Vendégünk Prószéky Gábor, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója. Témánk a MI és a magyar nyelv
Szerkesztő: Sallai Éva

Múlt hét óta új polgármestere van NY-nak. Deklaráltan szocialista, muzulmán, antiszemita. Az illegális bevándorlók menedéke kíván lenni és nyíltan szembehelyezkedik Donald Trumppal. „Fiatal vagyok, muzulmán vagyok” – jelentette ki a kampányban. A fiatalok nagy számban szavaztak rá. Zohran Mamdaninak hívják.
Ki ő és mi áll a jelenség hátterében? És akkor most New York lesz a baloldaliság új mekkája?

Csizmazia Gábortl, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársát kérdezzük.

A közelmúltban több olyan rendezvényt is tartottak a magyar katolikus egyházban, amely a fogyatékossággal élőket helyezte a középpontba, és nem annyira róluk való gondoskodás, hanem a velük való közösség és együtt gondolkodás szellemében. A II. Vatikáni Zsinat óta, de akár csak az utóbbi 20-30 évben is fontos szemléletváltás zajlik az egyházunkban ezzel kapcsolatban.
Hogyan változott a történelem során az, ahogyan a társadalmak – és az egyházunk – a fogyatékosságra tekintett?
Vendégünk Dr Berzsenyi Emese nevelés és vallástörténész, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Pedagógiai Tanszékének adjunktusa.

(Képek: Dr Berzsenyi Emese; Fra Angelico: Szent Lőrinc alamizsnát oszt; és Seneb törpe és családja szobra, Kr 2475 körül -- Szeneb magas rangú hivatalnok volt az ókori Egyiptomban a VI. dinasztia idején)

Az Ifjúságkutató Intézet felmérése szerint a fiatalok közül kevesen estek át valamilyen szépészeti beavatkozáson, de jóval többen gondolkodnak azon, hogy a jövőben igénybe vesznek ilyen szolgáltatást. Az ezt fontolgatók aránya a fiatal nők körében 30 százalékra rúg. Dr. Kiss-Kozma Georginával beszélgetünk, az Ifjúságkutató Intézet Igazgatóhelyettesével.

Vagy csak ilyen a közvélekedés?
De régen más volt?
Akkor a politikusok igazi államférfiak voltak, akik az országaik javát előrébb helyezték a saját érdekeiknél?
Csak mára alacsonyodtak multicégek lobbistáivá?

Figyelem: a fenti kérdéseket jól gondolják meg! Ezek kérdések, és nem kijelentések, nem állítások!

Vendégeim:
Magyarics Tamás, Amerika szakértő, professzor emeritus (ELTE)
Schiffer András, ügyvéd
Szomráky Béla, Olaszország szakértő

fotó:
MKR és
noklapja.hu

Vagy csak ilyen a közvélekedés?
De régen más volt?
Akkor a politikusok igazi államférfiak voltak, akik az országaik javát előrébb helyezték a saját érdekeiknél?
Csak mára alacsonyodtak multicégek lobbistáivá?

Figyelem: a fenti kérdéseket jól gondolják meg! Ezek kérdések, és nem kijelentések, nem állítások!

Vendégeim:
Magyarics Tamás, Amerika szakértő, professzor emeritus (ELTE)
Schiffer András, ügyvéd
Szomráky Béla, Olaszország szakértő

fotó:
MKR és
noklapja.hu

Dr. Szekér Nóra történésszel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Tudományos Főosztály Kutatási Osztálya osztályvezetőjével, az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek a Kádár-korszakban megfogalmazott hivatalos értékeléséről beszélgetünk.
Az ÁBTL dokumentumainak kutatása és feltárása alapján, véleménye szerint: "A párt tanult 1956 tapasztalataiból, és miközben a társadalom felé megfogalmazta az igazolhatatlan és a hatalmi céljait szolgáló ellenforradalmi összeesküvés tételét, a saját berkein belül szembenézett azzal a kérdéssel, hogy mi is történt Magyarországon 1956-ban? Erről tanúskodnak azok a „szigorúan titkos” állambiztonsági összefoglaló elemzések, amelyek már a realitásokat figyelembevéve több száz oldalban vonják le a történtek tanulságait....A Kádár-i hatalom rendszerszinten ugyan nem adott teret az 1956-os forradalom követeléseinek: a szabad véleménynyilvánításnak, a magántulajdonra épülő gazdaságnak, a személyes és közösségi autonómiának, de megteremtette azokat a kiskapukat, ahol ezek az igények ideig-óráig átélhetőek és a hiányukból fakadó feszültség levezethető volt."
(fotó: www.abtl.hu)

Az elmúlt adásokban a Ptk. emberképével, valamint a jogképesség általános szabályaival, továbbá a jogképesség kezdetével foglalkoztunk. A mai adásban ezt a témát folytatjuk, a jogképesség végével, és az ezzel kapcsolatos jogi szabályozással, amelyben segítségünkre lesz műsorunk állandó jogi szakértője, Dr. Szalay Kornél Géza ügyvéd.
Kérdéseiket, észrevételeiket várjuk mindennap a 255-33-76-os telefonszámon, illetve a szalaykg@gmail.com címen. Kérjük hagyják meg elérhetőségüket és jogi szakértőnk visszahívja Önöket.

