Mester-fogás

F. Romhányi Beatrix középkor-kutató régész, történész, a Károli Gáspár Református Egyetem közkedvelt tanára. Akadémiai doktor, kandidátus, angolul, németül, franciául publikál és ad elő -- sőt, erre még latinul is képes --, nemzetközi kutatócsoportokban vesz részt, de mindamellett, hogy elismert, komoly tudós, azzal a különleges képességgel is rendelkezik, hogy közvetlen stílusban, érthetően és szórakoztatóan tud beszélni a tudományterületéről. Rádiónkban sokszor hallhatták már színes, érdekes szakértő hozzászólásait, amelyekkel élővé teszi, közel hozza a középkori életet, gondolkodásmódot, miközben mindig rávilágít a nagyobb összefüggésekre is. Nincs téma, amihez ne tudna hozzáfűzni egy-egy izgalmas, meghökkentő adalékot, vagy megmosolyogtató történetet. Ezúttal arra kértem, meséljen a saját kutatási területéről és: a középkori demográfiáról, és ezzel kapcsolatos, egészen friss felfedezéseiről.

A guédeloni vár építése 25 éve kezdődött Franciaországban, Burgundiában. Kizárólag helyben elérhető anyagokból, korhű, kézzel készült szerszámokkal középkori építési technikával. A XIII. század építészeti stílusában megálmodott vár évente 300 ezer látogatót vonz, emellett pedig komoly tudományos értékkel bír, hiszen magával az ötlettel a régészet egy új válfaját hozták létre: az experimentális régészetet. A terv megálmodói a középkori építészet eddig megválaszolatlan kérdéseire keresnek magyarázatot. A tudományos felügyelőbizottság tagjával, Anne Baud középkor-kutató régésszel, az Université de Lyon II professzorával beszélgetünk.

A szódavíz 2013 óta hungarikum. Magyarországon először Jedlik Ányos természetbúvár bencés szerzetes készített szódát 1826-ban. Ezért sokan úgy hiszik, hogy ő találta fel, pedig ez nem egészen így van.
Ki találta fel a szódavizet? Milyen jótékony hatása van az egészségre? Miért jó a környezetnek? És hogyan itta Krúdy Gyula? Saly Noémi kultúrtörténésszel és Szabó István szikvízgyártóval, az SZ.I Kft vezetőjével beszélgetünk.

A zsinórmeghajtású bringa fiatal magyar mérnökök találmánya. Halk, tiszta (nincs olaj), gyors és könnyű hajtani, kíméli a térdízületet, és még szép is - csak hát... nagyon drága, mivel most még csak egyedi darabok készülnek. A technológiát kerekesszékekre is kifejlesztették. A Stringbike csepeli műhelyében jártunk.

Mohács olyan város, ahová nem csak a busójáráskor érdemes ellátogatni. Érdekes múzeumai, sajátos, soknemzetiségű tájételei, helyi borai, az impozáns fogadalmi templom, a szomszédos kölkedi gólyamúzeum, a történelmi emlékpark és a Béda-Karapancsa tekergőző holtágai és csodálatos madárvilága több napra kínál látnivalót bármely évszakban. Feltétlenül érdemes felkeresni a Busóudvart, ahol a remek étterem és az interaktív busómúzeum mellett helyi kézművesek boltjai sorakoznak. Ha betérünk a viseletkészítő, a gyöngyfűző iparművész, vagy a kerámiaműhely boltjába, a tárgyi szépségek mellett emberi értékekre is bukkanhatunk.

Február 24-én elkezdődött a busójárás. A mohácsi Busóudvar Múzeum látványos, interaktív kiállítással mutatja be a mohácsi sokácok messze földön ismert népszokását. Tárlatvezetőnk, Wébel Kende maga is busó, így saját élményeit is megosztja a szokásokról, öltözetről, ételekről.

