Koszorúk

1955-ben Törökkoppányban született egy cipész és egy varrónő éles eszű kisfia, aki felső tagozatos korában már rendszeresen városi, megyei és országos történelmi vetélkedőkön brillírozott.Történelem-könyvtár szakot végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Csaknem húsz évet dolgozott a Hadtörténeti Intézet és Múzeum berkeiben, tudományos segédmunkatársból a főigazgatóságig vitte. Jelenleg a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója. Szakterülete Magyarország történelme 1919 és 1945 között. Évtizedek alatt a két világháború közötti katonai elit párját ritkító ismeretére tett szert. Már diplomamunkája is ezzel kapcsolatos, később tudományos fokozatokat is e témakörben szerzett. Könyvei, tanulmányai, esszéi, interjúi hosszú sora tanúskodik arról, hogy az alapos forráskutatás nyomán mennyi felfedezetlen részlet, esetleg perdöntő bizonyíték, különös érdekesség bukkanhat fel közelmúltunk históriájából. A Károli Gáspár református egyetem kutató professzora ma is rendkívül aktív, a veleszületett történeti -történelmi kíváncsiság nem hagyja nyugodni.

Mai vendégem, akit magam is szívesen megkoszorúznék, sokoldalú művészember. Debreceni középiskolás kora óta a színház szerelmese, a kaposvári egyetemen Vidnyánszky Attila tanítványa volt.Felnőtt pályafutását a budapesti Nemzeti Színházban kezdte és ma is itt folytatja. Közben két esztendeig a Karinthy Színház igazgatója, illetve művészeti vezetője is volt. A teljes visszatérés az anyaszínházba új és izgalmas színészi és rendezői feladatokat hozott. Ma az utcán az 1848 március 15-éről szóló új magyar film főszereplőjeként ismerik fel, nem egyszer örvendezve Petőfinek szólítják. Rendezőként pályáján ez idő szerint Sík Sándor István királyát (Rátóti Zoltán alakítja) tartja a legfontosabbnak, színészként pedig nagy örömmel próbálja Lojko Zobar szerepét a Gorkij novellája, továbbá A cigánytábor az égbe megy című film alapján készült színdarabban, amelynek zenéjét Szarka Tamás szerezte. Íróként is debütált már, a Szent István Társulatnál jelent meg JHVH A név című kisregénye, amely ószövetségi témát dolgoz fel.

Mai vendégem, akit magam is szívesen megkoszorúznék, sokoldalú művészember. Debreceni középiskolás kora óta a színház szerelmese, a kaposvári egyetemen Vidnyánszky Attila tanítványa volt.Felnőtt pályafutását a budapesti Nemzeti Színházban kezdte és ma is itt folytatja. Közben két esztendeig a Karinthy Színház igazgatója, illetve művészeti vezetője is volt. A teljes visszatérés az anyaszínházba új és izgalmas színészi és rendezői feladatokat hozott. Ma az utcán az 1848 március 15-éről szóló új magyar film főszereplőjeként ismerik fel, nem egyszer örvendezve Petőfinek szólítják. Rendezőként pályáján ez idő szerint Sík Sándor István királyát (Rátóti Zoltán alakítja) tartja a legfontosabbnak, színészként pedig nagy örömmel próbálja Lojko Zobar szerepét a Gorkij novellája, továbbá A cigánytábor az égbe megy című film alapján készült színdarabban, amelynek zenéjét Szarka Tamás szerezte. Íróként is debütált már, a Szent István Társulatnál jelent meg JHVH A név című kisregénye, amely ószövetségi témát dolgoz fel.

Magyar és bolgár szakos bölcsész végzettségének inspiráló kettőssége határozta meg életét. Volt a szófiai Magyar Intézet vezetője és a legnevesebb bolgár egyetem oktatója, közben itthon több mint két évtizeden át szerkesztette a NAPÚT című legendás folyóirat tematikus számait. A lap írott változata 2021-ben megszűnt, de él és népszerű a NAPÚTONLINE, amely ma is tájékozódási pont a magyar kulturális életben. Előbb a NAPKÚT Kiadót teremtette meg, jelenleg a Cédrus Művészeti Alapítvány kiadóját vezeti. Munkálkodása értékközpontú, frontvonalak és szekértáborok nem befolyásolják, ebben is üdítő kivétel a mai világban. Hobbyja a fotózás, a természetjárás. Eljutott Izlandra is, ami régi vágya volt. Leveleit, felkéréseit, meghívóit így fejezi be, írja alá: mindigderűvel Szondi György.

