Szerkesztő: Liptay Katalin

A Magyar Próza Napján Prózamaratont tartottak a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében. Az Év novellái 2025 című kötetet mutatták be a könyv szerzői és műsorvezetők közreműködésével. A beszélgetések és felolvasások közönség előtt zajlottak. Az irodalmi esemény egyik résztvevője volt Gombás Katalin, az ő fél órájának szerkesztett változatát sugározzuk most. Az író művei nyomtatott és online folyóiratokban érhetők el. Blogja is van, ahol segítő szándékkal mesél - szándéka szerint minden korosztálynak. A mesék varázsa nem csupán a gyermekkor szükséglete, belőlük a felnőttek is meríthetnek. A mesék igézetében szórakozhatunk, okulhatunk és eligazítást kaphatunk életünk problémáira.

Gellért Andor Tamás eredeti végzettsége szerint közgazdász. Sokáig dolgozott ebben a szakmában, de rokkantnyugdíjazása után már csak annak él, ami mindig is érdekelte. Vallomása szerint 3-4 éves korától újságírónak készült. Gyermek- és ifjúkorában sokat olvasott, rádiózott, tévézett, ma pedig a digitális média világában tevékenykedik. A You Tube-on és saját facebook profiljában közli munkáit. Sokféle témakörben alkot, az irodalom, művészet, várostörténet, gasztronómia, fogyasztóvédelem, egészséges életmód egyaránt érdekli. De vannak macimeséi és zöldségfigurái is. Nemrégiben díszoklevelet kapott a Krúdy Irodalmi Körtől - munkássága elismeréséül. Adni szeretne embertársainak, az ismeretterjesztés mellett közösségteremtő szándéka is van.

Nemrégiben, a Gulág Emléknapon ismét előadták a Placid avagy játszma a Halállal című kétszemélyes darabot, amelynek szerzője Szabó Borbála. Az Urániában zajlott ünnepi előadás bevezető beszédét Földváryné Kiss Réka történész tartotta. A színmű főhőse Olafsson Placid bencés paptanár, akit koholt vádak alapján elítéltek, a Szovjetunióba hurcoltak és tíz évet töltött munkatáborokban. Éppen a Rákosi érában ért haza és szabad volt neki ismét fizikai munkát végezni. Csak a rendszerváltás után rehabilitálták. Hogyan tudta megőrizni az életerejét és a humorát totális külső szabadsághiányban, rettenetes körülmények között? Hát úgy, hogy megtalálta az életfeladatát. Vagy az talált őrá. Társaiban tartani kellett a lelket és ő pontosan így cselekedett. Négy bölcs élettanácsot fogalmazott meg a gulágon, de ezek nem szerepelnek a beszélgetésben. Nézzék meg a színdarabot vagy olvassanak Placid atyáról és tőle is, számos könyv áll rendelkezésre az ismerkedéshez. Ott találkozni fognak a ma is aktuális jótanácsokkal.

A Gulág Emléknapon újra előadták a Placid avagy játszma a Halállal című kétszereplős színdarabot az Urániában. Azóta már Kárpátaljai turnéról érkezett vissza a szereplők és munkatársak csapata. Igazi közösségi összefogás eredménye az előadás, ami a NEB (Nemzeti Emlékezet Bizottsága) és az Ülj közelebb! Alapítvány közös produkciója. A szerzővel és a történésszel mutatjuk be a színművet és Oloffson Placid bencés szerzetes, paptanár életpéldáját, aki - koholt vádak alapján - "beutalót" kapott a Szovjetunióba és tíz évig raboskodott a gulágon. A halál árnyékában éltek, ő pedig életfeladatának tette meg, hogy tartsa a lelket társaiban. Négy alapszabályt fogalmazott meg, amelyek a túlélést segítik. Ezek a bölcs tanácsok a mai világban is aktuálisak..

A MANSZ betűszó feloldása: Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége. Megalakulásától (1919) az írónő haláláig (1937)a karizmatikus személyiségű Tormay Cécile volt a szervezet elnöke. Fénykorában az egyesület egy millió tagot számlált. Szociális elhivatottságuk, fontos értékőrző és támogató szerepük a két világháború közötti Magyarországon létfontosságú és vitathatatlan volt. 1947-ben a kommunista diktatúra betiltotta a szervezetet. A szövetség történetének tudományos feldolgozása sokáig váratott magára, de az idén könyv alakban is megjelent a történész Dr. Nagy Gyöngyi doktori disszertációja. A nemzeti összefogás ritka szép példája volt a szervezet gyümölcsöző tevékenysége.

A fenti alcímben szereplő nevek hordozói a műsor vendégei. A költő barátai adják elő Erdődi Gábor műfordításait és néhány eredeti angol szöveget. A Szépművészeti Múzeumban jelenleg látogatható Blake és kortársai című pompás kiállítás ihlette az alkalmat, no meg a közelmúltbeli költészeti est a HÁLÓban. A legendás preromantikus művész sok tekintetben modern irányzatok előfutára volt. Csak halála után 100 évvel fedezték fel, utóélete azóta roppant gazdag. Elsőrendű ihlető forrása a Biblia volt, Az Ószövetségből Jób könyve, az Új testamentumból a Jelenések könyve állt legközelebb hozzá. Élete utolsó idejében Dante Isteni Színjátékával foglalkozott, hét nyomatot már el is készített. a halhatatlan műhöz. A leghíresebb verse a Tigris, amit többen is lefordítottak magyarra.