1. 2023 óta véres polgárháború dúl Szudánban. A harc a hatalomért folyik két muzulmán hadúr között, a keresztények pedig mindkét tábor áldozatai. 150 ezer halálos áldozat – a nemzetközi közvélemyény, a nyugati sajtó közönyössége mellett. XIV. Leó pápa vasárnap az Úrangyala elimádkozása után felszólalt a szudáni konfliktus, a nők és gyermekek, védtelen civilek ellen elkövetett válogatás nélküli vak erőszak ellen. Nigériában is hosszú ideje tart a véres erőszakhullám, amely legtöbbször ott is a keresztények ellen irányul. Donald Trump amerikai elnök felszólította a nigériai kormányt, hogy állítsa meg a keresztények elleni támadásokat, különben az Egyesült Államok katonai beavatkozást is mérlegelhet. -- Marsai Viktort, a Migrációkutató Intézet igazgatóját és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatóját kérdezzük.

2. Október 21-én beiktatták Japán első női miniszterelnökét, akit a japán vaslédinek is neveznek, hiszen Margaret Thatcher a példaképe, de metál lédinek is hívhatnák, ugyanis korábban egy heavy metál banda dobosa is volt. Ki Takaicsi Szanae, milyen reformokat kell végrehajtania a gazdasági nehézségekkel és súlyos demográfiai problémával küzdő Japánban? Mit szólnak hozzá a japán férfiak? Vendégünk Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója.

Prof. dr. Csépe Valéria akadémikus, a HUN-REN TTK Agyi Képalkotó Központ emeritus kutatóprofesszora, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Olvasás- és szövegértés - tanulás konferenciáján tartott, Az olvasás biológiája és lélektana című előadása kapcsán interjút adott műsorunknak. Beszélgetésünk első része október 22-én hangzott el a Kerengő című közéleti műsorban. Mai adásunkban folytatjuk beszélgetésünket a professzor asszonnyal. Témánk többek között a család, a szűkebb környezet példájának hatása gyermekeinkre, unokáinkra, a művészetek szerepe az oktatásban, valamint a pedagógusok, a szakemberek és a kutatók közötti szakmai kapcsolat, a gyakorlat és az elmélet összekapcsolásának a jelentősége a tanítás folyamatában.
(fotó: https://mta.hu)

Az elmúlt hetek, napok közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

Az európai energiaválság, a háborús és kereskedelmi konfliktusok ellenére nem változtak az EU-s klímacélok-olvasható Dr. Toldi Ottó elemzésében. Az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatójával beszélgetünk.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara és a Reménykör "Paradigmaváltások az akadályozottsággal élő személyekről szóló katolikus tanításban" címmel tartott nemzetközi konferenciát november 5-én Budapesten, a PPKE Hittudományi Karán. Hogyan látja a Katolikus Egyház a fogyatékosságot a 21. században? Milyen teológiai válaszok születnek ma az emberi törékenység, az elfogadás és a méltóság kérdéseire? E témák álltak a konferencia előadásainak a középpontjában, amelyek a fogyatékosság teológiai, pszichológiai és pasztorális megközelítéseit vizsgálták.
A nemzetközi tanácskozás céljáról, jelentőségéről műsorunknak interjút adott dr. Laurinyecz Mihály atya, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar Erkölcsteológiai tanszékének vezetője, aki előadásában az erkölcsi felelősség fogalmának változásait elemezte az akadályozottsággal élőkről szóló erkölcsi tanforrásokban.
(fotó: https://htk.ppke.hu)

Az európai energiaválság, a háborús és kereskedelmi konfliktusok ellenére nem változtak az EU-s klímacélok-olvasható Dr. Toldi Ottó elemzésében. Az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatójával beszélgetünk.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara és a Reménykör "Paradigmaváltások az akadályozottsággal élő személyekről szóló katolikus tanításban" címmel tartott nemzetközi konferenciát november 5-én Budapesten, a PPKE Hittudományi Karán. Hogyan látja a Katolikus Egyház a fogyatékosságot a 21. században? Milyen teológiai válaszok születnek ma az emberi törékenység, az elfogadás és a méltóság kérdéseire? E témák álltak a konferencia előadásainak a középpontjában, amelyek a fogyatékosság teológiai, pszichológiai és pasztorális megközelítéseit vizsgálták.
A nemzetközi tanácskozás céljáról, jelentőségéről műsorunknak interjút adott dr. Laurinyecz Mihály atya, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar Erkölcsteológiai tanszékének vezetője, aki előadásában az erkölcsi felelősség fogalmának változásait elemezte az akadályozottsággal élőkről szóló erkölcsi tanforrásokban.
(fotó: https://htk.ppke.hu)