Koszorúk

Több mint másfél évtizede nincs már köztünk a földi életben egy kiváló és bátor költő, aki a "létezett szocializmusban” merészen megszegte a ránk kényszerített össznemzeti hallgatás szabályait. A múlt század 70-es, 80-as éveiben történelmi-politikai-közéleti költeményeiben nyíltan közösséget vállalt 1956 ismert és ismeretlen hőseivel. Szeretetreméltó, kedves, szelíd, barátságos ember volt, de a verseiben kérlelhetetlen, meg nem alkuvó igazságpárti. Mindössze 57 esztendő adatott neki, ebből az utolsó három évet a Magyar Katolikus Rádió Kulturális Szerkesztőségének élén töltötte. A mai napig hiányzik mindenkinek, aki ismerte, tisztelte, dolgozhatott vele. Ami vigasztaló: költői életműve félbeszakadtan is hihetetlenül gazdag egész, versei okulásunkra és gyönyörködésünkre szolgálnak.

A huszadik század második felének egyik meghatározó költő-mestere a Nyugat harmadik nemzedékének tagja. Ifjúkorában az avantgarde híve volt, Arany János költészetének hatására "tért meg" és lett klasszicizáló formaművész, akit mély magyarságtudat és egyetemes humanizmus jellemzett. Barátjához, Radnóti Miklóshoz hasonlóan a katolikus hitben és kultúrában talált lelki otthonra, ami egyben költészetének kincsesházát is gazdagította. Két tanítványával, költőtársával emlékezünk rá és versmondását is élvezhetik a KOSZORÚKban. A PIM Archívumából kölcsönzött Cambridge-i elégia egy kis irodalmi csemege a műsor költészetkedvelő hallgatóinak.

Az erdélyi származású 27 éves traktorgyári munkás ekkor már négygyermekes családapa volt. Sokan voltunk című, legendás hírű novelláját az Irodalmi Újság közölte 1954-ben. Addig ez volt az egyetlen szépirodalmi alkotása, s mindjárt remekmű! Az üstökös-szerű feltűnés után egyenletes színvonalú írói pálya következett, ami azután 1990 után teljes elhallgatásba torkollott. A rejtélyt az irodalomtörténet ma sem tudja megmagyarázni, de nem az a fontos, ami még lehetett volna, hanem ami megvan, ami a miénk! A nagy sikerű regények, amelyekből remek, díjnyertes filmek készültek: a Húsz óra és Az ötödik pecsét, ma is érvényes, megrendítő alkotások. Elbeszélései pedig apró gyöngyszemek a huszadik századi magyar próza kincsestárában. Sánta Ferenc íróként a huszadik század egyik élő lelkiismerete volt, akitől ma is emberi tartást, méltóságot és erkölcsöt tanulhatunk.

A stúdióvendégek és akire emlékeznek - mindhárman a Magyar Demokrata Fórum alapító tagjai voltak. De már a Tokaji Írótáborból sokkal korábban jól ismerték személyesen Fekete Gyulát, aki a múlt század hatvanas-hetvenes évei óta egyszemélyes nemzeti intézményként, közösségi szószólóként, hivatásos vitatkozóként állt a nyilvánosság elé. Publicisztikai művei, vitairatai megelőzték saját korát, elsőként tette szóvá a magyarság vészes népességfogyását és ismerte fel a nyugat-európai kultúra mély válságának első, árulkodó jeleit. Legismertebb könyve Az orvos halála című kisregény, amiből - Páger Antal emlékezetes főszereplésével, Mamcserov Frigyes rendezésében, Petrovics Emil zenéjével - nagy sikerű film is született. Ez a remekmű ma is mindenkinek ajánlható olvasmány lehet

1955-ben Törökkoppányban született egy cipész és egy varrónő éles eszű kisfia, aki felső tagozatos korában már rendszeresen városi, megyei és országos történelmi vetélkedőkön brillírozott.Történelem-könyvtár szakot végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Csaknem húsz évet dolgozott a Hadtörténeti Intézet és Múzeum berkeiben, tudományos segédmunkatársból a főigazgatóságig vitte. Jelenleg a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója. Szakterülete Magyarország történelme 1919 és 1945 között. Évtizedek alatt a két világháború közötti katonai elit párját ritkító ismeretére tett szert. Már diplomamunkája is ezzel kapcsolatos, később tudományos fokozatokat is e témakörben szerzett. Könyvei, tanulmányai, esszéi, interjúi hosszú sora tanúskodik arról, hogy az alapos forráskutatás nyomán mennyi felfedezetlen részlet, esetleg perdöntő bizonyíték, különös érdekesség bukkanhat fel közelmúltunk históriájából. A Károli Gáspár református egyetem kutató professzora ma is rendkívül aktív, a veleszületett történeti -történelmi kíváncsiság nem hagyja nyugodni.

