Könyv a Szentlélek boldog szegényeiről
Stúdióvendég: Liszkay Zoltán író
Szerkesztő: Liptay Katalin

"Kerek Európának három város a gyöngye, a vízen Velence, a hegyen Buda, a síkon Firenze." (Középkori itáliai szállóige)
Száraz Miklós György elsősorban szépíró, de történelmi, kultúrtörténeti könyveiről is híres. A napokban jelent meg nagykönyve a budai Vár (és a várszoknya) történetéről. A nagy méretű képes album igen sokoldalúan és roppant eredeti módon ismertet meg Budavár históriájával. Csaknem négyszáz oldalas könyv, ami több mint kétszáz képet tartalmaz. A szerző gyermekkorától kezdve a budai várnegyed elkötelezett szerelmese. Édesapja: Száraz György író, szerkesztő nyomdokain járva dolgozta fel az évtizedek alatt összegyűlt nemes anyagot. Régészet, történelem, irodalom, újságcikk, mese, legenda, pletyka - mind azt szolgálja, hogy jobban megismerjük a tatárjárást követően felépült középkori uralkodói székhelyet, amelyet IV. Bélának köszönhet a magyarság. Kifoszthatták, felégethették, lebombázhatták - mindig újra feltámadt. Márai Sándor szerint "Egy séta a Várban...az élet egyik titkos és nemes ajándékát jelenti....Mindig úgy megyek el innen, mint aki elhagyja a kevés helyek egyikét, ahol otthon van még a világban."

Havas Judit vers- és prózamondó előadóművész, monodrámák szereplője, az Ady Versmondó Szalon háziasszonya. Profi honlapjáról kiderül, milyen sokoldalú tevékenységet, fontos értékközvetítő munkát végez. Oktató az ELTE BTK média szakán, szép magyar beszédet, irodalmat, kultúrát tanít. Irodalomtörténészként doktori fokozatot szerzett, a Nyugat harmadik nemzedékének költőiről írt. Budapesten kívül bejárta Magyarország településeit, Európában és Amerikában a magyar közösségek meghívására járt. Ady Endre, József Attila,Illyés Gyula, Kormos István, Nagy László, Kányádi Sándor estjei sok verskedvelőnek szereztek igaz örömet. Ma kevés az érdeklődés a líra iránt, de az út lélektől lélekig továbbra is a versen keresztül vezet.

Az ünnepi pünkösdi hétvégén tartotta a Fesztivál Akadémia Budapest idei Springfestjét, ami tavaly a korábbi Virágzás Napjai helyébe lépett. Lendvajakabfa központtal az Őrség és Hetés településein zajlottak a rendezvények. Koncert, színház, előadás, beszélgetés, sok minden szerepelt a programban, még íjászat, táncház, színész helyzetgyakorlatok és bepillantás a fazekasmunkába. is. A FAB művészeti vezetőit, a Kelemen Barnabás-Kokas Katalin házaspárt a helyszínen nem lehetett mikrofon elé ültetni, de a múlt héten Kokas Katalint sikerült egy fél órára vendégül látni a stúdióban. .A négynapos fesztiválról beszélgetünk a művésszel, kiragadva néhány fontos eseményt a programsorozatból.

A szerző legújabb kötete éppen Pünkösd előtti aktualitással bír.Több más, olvasásra érdemes írás mellett azért született meg ez a könyv, mert írója nyelvész is, akit régóta bűvöletében tart a szent görög nyelv. Az Újszövetség ősi nyelve a görög, amelyből a latin, utána pedig a nemzeti nyelvekre fordítás következett. Bizonyos történeti és grammatikai félreértések, fordítási hibák miatt az evangéliumok egyes fejezeteiben közölt szövegrészek nem mindig egyeznek meg az eredeti mondanivalóval. Liszkay Zoltán kísérletet tesz egy közkeletű félreértés tisztázására. Hogyan is értendő az a különös fogalom, hogy lelki szegények? Okfejtéséből kiderül, hogy a szegények azok, akik a Lélekben, vagyis a Szentlélekben gazdagok lehetnek. Jézus Krisztus maga is szegény volt, vagyis az ő külső és belső emberi állapotáról is vall a Hegyi Beszéd első mondata. Máté evangéliumából a mai napig eredeti jelentésével nem egyezően idézzük ama bizonyos mondatot. Kérdés, hogy lehetne-e ezen változtatni?

