Tatabánya Bányászati és Ipari Skanzen 2. rész
Répcelak helyi értékei, neves szülöttei
Szerkesztő: Szentirmai Ágnes

Utazási műsorunkban Tatabánya bányász múltját, ezzel összefüggésben, egy európai viszonylatban is több ritkasággal rendelkező bemutató helyet ismerhetünk meg.
Az egykori XV-ös akna területére, az ipari skanzenbe látogatunk. Végigkövetjük majd a térség ipartörténetének alakulását és a bányász útját a munkafelvételtől, a földalatti munkahelyig.

- Húsvétkor nyitották meg a veszprémi várnegyed eddig nem látogatható zöld felületeit, köztük az Érseki palotának a város keleti oldalára néző keskeny kertrészeit.
A hangulatos terek közül vannak szabadon és csak vezetéssel megtekinthető részek.
Messzelátónk első felében ezeket járjuk be.
- A vulkáni múlt szikár díszletei között kapaszkodunk fel a Somoskői várhoz. A határ menti ékszerdoboz hazai oldalán áll a szerény, mégis ikonikus Petőfi-kunyhó. Környezete egyszerre romantikus és vadregényes; így a túrázók és az irodalomkedvelők is szívesen útba ejtik.
Az országhatárt átlépve megcsodáljuk a bazaltorgonákat; a természet monumentális kőszobrait.
Fotók: Kollár Norbert Novohrad-Nógrád Geopark

Folytatjuk múlt hét pénteken elkezdett medvesi barangolásunkat. Az ereszvényi látogatóközpontból több, különböző nehézségi fokú és változatos látványt kínáló erdei túraútvonalon ismerkedhetnek a kirándulók a térség geológiai és természeti kincseivel.
A kőbányászati tanösvényen Kollár Norberttel a Novohrad-Nógrád geopark turisztikai vezető helyettesével kapaszkodunk fel az egykori bazaltbányák rekultivált helyszíneihez, csodálva a földtani formák mellett a növény és állatvilág tavaszi képviselőit.
Felmászunk a Boszorkány-kőre, a Salgó várból megcsodáljuk az nógrádi táj panorámáját, majd utunkat az Eresztvényi Látogatóközpont madárparkjában zárjuk.
(fotók: Kollár Norbert)

Utazási műsorunkban Eresztvénybe, Salgóbányára és a Medves vidék erdővel, bazaltképződményekkel borított tájaira látogatunk. Felkeressük a Dornyai Házat, a Zagyva folyó forrását és kalandozunk a geocsodák birodalmában.

Kőszeg, Cák, Velem. Messzelátónk mai adásában ezekről a településekről hallhatnak. Összekötő szál a tavaszi erdő, a természet kincsei, a táj és kulturális értékek találkozása.
Kőszegen a Chernel kert évszakonként változó arca, Cákon a híres pincesor, Velemben a Szent Vitus kápolna. Noszvajon pedig erdei meseutak mentén kirándulunk.

Tőserdő, Lakitelek nagyközség közigazgatási területéhez tartozó üdülőterület. Vonzerővel bíró látványosságai az egész évben kihasználható természeti adottságokra és a nyári időszakban nyitva tartó tősfürdőre épülnek.
A Tisza folyó szabályozáskor lefűzött patkó alakú ág partjait, ártéri ligeterdő határolja. Jellegzetes növény és állatvilága mellett, eldugott erdei építmények, kilátók, meglepően magas homokbuckás felszíni formák, apró tavak teszik változatossá az látványt.

Műsorunkban egy Duna parti és egy belvárosi sétára hívjuk önöket hazánk legdélebben fekvő városában, Mohácson.
A Mohács 500 emlékév alkalmából számos beruházás, épület felújítás, építkezés zajlik. A közterek helyenként új arculatot kapnak, a meglévő parkok és szabadtéri alkotások megszépülnek.
Ezek egy része közvetlenül, vagy közvetve a város turisztikai kínálatára is hatással lesz.
A több nemzetiségű és több vallású település múltjáról, jelenéről, kiemelt látnivalókról és a megújulás alatt álló elemekről beszélgetünk, Lőrincz Árpád történelem tanárral.

Utazási műsorunk mai adásában folytatjuk kisteleki sétánkat. Az alföldi város után Ajkára, a Csingervölgyben található bányász templomba, az idén 20 éves boldog IV. Károly kápolnába látogatunk.

Sétánkat a központban, a mediterrán hangulatú főtéren kezdjük, ahol a pálmafák, leanderek, szobrok és emlékművek mellett díszes szökőkutak is működnek.
Meglátogatjuk a katolikus és a református templomot, szó lesz az Árpád-házi szenteket bemutató köztéri alkotásokról, majd utunk, a település szélén kialakított néprajzi kegyeleti témaparkba vezet.
Barangolásunkat a Kocsó-kápolnánál és a kálváriánál zárjuk.

A Reimann Bányászattörténeti miniverzum interaktív tere olyan, mintha egy földalatti világ tárulna fel a látogatók előtt: lámpák fénye, szerszámok csengése, személyes történetek és a nehézipari múlt mindennapjai kelnek életre egyetlen élménytérben.
Környezetét csobogó karsztvíz medence, lépcsőzetesen mélyedő virágágyás fal, és az egykori Dorogi altáró bejárata teszi hívogatóvá. Érdemes a lábunk alá is figyelni;
a járdán képes információs kövek vezetik az érkezőt a bányászati élménytér felé.

Hogyan voltak berendezve a bányászkolóniák és milyen iskolai órákkal várják az osztályokat az élő múzeum foglalkozások keretében. Műsorunk első felében a Tatabányai Bányászati és Ipari skanzenbe látogatunk.
Sajt és szénsavgyártása egykor országos hírű volt. Ma kulturális programokkal és őrzött helyi értékekkel vonzza látogatóit Répcelak, az idén 25 éve város Répce parti település.

Hogyan voltak berendezve a bányászkolóniák és milyen iskolai órákkal várják az osztályokat az élő múzeum foglalkozások keretében. Műsorunk első felében a Tatabányai Bányászati és Ipari skanzenbe látogatunk.
Sajt és szénsavgyártása egykor országos hírű volt. Ma kulturális programokkal és őrzött helyi értékekkel vonzza látogatóit Répcelak, az idén 25 éve város Répce parti település.