1955-ben Törökkoppányban született egy cipész és egy varrónő éles eszű kisfia, aki felső tagozatos korában már rendszeresen városi, megyei és országos történelmi vetélkedőkön brillírozott.Történelem-könyvtár szakot végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Csaknem húsz évet dolgozott a Hadtörténeti Intézet és Múzeum berkeiben, tudományos segédmunkatársból a főigazgatóságig vitte. Jelenleg a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója. Szakterülete Magyarország történelme 1919 és 1945 között. Évtizedek alatt a két világháború közötti katonai elit párját ritkító ismeretére tett szert. Már diplomamunkája is ezzel kapcsolatos, később tudományos fokozatokat is e témakörben szerzett. Könyvei, tanulmányai, esszéi, interjúi hosszú sora tanúskodik arról, hogy az alapos forráskutatás nyomán mennyi felfedezetlen részlet, esetleg perdöntő bizonyíték, különös érdekesség bukkanhat fel közelmúltunk históriájából. A Károli Gáspár református egyetem kutató professzora ma is rendkívül aktív, a veleszületett történeti -történelmi kíváncsiság nem hagyja nyugodni.

Mai vendégem, akit magam is szívesen megkoszorúznék, sokoldalú művészember. Debreceni középiskolás kora óta a színház szerelmese, a kaposvári egyetemen Vidnyánszky Attila tanítványa volt.Felnőtt pályafutását a budapesti Nemzeti Színházban kezdte és ma is itt folytatja. Közben két esztendeig a Karinthy Színház igazgatója, illetve művészeti vezetője is volt. A teljes visszatérés az anyaszínházba új és izgalmas színészi és rendezői feladatokat hozott. Ma az utcán az 1848 március 15-éről szóló új magyar film főszereplőjeként ismerik fel, nem egyszer örvendezve Petőfinek szólítják. Rendezőként pályáján ez idő szerint Sík Sándor István királyát (Rátóti Zoltán alakítja) tartja a legfontosabbnak, színészként pedig nagy örömmel próbálja Lojko Zobar szerepét a Gorkij novellája, továbbá A cigánytábor az égbe megy című film alapján készült színdarabban, amelynek zenéjét Szarka Tamás szerezte. Íróként is debütált már, a Szent István Társulatnál jelent meg JHVH A név című kisregénye, amely ószövetségi témát dolgoz fel.

Mai vendégem, akit magam is szívesen megkoszorúznék, sokoldalú művészember. Debreceni középiskolás kora óta a színház szerelmese, a kaposvári egyetemen Vidnyánszky Attila tanítványa volt.Felnőtt pályafutását a budapesti Nemzeti Színházban kezdte és ma is itt folytatja. Közben két esztendeig a Karinthy Színház igazgatója, illetve művészeti vezetője is volt. A teljes visszatérés az anyaszínházba új és izgalmas színészi és rendezői feladatokat hozott. Ma az utcán az 1848 március 15-éről szóló új magyar film főszereplőjeként ismerik fel, nem egyszer örvendezve Petőfinek szólítják. Rendezőként pályáján ez idő szerint Sík Sándor István királyát (Rátóti Zoltán alakítja) tartja a legfontosabbnak, színészként pedig nagy örömmel próbálja Lojko Zobar szerepét a Gorkij novellája, továbbá A cigánytábor az égbe megy című film alapján készült színdarabban, amelynek zenéjét Szarka Tamás szerezte. Íróként is debütált már, a Szent István Társulatnál jelent meg JHVH A név című kisregénye, amely ószövetségi témát dolgoz fel.

Magyar és bolgár szakos bölcsész végzettségének inspiráló kettőssége határozta meg életét. Volt a szófiai Magyar Intézet vezetője és a legnevesebb bolgár egyetem oktatója, közben itthon több mint két évtizeden át szerkesztette a NAPÚT című legendás folyóirat tematikus számait. A lap írott változata 2021-ben megszűnt, de él és népszerű a NAPÚTONLINE, amely ma is tájékozódási pont a magyar kulturális életben. Előbb a NAPKÚT Kiadót teremtette meg, jelenleg a Cédrus Művészeti Alapítvány kiadóját vezeti. Munkálkodása értékközpontú, frontvonalak és szekértáborok nem befolyásolják, ebben is üdítő kivétel a mai világban. Hobbyja a fotózás, a természetjárás. Eljutott Izlandra is, ami régi vágya volt. Leveleit, felkéréseit, meghívóit így fejezi be, írja alá: mindigderűvel Szondi György.

