Mester-fogás

Ahhoz a generációhoz tartozik, amelyik még igen alapos képzést kapott: nemcsak anyagismeretet, elektronikát, matematikát tanult, de óratörténetet és még csillagászatot is. Ma már csak gyorstalpalók vannak, így hát kevés az a kisiparos, akik mindent meg tud javítani. Tilly Zoltán ilyen szakember, nem csoda, hogy messze földről felkeresik Dunaharasztiban, a Fő úti apró üzletében.
Beszélgetünk órafajtákról, a kakukkostól a vadászgép órán át az okos óráig, divatokról, és a szakma jövőjéről.

Holló András három évtizede tanít társastáncot, ennek a harmadát kerekesszékből, mert egy motorbaleset következtében elvesztette járóképességét. Hivatását, szenvedélyét, a tánctanítást mégsem adta fel. A gyerekek hívták vissza balesete után. Nem véletlenül. Humora, karizmatikus egyénisége, töretlen hite nagy hatással van a kamaszokra. De nemcsak rájuk. Felnőttekkel is foglalkozik. Például házaspároknak tart kommunikáció javító, párterápiás táncórákat. Azt vallja, tánctudása, de még a balesete nyomán átélt szenvedés és kerekesszéke is csak eszköz arra, hogy segíthessen.

Észrevette-e a falusi pék, hogy Pesten kitört a forradalom? Vajon visszakapta a kisiparos a kommunisták által államosított gépeit, eszközeit? Mit csináltak munkásnők azon a reményteli tizenkét napon? És utána? És egy tragikumában is komikus történet: Hogyan járt túl a furfangos bányász az ávós fogdmegek eszén a megtorlások idején?

Vendégünk az 1950-es évek hétköznapjainak szakértője, a Clio Intézet munkatársa, Tóth Eszter Zsófia történész.

Erdély keleti kapujában fekszik a Barcaság, ez a festői kicsiny tájegység, amelynek központja Brassó. Vannak itt szász és román többségű falvak is, de itt él, mintegy tucatnyi településen a sajátos kultúrájú és hagyományú magyarok népcsoportja: a barcasági csángók. A Mesterségek Ünnepén a Budai Várban külön sátorban mutathatták be sajátos kultúrájukat, kézművességüket, népviseletüket.

A Mesterségek Ünnepének idén Korea volt az egyik díszvendége. Ott jártunk a standjuknál a Budai Várban, beszélgettünk mesterekkel és tanítványokkal - és belekóstoltunk a budapesti Koreai Kulturális Központ gazdag kínálatába.

Keszthelyen, a Festetics kastély szomszédságában áll a Kályhák Háza, amely Európában egyedülálló módon mutatja be a magyar kályhakészítés hagyományait. A kiállítótérben népi cserépkályhák és kemencék méretarányos kerámia-makettjein ismerhetjük meg a magyar tájegységek sütő- fűtő eszközeit. A Kályhák Háza hátsó helyiségében pedig ott dolgozik a Kályhás Ház megálmodója, Szalay Imre fazekas, kályhásmester. Műhelye nyitva áll a látogatók előtt, s a mester munka közben is szívesen mesél a betérőknek a kályhák, kemencék múltjáról, készítéséről és használatáról, s erről a kihalás széléről visszamentett szép, régi mesterségről.

Még a japán császár is magyar kékfestőt hord! Na jó, lehet, hogy nem minden nap... de az biztos, hogy Tóth Ildikó népi iparművész győri műhelyéből rendeltek számára kimonóanyagot.
Egy nagymultú győri kékfestő-dinasztia ötödik generációjával beszélgetünk, és bemutatjuk a mesterség egyik legszebb magyar gyűjteményét: a pápai Kékfestő Múzeumot.

A kalocsai érseknek is tanult mestersége ez a ma újra felfutóban lévő szép, régi szakma. Bábel Balázs ezt is elmeséli, de beszélgetünk vele a Főszékesegyházi Könyvtárról, Magyarország egyik legszebb, legértékesebb, és legjobban karban tartott könyvgyűjteményről is. Felkeressük műhelyében Szigethy Zoltán könyvkötő mestert, könyvrestaurátort, aki rendszeresen dolgozik az érsek úr megbízásából. A Néprajzi Múzeum papírrestaurátor műhelyében pedig belelapozunk Xantus János kézzel rajzolt útikönyvébe.

Csányi Dorottya 20 éve, egyetemistaként került Spanyolországba, s a szerelem, a házasság ott marasztalta. Otthonukban, Toledó környékén nagy hagyománya van az olajtermesztésnek, s ők spanyol férjével mindent kitanultak, amit az oliva olajról tudni lehet. A Kasztíliai táj, a helyi emberek, a spanyol kultúra izzó szeretete süt Dorottya leveleiből, írásaiból, és ezt sugallja nemrég megnyílt boltocskája is, ahol különleges minőségű spanyol oliva olajakat árul, meg minden egyebet, ami ehhez az olíva-kultúrához hozzátartozik. Aki betér hozzá, az olaj mellé információt, ismeretet, és színes történeteket is kap.

"Színes-szagos" helyszíni riport Üllőről, az Állatorvostudományi Egyetem Lógyógyászati Tanszék és Klinikájáról. Kalauzunk Dr. Bodó Gábor nemzetközi lósebész specialista, egyetemi tanár, az intézmény vezetője.