Folytatjuk 2 hete megkezdett sétánkat a kecskeméti Leskowsky Hangszergyűjteményben. Megismerjük a gyönyörű, 19. századi cimbalom vicces történetét, borzongunk az akvafon túlvilági hangjára, megszólal a havasi kürt is, és aki figyel, megtanulhatja a körlégzést, amit feltétlenül tudnia kell annak, aki a legendás ausztrál didzseridún szeretne játszani. Szó lesz még sok érdekes hangszerről, örömzenélésről – és aki mindezt elmeséli és bemutatja: Szilágyi Áron gyűjteményvezető, és Szilágyiné Madla Anett programfelelős.

Kecskeméten található hazánk legnagyobb látogatható hangszergyűjteménye. Vannak itt népi-, klasszikus-, kísérleti és teljesen egyedi hangszerek is a világ minden tájáról - és a látogató szinte mindet kézbe veheti, kipróbálhatja! A kollekciót 1979-ben alapította Leskowsky Albert, aki németországi tanulmányaiból számos különleges hangszerrel tért haza. Ezután módszeres gyűjtésbe kezdett a tanyavilágban. A gyűjtemény ma már városi kezelésben működik, és a szépen felújított egykori városi mozi épületében látogatható. Vezetője, Szilágyi Áron, és felesége, Szilágyiné Madla Anett, változatos, interaktív programokat szerveznek minden korosztálynak, és szívélyes, lendületes egyéniségükkel igazi élettel töltik meg a helyet.

Fűben, fában orvosság. Tudták ezt a régi korok szerzetesei, akik nagy gonddal termesztették és gyűjtötték a gyógyításhoz szükséges növényeket. A bencéseknél ma sincs másképpen. A Pannonhalmi Főapátság Gyógynövénykertjében és Manufaktúrájában Szabó Márton bencés szerzetessel beszélgettünk az egykori gyógymódokról.

Tilly Zoltán dunaharaszti órásmester még ahhoz a generációhoz tartozik, amelyik igen alapos képzést kapott: a régi órákról ránézésre megmondja, melyiket hol és mikor gyártották, és szinte minden hibájukat orvosolni tudja.

Ki hinné, hogy a világ egyik legjobb chilipaprikáját, és legfinomabb, sokszorosan díjnyertes chili szószait nem a tengeren túl, hanem Nagymaroson állítják elő. Nagy Gábornál és Nagyné Izsák Veronikánál jártunk.

Csányi Dorottya 20 éve, egyetemistaként került Spanyolországba, s a szerelem, a házasság ott marasztalta. Otthonukban, Toledó környékén nagy hagyománya van az olajtermesztésnek, s ők spanyol férjével mindent kitanultak, amit az oliva olajról csak tudni lehet.

Romhányi Beatrix középkor-kutató régész, történész, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára. Angolul, németül, franciául publikál és ad elő -- sőt, erre még latinul is képes --, nemzetközi kutatócsoportokban vesz részt, de mindamellett különleges tehetsége van arra is, hogy közvetlen stílusban, érthetően és szórakoztatóan tud beszélni a tudományterületéről. Saját témájáról a középkori demográfiáról, és az ezzel kapcsolatos új, izgalmas kutatási eredményeiről beszélgetünk.

Romhányi Beatrix középkor-kutató régész, történész, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára. Angolul, németül, franciául publikál és ad elő -- sőt, erre még latinul is képes --, nemzetközi kutatócsoportokban vesz részt, de mindamellett különleges tehetsége van arra is, hogy közvetlen stílusban, érthetően és szórakoztatóan tud beszélni a tudományterületéről. Saját témájáról a középkori demográfiáról, és az ezzel kapcsolatos új, izgalmas kutatási eredményeiről beszélgetünk.

Romhányi Beatrix középkor-kutató régész, történész, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára. Angolul, németül, franciául publikál és ad elő -- sőt, erre még latinul is képes --, nemzetközi kutatócsoportokban vesz részt, de mindamellett különleges tehetsége van arra is, hogy közvetlen stílusban, érthetően és szórakoztatóan tud beszélni a tudományterületéről. Saját témájáról a középkori demográfiáról, és az ezzel kapcsolatos új, izgalmas kutatási eredményeiről beszélgetünk.