Juhász Judit rádiós újságíró, szerkesztő-riporter. A Közgazdasági Egyetem és a MUOSZ újságíró iskola elvégzése után került a Magyar Rádióba, ahol szép pályát futott be. Az első szabadon választott kormány szóvivője volt négy esztendeig. Más közszolgálati funkciók betöltése után a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szóvivője lett, ezt követte a Magyar Katolikus Rádió alapítása és vezérigazgató helyettesi pozíciója. Volt munkatársai ma is a legnagyobb tisztelettel és szeretettel emlékeznek rá. Amikor a Magyar Művészeti Akadémia köztestületté vált, ő lett az MMA sajtófőnöke, háznagya. Jóval hetven felett ma is aktívan dolgozik és nem csupán itt, de az Anyanyelvápolók Szövetségében is lelkesen munkálkodik, 2013 óta a szervezet elnöke. A jövőben szeretne néhány feladatot átadni, több időt tölteni családjával, főként hét unokájával, akiknek fejlődését, érését boldogan követi.

Karizmatikus jelenség volt, nem csoda, hogy kultusz alakult ki körülötte - Kolozsvárt és Budapesten is. Mindezt a magyarországi 1956-os forradalom nyomán létrehozott kolozsvári Független Egyetemi Diákszövetségnek "köszönhető" börtönévek: a Duna-deltabeli román gulágon töltött súlyos esztendők előzték meg. Sem szabadságát, sem tehetségét nem törték meg az iszonyú élmények, tapasztalatok. Kiszabadulván nagyszabású életművet hozott létre. Elsősorban költő volt - próza- és drámaművészetében is. A hitviták etikájának és esztétikájának modern megtestesülése két remekműve: a Vendégség (Dávid Ferenc unitárius püspökről) és a Tornyot választok (Apáczai Csere Jánosról). Életműve maradandó helyet biztosít neki a magyar irodalom Pantheonjában.

Karizmatikus jelenség volt, nem csoda, hogy kultusz alakult ki körülötte - Kolozsvárt és Budapesten is. Mindezt a magyarországi 1956-os forradalom nyomán létrehozott kolozsvári Független Egyetemi Diákszövetségnek "köszönhető" börtönévek: a Duna-deltabeli román gulágon töltött súlyos esztendők előzték meg. Sem szabadságát, sem tehetségét nem törték meg az iszonyú élmények, tapasztalatok. Kiszabadulván nagyszabású életművet hozott létre. Elsősorban költő volt - próza- és drámaművészetében is. A hitviták etikájának és esztétikájának modern megtestesülése két remekműve: a Vendégség (Dávid Ferenc unitárius püspökről) és a Tornyot választok (Apáczai Csere Jánosról). Életműve maradandó helyet biztosít neki a magyar irodalom Pantheonjában.

Utassy József Kossuth-díjas költő a Kilencek költőcsoport tagja, meghatározó személyisége volt. A hatvanas években az ELTE bölcsészkarán összetalálkozott lírikusok legendás antológiája: az Elérhetetlen föld megjelenésének esztendejében neki már önálló kötete is napvilágot látott Tüzem, lobogóm címmel. Forradalmár alkata és nemzeti elkötelezettsége indulásától haláláig jellemezte. Súlyos betegsége sok szenvedéssel járó életsorsot jelölt ki számára, költői pályája mégis töretlen és egységes egész. Domokos Mátyás írta róla: költészete elevenünkbe vág, tele keserű, fájdalmas és modern disszonanciákkal, egy tökéletes forma fegyelmében. Nagy nemzeti ünnepünk előestéjén érdemes leemelni a könyvespolcról valamelyik verseskötetét.

Utassy József Kossuth-díjas költő a Kilencek költőcsoport tagja, meghatározó személyisége volt. A hatvanas években az ELTE bölcsészkarán összetalálkozott lírikusok legendás antológiája: az Elérhetetlen föld megjelenésének esztendejében neki már önálló kötete is napvilágot látott Tüzem, lobogóm címmel. Forradalmár alkata és nemzeti elkötelezettsége indulásától haláláig jellemezte. Súlyos betegsége sok szenvedéssel járó életsorsot jelölt ki számára, költői pályája mégis töretlen és egységes egész. Domokos Mátyás írta róla: költészete elevenünkbe vág, tele keserű, fájdalmas és modern disszonanciákkal, egy tökéletes forma fegyelmében. Nagy nemzeti ünnepünk előestéjén érdemes leemelni a könyvespolcról valamelyik verseskötetét.