Mester-fogás

A Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ Vízigenetikai Erőforrások Megőrzése osztály Gödöllő-isaszegi tórendszerének kisebb-nagyobb tavai körül barangolunk, ahol elhivatott szakemberek a lápi élőhelyek veszélyeztetett őshonos magyar halfajaival foglalkoznak. Riportunk első részében a széles kárász, compó, lápi póc génmegőrzéséről, szaporításáról, visszatelepítéséről beszélgettünk a benti medencéknél. Most pedig a kültéri tavaknál sétálva szó lesz a pazar madárvilágról, a vízproblémákról, a hely történetéről, és megnézzük, mi minden épül itt hamarosan, aminek nemcsak a tudomány, hanem az ide látogató gyereksereg is örülhet majd.

A láp, a mocsár, a berek egyedülálló életközösség, százféle madár, furcsa, vízben úszkáló csigák-bogarak, érdekes, csak itt élő halak otthona. Például a lápi pócé. Ezt a szép, apró ragadozóhalat a közönség 2023-ban az Év Halának választotta meg, ám ez a kitüntető cím még nem menti meg a kipusztulástól. Szerencsére van, aki törődik vele.

műsorban Gödöllőre látogatunk, a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ lápi halakra szakosodott telepére. Kalauzunk Dr Lehoczky István, a Központ Vízigenetikai Erőforrások Megőrzése osztályának vezetője.

A Váci Egyházművészeti Gyűjteményben Dr. Varga Lajos váci segédpüspökkel idézzük fel
Szent Miklós püspök alakját, és beszélgetünk a régi és mai püspöki viseletről és ábrázolásairól.

(Képek: 1. Dr. Varga Lajos váci megyéspüspök 2023. október 8-án, a szolnoki templom évfordulós ünnepi szentmiséjén; 2. Szent Miklós szobra a szent ereklyéjét őrzőSzent Miklós bazilikában, az olaszországi Bariban)

A 70-es évek euforikus kulturális hullámában egy csapat fiatal építészhallgató -- a 2. VH után felnőtt fiatalok, az ún Nagy Generáció tagjai -- közösséget alkotnak, és elhatározzák: az egyetem után is együtt maradnak. A korszellemtől ihletett életérzés testet öltött: így született meg Miskolcon a Kollektív Ház, ahol a fiatal építészek családjaikkal alkotó közösségben éltek együtt egy maguk tervezte nagyközös házban. A 70-es évek végétől a rendszerváltásig tartó kaland valódi szellemi műhely volt, amelynek messze földről a csodájára jártak. alapító tagja volt Golda János Ybl-díjas építész, a Piarista Rend főépítésze, a MMA tagja -- vele idézzük fel az egykori legendás miskolci Kollektív Házat.

A madarakban vonuló csillagos égbolt képei - Szántai Lajos nevezte így egy kiállítás megnyitón a Ferenczi Noémi-díjas ötvös- és zománcművész mitikus hangulatú, elmélyült zománcképeit, amelyken a madarak, szarvasok, izzó nap és csillagok hullámzása közt fel-felbukkanó emberalak talán leginkább a lézezés teljességét, mélységét idézi meg. Ékszereit: a változatos formájú, cizellált medálokat, fülbevalókat pedig sokféle virág, Mária arc vagy stilizált angyal teszi varázslatossá. Az idei Mesterségek Ünnepén kértük mikrofon elé.

Mai műsorunkban bemutatjuk a híres azerbajdzsáni szőnyeget a világon egyedülálló bakui szőnyegmúzeum igazgatója és egy diplomás szőnyegművész segítségével. Mindketten az azerbajdzsáni népművészeti delegáció tagjaként érkeztek Budapestre,a Mesterségek Ünnepe népművészeti fesztivál díszvendégeiként.
Megismerkedünk barkókkal, vagyis az Ózd környéki palócokkal is, akik egy lelkes fiatal csapat segítségével újraélesztik és újratanulják kézműves hagyományukat.

A közgazdász, aki hobbiból, de mesteri szinten lószőrből alkot csodát és a több generációs hagyományt továbbfejlesztő szarufésű készítő, akinek konyhai és dísztárgyait, ékszereit fésűit külföldön is keresik. Ők a mai Mester-fogás főszereplői. Képzeletben ismét a Mesterségek Ünnepén kalandozunk, amelyet idén is az augusztus 20-inemzeti ünnepünkhöz kapcsolódóan rendeztek meg a Budai Várban. Az idei rendezvényen a hagyományos viseletek és a kézzel készített népi ékszerek kerültek a középpontba – a szép tárgyak mögött pedig most is ott az ember, érdekes történetével, mestersége iránti szenvedélyével.

Fékötő, pityke, nyakbavető, csafring, lázsiás, kláris – a 2025-ös Mesterségek Ünnepének kiemelt témája a kézzel készített népi ékszer, amely nemcsak díszítette viselőjét, hanem sokmindent el is árult róla.
A Népi ékszer pavilonba látogattunk, kalauzunk Nagy Gyöngyi Gránátalma díjas, Király Zsiga díjas gyöngyfűző népi iparművész, a Népművészeti Egyesületek Szövetségének Népi ékszerkészítő Szakmai Bizottsága vezetője.

Most zajlik Osakában a világkiállítás, vendégünk Vihar Judit japanológus, műfordító, irodalomtörténész, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, a Magyar-Japán baráti társaság tiszteletbeli örökös elnöke, aki az expón szerzett élményeiről, a magyar pavilonról, és a magyar sikerekről mesél.

Mikor és hányan szerelnek? Milyen díszek vannak? Miért tűnnek el a fényfüzérek? Hogyan tud környezetbarát lenni a díszkivilágítás? Miért égtek a díszek a Covid alatt is?

Vendégünk Tamás László, a BDK - Budapesti Dísz- és Közvilágítási Nonprofit Kft üzemeltetési vezetője.

Mikor és hányan szerelnek? Milyen díszek vannak? Miért tűnnek el a fényfüzérek? Hogyan tud környezetbarát lenni a díszkivilágítás? Miért égtek a díszek a Covid alatt is?

Vendégünk Tamás László, a BDK - Budapesti Dísz- és Közvilágítási Nonprofit Kft üzemeltetési vezetője.

Boldog Emmerick Anna Katalin látomásaiban olyan részletesen írta le Mária és Jézus életének helyszíneit és eseményeit, hogy még Mel Gibson is ezekből merített A Passió készítésekor. Szavai alapján Clemens Brentano hatkötetes műben örökítette meg a csodálatos történetet. Az első könyv Szűz Mária életét írja le, amely a karácsonyi eseményeket is magában foglalja.
A műsorban ebből idézünk részleteket, és Mohos Gábor Esztergom-Budapesti segédpüspökkel , a Budapesti Szent István bazilika plébánosával beszélgetünk Katalin látomásairól.

Boldog Emmerick Anna Katalin látomásaiban olyan részletesen írta le Mária és Jézus életének helyszíneit és eseményeit, hogy még Mel Gibson is ezekből merített A Passió készítésekor. Szavai alapján Clemens Brentano hatkötetes műben örökítette meg a csodálatos történetet. Az első könyv Szűz Mária életét írja le, amely a karácsonyi eseményeket is magában foglalja.
A műsorban ebből idézünk részleteket, és Mohos Gábor Esztergom-Budapesti segédpüspökkel , a Budapesti Szent István bazilika plébánosával beszélgetünk Katalin látomásairól.