Piroska István - Piroska Katalin: Aradi színlapok (1806-1948)
Szerkesztő: Fazekas Gyöngyvér

Az elmúlt kulturális évadban indult útjára a Széchényi-könyvestek, az Országos Széchényi Könytár könyvbemutató sorozata. A Nemzet könyvtárában minden könyvnek helye volt, van és lesz.

Májusban a határon túlra és közel 150 év színháztörténetére vitték el az érdeklődőket. Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe ugyanis az aradi származású Piroska házaspár, István és Katalin, akik korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is megjelentették kétkötetes monográfiájukat. Először Sirató Ildikót, a nemzeti könyvtár színháztörténeti gyűjteményének munkatársát, majd az egyik szerzőt, Piroska Katalint, szólítottuk meg a kötet kapcsán.

Mindennek lehet színe és visszája: miért éppen a művészetnek ne volna köze a mindennapi élet fonákságaihoz? Mai műsorunkban az alkotások szépsége mögött rejtőző nehézségek és kihívások is megmutatják az arcukat. A Rózsavölgyi és Tsa. kiadó zenetudományi köteteiből csemegézünk válogatásunkban.

Dalos Anna: Ajtón lakattal, Zeneszerzés a Kádár-kori Magyarországon és Ignácz Ádám: Milliók zenéje, Populáris zene és zenetudomány az államszocialista Magyarországon köteteiről beszélgetünk a szerzőkkel.

Wolfgang Lazius Vier Bücher über die Ereignisse in Ungarn (1540–1546) című művét Kasza Péter rendezte sajtó alá és az ő német nyelvű előtanulmányával most először jelent meg (Bécsben) nyomtatásban, mintegy felvezetve a készülő magyar fordítást is. Kasza Péterrel már korábban beszéltünk Akvarell című műsorunkban.

Most a kötet hátteréről, jelentőségéről kérdeztük Tóth Gergelyt, az ELTE HTK Történettudományi Intézete tudományos főmunkatársát, majd Pálffy Géza történészt, az MTA levelező tagját, az ELTE HTK Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadóját.

Mario Vargas Llosa Csendes forradalom című regénye író pályafutásának búcsúja, ám egyben személyes vallomás és számvetés is. A könyv Peru történelmének zenei és társadalmi összefüggéseit vizsgálja. Az író ezzel a művel összefoglalja életművét, amely több mint félszáz éves irodalmi és zenei hagyományt tükröz. A magyar kiadás fordítója, Eőry Zsófia, előtt komoly kihívás volt a dél-amerikai zene és kultúra bemutatása a magyar olvasók számára. A Széchényi-könyvesteken bemutatkozott kötetről annak szerkesztőjével, Zelei Dáviddal beszélgetünk.

Schäffer Judit színpadi látványtervező, aki kiemelkedő művészi hozzájárulással jelentős szerepet játszott a magyar színházi vizuális kultúrában. Az Országos Széchényi Könyvtár által megjelentetett könyv hangsúlyozza az örökség megőrzésének fontosságát. Schäffer Judit munkássága úttörő jellegű volt a nemzedékek közötti tudás átadásában. A Szcenika sorozat hetedik kötete bemutatja életművét, ahol a jelmeztervezés és a színházi látvány művészetének alakítását dokumentálja. A szerkesztővel, Tordai Hajnal Jászai Mari-díjas jelmeztervezővel, a kötet egyik szerkesztőjével, Szinetár Miklós Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas rendezővel és Sirató Ildikó színháztörténésszel kezdett beszélgetni a könyvbemutató után Fazekas Gyöngyvér.

(kép forrása: Országos Széchényi Könyvtár)

Biró Eszterrel, a Magyar Hospice Alapítvány pszichológusával beszélgetünk a Corvina Kiadó gondozásában megjelent A halál életkérdés című könyvről. A kötet baráti beszélgetés formájában, hitelesen hozza közelebb azt a témát, ami sokak számára nehezen emészthetőnek tűnik: miért szükséges feltétele a halálról való gondolkodás annak, hogy intenzívebben tudjunk élni és jobban értékeljük az életet.?

Korábban már beszámoltunk arról a két Petőfi kiadványról, melyek január végén mutatkoztak be a Petőfi Irodalmi Múzeumban A kettős könyvbemutatón a tanulmánykötetek a Petőfi születésének bicentenáriuma alkalmából Debrecenben rendezett tudományos konferencia nyomán kibontakozó újabb Petőfi-kutatások eredményeit állították a középpontba. A kiadványok Petőfi életművének és életrajzának irodalomtörténeti és kultusztörténeti kérdéseit vizsgálják, különös figyelemmel az emlékezet, a vizuális reprezentáció és a helyi (debreceni) kontextusok szerepére. A két tanulmánykötet szerkesztőivel, Bényei Péterrel és Fazakas Gergely Tamással beszélgetünk most még bővebben és gondolkodunk a kutarás jelenlegi eredményeiről.

A két kötet a Petőfi 200: Petőfi életműve és kultusza, és Petőfi: költészet, kultusz, emlékezet címet viseli és online is elérhető a Debreceni Egyetem digitális könyvtár felületén.