Iancu laura költő a csángóföldi Magyarfaluban született. 1978-ban. Csíkszeredába került művészeti középiskolába. 1997-ben települt át Magyarországra, felsőfokú tanulmányait Budapesten, Szegeden és Pécsett végezte.15 éve dolgozik a Néprajztudományi Intézetben, elsősorban népe történetét, vallásosságát, kultúráját, nyelvét kutatja. Számos verseskötete jelent meg, idén - a József Attila-díj mellé - megkapta a Babérkoszorút is. Legutóbbi kötete, a Visszaaludni nem tudtam, 2025-ben jelent meg. Finom és mély lírája valóság és álom között egyensúlyozik, múlt és jelen egybe indázik benne. Verseiben a hétköznapok élményeinek küzdelmeinek lenyomata és a bensőséges istenkapcsolat képi és hangzásbeli gazdagsággal jelenítődik meg.

Több műfajú, polihisztor művész és tudós, sokoldalú képességeit a NAPÚTonline folyóirat honlapgazdájaként is a kultúra: az irodalom és a képzőművészetek valamint a muzsika szolgálatába állította. Élőhelye Zugliget, ahol egy csodálatos szubtrópusi környezetben műveli kertjét és írja verseit, szerzi zenéit. Dalait, himnuszait maga adja elő, leggyakrabban portugál mandolin kísérettel. Az élet és a szerelem, a Teremtés csodáját, szépségét énekli meg. Költészete és zenéje arra tanít, hogy a sors temérdek viszontagsága közepette is őriznünk kell a szépség tiszteletét, a művészet erejét, a hitet, a reményt. A beszélgetés második, befejező része vers-felolvasást és muzsikát is kínál az érdeklődőknek.
..

DIGAS-ból automatikusan
2026-04-13 15:11:52 HIDE: liptayk
2026-04-13 15:31:34 HIDE: liptayk
2026-04-13 15:31:55 REVEAL: liptayk
2026-04-13 15:34:11 MOD: liptayk
24 14/20

Több műfajú, polihisztor művész és tudós, sokoldalú képességeit a NAPÚTonline folyóirat honlapgazdájaként is a kultúra: az irodalom és a képzőművészetek valamint a muzsika szolgálatába állította. Élőhelye Zugliget, ahol egy csodálatos szubtrópusi környezetben műveli kertjét és írja verseit, szerzi zenéit. Dalait, himnuszait maga adja elő, leggyakrabban portugál mandolin kísérettel. Az élet és a szerelem, a Teremtés csodáját, szépségét énekli meg. Költészete és zenéje arra tanít, hogy a sors temérdek viszontagsága közepette is őriznünk kell a szépség tiszteletét, a művészet erejét, a hitet, a reményt. A beszélgetés első része a mai, két hét múlva következik a második, befejező rész.

TérOpen 26. Már az elnevezés is a nyitás szándékát idézi fel. A Térszínház vezetője Bucz Magor zeneszerző az óbudai rendezvénysorozatról ad összefoglalót. A programok idén március 26. és 29. között zajlanak a Térszínház, az Esernyős Kulturális Tér, a Zichy kastély kertje és a Fő tér helyszínein. A kínálat gazdag, Milos Forman filmek vetítése, Moods Ambient és tűzoltózenekari koncert, sörkóstoló, zenés Svejk előadás és monodráma Hrabal tüneményes regényéből: a Sörgyári capriccióból. A közép-európai életérzés és humor lengi át az előadásokat, programokat. Miért szeretjük a cseheket? Miért olvassuk szívesen Haseket, Hrabalt, nézzük lelkesen Forman, Menzel filmjeit? Mert rokonságot érzünk velük, minthogy testvérek a valamikori szovjet övezet kárvallottjai. Vagy éppen miért nem kedveljük mindig annyira egymást a csehekkel? Ennek is okai vannak. A Monarchia közös hagyományai, emlékei azért össze is hoznak bennünket, ebben bízhatunk..

Fanni hagyományai. A felvilágosodás irodalmát szenvedélyesen szerető és jól ismerő huszadik századi írónő: Szabó Magda alkalmazta színpadra az elfelejtett művet, amelyet több színház is sikerrel játszott az 1970-es években. A szentimentális naplóregény, a magyar Werther szerzője: Kármán József, aki Uránia címmel 1794-ben folyóiratot alapított, amelyet csaknem teljes egészében ő maga és szerkesztőtársa: Pajor Gáspár írt tele. De Csokonai Vitéz Mihály és Verseghy Ferenc is publikált a lapban. Ehelyt jelent meg A nemzet tsinosodásáról írt, programadó Kármán-tanulmány is. A „tsinosodás” itt Bildung, azaz nevelődés, növekedés, fejlődés értelemben szerepel. A rövid életű folyóirat fontos szerepet játszott a magyar művelődéstörténetben, az itt közölt regény pedig csemege az irodalomkedvelőknek, ma is lebilincselő olvasmány. Igaz, főként bölcsészhallgatóknak és régi magyar irodalom kutatóknak. De tisztelegnünk a mű és szerzője előtt mindenképpen érdemes.