A Tormay kutatónak a közelmúltban jelent meg az írónőről szóló 450 oldalas könyve, amelynek címe: Adjátok vissza a szavainkat! Alcíme szerint: Tormay Cécile a negyedik T. Vagyis a tiltottaknál is tiltottabb - ahogyan Jobbágy Éva elmagyarázza. Hogy miért és hogyan történt/történik mindez, arra nézve keresett és talált sok meggyőző bizonyítékot évtizedes munkája során a kutató. Monográfusa, a kiváló irodalomtörténész: Hankiss János pontosan tudta az élet és az életmű értékét, amit viszont 1945 után erőteljesen megkérdőjeleztek és a szerzőt teljes mértékben kivonták az irodalmi kánonból. Ma már - hála a szövegkiadásoknak és az új kutatásoknak - egyre többen tudnak róla és olvassák. Születésének 150. évfordulóján indokolt, hogy emlékezzünk rá és megosszuk újabb tudásunkat, amelyre ez a könyv képesíti az olvasót.

Az idei 30. Nemzetközi Könyvfesztiválon mutatták be az író legújabb könyvét, amelynek címe: Tibeti szél. Visszapillantva: az évezred elején, 2001-ben jelent meg a szerző második műve, egy nagyregény, a Lovak a ködben. Ezután a kritikusok, irodalomtörténészek már úgy tartották számon, mint jelentős kortárs írót. Sok olvasó leginkább gyönyörű képes albumok szerkesztőjeként, szerzőjeként ismeri, kommentárjai, szövegei emlékezetesek ebben a műfajban is. Csodás Magyarország, Mesés Magyarország, A Duna mítosza, Erdély csodái, Fiesta, Cigányok, Budapest, Pécs és más könyvek. Ő maga most már inkább csak szépirodalommal szeretne foglalkozni. Kedveli a laza történetmesélést, a novellafüzér jelleget. 2023-as könyve, a gyermek- és kamaszkor örömeit és fájdalmait feldolgozó, szíven ütő Bitang nyarak és a mostani Tibeti szél is ilyen szerkezetű. Utóbbiban az emberi élet és halál egyik fontos kérdését járja körül. Érdemes vele tartani a tibeti úton, ami külső is, de még inkább belső utazás.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban (a Vajdahunyad várában) október végéig látható a művész első budapesti életmű kiállítása. A matyók festője a második világháború után, amikor fővárosi műteremlakása az ostrom alatt képeivel együtt elpusztult, szülőföldjére tért vissza, ott merített erőt ismét az alkotáshoz. Polihisztor művész volt, egyházi freskó- és oltárkép-festészete mellett világi művei is kincset érnek. A matyó parasztemberek mély hitét, vallásosságát, kultúráját, hagyományait, népviseletét, hímzéseit nála hűségesebben és szebben senki nem örökítette meg. Mezőkövesden gyűjtemény és alapítvány őrzi emlékét, ismerteti meg értékeit az érdeklődőkkel. A mostani kiállítás remélhetőleg egy művészettörténeti diskurzus elindítója is. Transzcendencia felé kitárt művészete olyan életérzést sugároz, amellyel a képek nézőit is megajándékozza, ha nyitottak vagyunk rá.

A Nógrád vármegyei Palócföld folyóiratban szerkesztő is volt, ma szerzőként van jelen. Sóshartyánban él, a szülőfalujában. Kiskerti mezőgazdasági termelést folytat, zöldségei, gyümölcsei veszik körül, de a virágait is gonddal ápolja. Pár éve útjára indította a Ha(la)ndó Könyvek sorozatát, a magánkiadást barátok, pártfogók segítségével önerőből valósítja meg. Rendszeresen publikál a Napút online-on és a Szövetirodalom internetes fórumon. Multimédiás művei közül említésre méltó a salgótarjáni születésű,1956-os emigráns, párizsi Magyar Műhelyes alkotó: Nagy Pál 90. születésnapjára készített hommage-a. Legutóbbi , idén megjelent verseskötete a Kezdő játék a véghez címet viseli. Filozófiai érdeklődése már régebben elvezette az egzisztenciális kérdések boncolgatásához, s ez a hajlam az idő múlásával, az életkor előrehaladtával egyre erősödik.

A Magyar Próza Napján Prózamaratont tartottak a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében. Az Év novellái 2025 című kötetet mutatták be a könyv szerzői és műsorvezetők közreműködésével. A beszélgetések és felolvasások közönség előtt zajlottak. Az irodalmi esemény egyik résztvevője volt Gombás Katalin, az ő fél órájának szerkesztett változatát sugározzuk most. Az író művei nyomtatott és online folyóiratokban érhetők el. Blogja is van, ahol segítő szándékkal mesél - szándéka szerint minden korosztálynak. A mesék varázsa nem csupán a gyermekkor szükséglete, belőlük a felnőttek is meríthetnek. A mesék igézetében szórakozhatunk, okulhatunk és eligazítást kaphatunk életünk problémáira.