A halál életkérdés (beszélgetőkönyv a hospice világából)
Szerkesztő: Fazekas Gyöngyvér

Mario Vargas Llosa Csendes forradalom című regénye író pályafutásának búcsúja, ám egyben személyes vallomás és számvetés is. A könyv Peru történelmének zenei és társadalmi összefüggéseit vizsgálja. Az író ezzel a művel összefoglalja életművét, amely több mint félszáz éves irodalmi és zenei hagyományt tükröz. A magyar kiadás fordítója, Eőry Zsófia, előtt komoly kihívás volt a dél-amerikai zene és kultúra bemutatása a magyar olvasók számára. A Széchényi-könyvesteken bemutatkozott kötetről annak szerkesztőjével, Zelei Dáviddal beszélgetünk.

Schäffer Judit színpadi látványtervező, aki kiemelkedő művészi hozzájárulással jelentős szerepet játszott a magyar színházi vizuális kultúrában. Az Országos Széchényi Könyvtár által megjelentetett könyv hangsúlyozza az örökség megőrzésének fontosságát. Schäffer Judit munkássága úttörő jellegű volt a nemzedékek közötti tudás átadásában. A Szcenika sorozat hetedik kötete bemutatja életművét, ahol a jelmeztervezés és a színházi látvány művészetének alakítását dokumentálja. A szerkesztővel, Tordai Hajnal Jászai Mari-díjas jelmeztervezővel, a kötet egyik szerkesztőjével, Szinetár Miklós Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas rendezővel és Sirató Ildikó színháztörténésszel kezdett beszélgetni a könyvbemutató után Fazekas Gyöngyvér.

(kép forrása: Országos Széchényi Könyvtár)

Biró Eszterrel, a Magyar Hospice Alapítvány pszichológusával beszélgetünk a Corvina Kiadó gondozásában megjelent A halál életkérdés című könyvről. A kötet baráti beszélgetés formájában, hitelesen hozza közelebb azt a témát, ami sokak számára nehezen emészthetőnek tűnik: miért szükséges feltétele a halálról való gondolkodás annak, hogy intenzívebben tudjunk élni és jobban értékeljük az életet.?

Korábban már beszámoltunk arról a két Petőfi kiadványról, melyek január végén mutatkoztak be a Petőfi Irodalmi Múzeumban A kettős könyvbemutatón a tanulmánykötetek a Petőfi születésének bicentenáriuma alkalmából Debrecenben rendezett tudományos konferencia nyomán kibontakozó újabb Petőfi-kutatások eredményeit állították a középpontba. A kiadványok Petőfi életművének és életrajzának irodalomtörténeti és kultusztörténeti kérdéseit vizsgálják, különös figyelemmel az emlékezet, a vizuális reprezentáció és a helyi (debreceni) kontextusok szerepére. A két tanulmánykötet szerkesztőivel, Bényei Péterrel és Fazakas Gergely Tamással beszélgetünk most még bővebben és gondolkodunk a kutarás jelenlegi eredményeiről.

A két kötet a Petőfi 200: Petőfi életműve és kultusza, és Petőfi: költészet, kultusz, emlékezet címet viseli és online is elérhető a Debreceni Egyetem digitális könyvtár felületén.

A Hollóidő a történelmi regényeknek abban a sorában áll, amelyik a Mohács utáni időkhöz, a hódoltság történelmi élményéhez mint a magyar nemzettudat lényegi eleméhez kapcsolódik. Szerkezete két "könyvre" épül, két, egymástól távoli színtérrel és előadásmódjában különböző elbeszélővel. A MMA most ismét kiadta a regényt, amelynek újbóli bemutatójára az MNM KK Országos Széchényi Könyvtárban került sor. Itt beszélgetett a már elhunyt szerző özvegyével, Szilágyi Júliával Fazekas Gyöngyvér.

Pálfi Ágnes: Ecce homo - Hamlet és Don Quijote, Don Juan és Faust a négy kanonikus evangélium tükrében

Pálfi Ágnes költő, esszéíró, szerkesztő, pedagógus. A Miskolci Egyetemen verstant és világirodalmat, újkori dráma- és regényelemzést tanított. Ekkortól foglalkoztatja a négy újkori európai „hérosz” (Hamlet, Don Juan, Don Quijote, Faust) és a négy kanonikus evangélium kapcsolata. A Napkút kiadónál megjelent kötetében most ennek a szerves kapcsolatrendszernek a feltárását viszi véghez, miközben a mitopoétika perspektívájából e négy irodalmi alak kivételes formátumát és küldetését is egészen új megvilágításba helyezi. A szerzővel Fazekas Gyöngyvér beszélget a könyvről.

Mario Vargas Llosa Csendes forradalom című regénye író pályafutásának búcsúja, ám egyben személyes vallomás és számvetés is. A könyv Peru történelmének zenei és társadalmi összefüggéseit vizsgálja. Az író ezzel a művel összefoglalja életművét, amely több mint félszáz éves irodalmi és zenei hagyományt tükröz. A magyar kiadás fordítója, Eőry Zsófia, előtt komoly kihívás volt a dél-amerikai zene és kultúra bemutatása a magyar olvasók számára. A Széchényi-könyvesteken bemutatkozott kötetről annak szerkesztőjével, Zelei Dáviddal beszélgetünk.