelő muzsikálás között. Ennek egyik legjobb példája a Händel szárnyaló és emelkedett orgonaversenyeiből készült tripla lemezük, mely mindmáig a szerzemények egyik megkerülhetetlen fölvétele. Erről halljuk most a 296-os jegyzékszámú, nagyszabású és ünnepélyes A-dúr koncertet.
Búcsúzóul újabb két nagyheti Bach-korálelőjáték a nemrégiben elhunyt Simon Preston fölvételéről.
|
2022. május 28.
szombat
23:30 | Zenei kincsestár
235 évvel ezelőtt, 1787. május 28-án halt meg Leopold Mozart
Szerkesztő: Szakács Emese
» bővebben...Filozófia szakon szakon nyert diplomát. Huszonegy évesen kezdett zenészkarrierbe,
ekkor adta ki az első opuszát jelentő Hat triószonátát. 1747- ben megházasodott,
feleségével, Anna Mariával a legszebb pár voltak Salzburgban. Leopold és Anna
hét gyermeke közül csak kettő érte meg a felnőttkort: Wolfgang és nővére, Maria
Anna, azaz Nannerl. Zeneművei mellett zenepedagógusként vált híressé,
ismertté fia tanáraként vált. Szerzeményei közül a G-dúr „Vadász” szimfóniát és
a D-dúr szimfóniát idézzük fel a Litván Kamarazenekar, valamint az Orfeo Barokk
Zenekar játékában Georg Mais és Micchi Gaigg vezényletével.
|