Juhász Judit rádiós újságíró, szerkesztő-riporter. A Közgazdasági Egyetem és a MUOSZ újságíró iskola elvégzése után került a Magyar Rádióba, ahol szép pályát futott be. Az első szabadon választott kormány szóvivője volt négy esztendeig. Más közszolgálati funkciók betöltése után a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szóvivője lett, ezt követte a Magyar Katolikus Rádió alapítása és vezérigazgató helyettesi pozíciója. Volt munkatársai ma is a legnagyobb tisztelettel és szeretettel emlékeznek rá. Amikor a Magyar Művészeti Akadémia köztestületté vált, ő lett az MMA sajtófőnöke, háznagya. Jóval hetven felett ma is aktívan dolgozik és nem csupán itt, de az Anyanyelvápolók Szövetségében is lelkesen munkálkodik, 2013 óta a szervezet elnöke. A jövőben szeretne néhány feladatot átadni, több időt tölteni családjával, főként hét unokájával, akiknek fejlődését, érését boldogan követi.

Magyar és bolgár szakos bölcsész végzettségének inspiráló kettőssége határozta meg életét. Volt a szófiai Magyar Intézet vezetője és a legnevesebb bolgár egyetem oktatója, közben itthon több mint két évtizeden át szerkesztette a NAPÚT című legendás folyóirat tematikus számait. A lap írott változata 2021-ben megszűnt, de él és népszerű a NAPÚTONLINE, amely ma is tájékozódási pont a magyar kulturális életben. Előbb a NAPKÚT Kiadót teremtette meg, jelenleg a Cédrus Alapítvány kiadóját vezeti. Munkálkodása értékközpontú, frontvonalak és szekértáborok nem befolyásolják, ebben is üdítő kivétel a mai világban. Hobbyja a fotózás, a természetjárás. Eljutott Izlandra is, ami régi vágya volt. Leveleit, felkéréseit, meghívóit így fejezi be, írja alá: mindigderűvel Szondi György

A Pécs-Somogyban élő költő a kortárs irodalom egyik legtehetségesebb és legtermékenyebb alkotója. Még nincs ötven éves, de ötvenhárom könyvet jegyez szerzőként. Jelenleg a NAPÚT Online egyik frontembere vezető szerkesztőként, de három évtizede megszakítás nélkül jelennek meg saját művei: verses- és esszékötetek, kismonográfiák pályatársakról, műfordítások, film- és dalszövegelemzések, meditációk, szösszenetek, bölcsességek és bolondságok. Két, idén megjelent legutóbbi könyve: A Jagger nevű filozófus. Popkulturális jegyzetek, valamint a Iancu Laura költészetéről írt Széljegyzetek - "Szőlőszem és nyárfa" címmel. A kiváló költőnő lírájával már harmadik könyvében foglalkozik és meghatározó élmény számára személyes barátságuk is.

A sokoldalú L.Simon Lászlót magamban röviden én csak "közművelődési mindenesnek" aposztrofálom. Legutóbbi könyve: A megőrzés kultúrája esszéket tartalmaz, mint ezt tőle már sok éve megszokhattuk. A kötet szerkesztője: Soltész Márton irodalomtörténész a következőt írja utószavában és a könyv hátoldalán: "A nemzet a tudás maga. S ha ez így van, létünk, nemzeti szuverenitásunk és egyéni szabadságunk ma egyaránt e tudás meglétén, illetve hiányán áll vagy bukik. Az egyszerre modern és konzervatív L. Simon László idejekorán fölismerte ennek a nemzeti hagyományainkban gyökerező tudásnak a fundamentális jelentőségét. S dacosan vállalja az ezzel a fölismeréssel mindenkor együtt járó írói felelősséget is."
A két hete elkezdett beszélgetés második, befejező részét hallhatják az érdeklődők.

A sokoldalú L.Simon Lászlót magamban röviden én csak "közművelődési mindenesnek" aposztrofálom. Legutóbbi könyve: A megőrzés kultúrája esszéket tartalmaz, mint ezt tőle már sok éve megszokhattuk. A kötet szerkesztője: Soltész Márton a következőt írja utószavában és a könyv hátoldalán: "A nemzet a tudás maga. S ha ez így van, létünk, nemzeti szuverenitásunk és egyéni szabadságunk ma egyaránt e tudás meglétén, illetve hiányán áll vagy bukik.Az egyszerre modern és konzervatív L. Simon László idejekorán fölismerte ennek a nemzeti hagyományainkban gyökerező tudásnak a fundamentális jelentőségét. S dacosan vállalja az ezzel a fölismeréssel mindenkor együtt járó írói felelősséget is."
A két részes beszélgetés befejező részét két hét múlva hallhatják az érdeklődők.

A múlt század harmincas éveitől a magyarság közelmúltbeli történelmére, történetére, társadalmi helyzetére két egymást követő diktatúra nyomta rá bélyegét. A német nemzeti szocializmus rövidebb ideig pusztított, a szovjet nemzetközi kommunizmus csaknem öt évtizeden át nyomorította meg Közép-Kelet Európát. A félelelemből következő elhallgatás és a tudatos történelem hamisítás sokat ártott a társadalom tájékozódásának, tisztánlátásának. Ma is sok a fehér folt, az egyoldalú, csőlátású megközelítés. Problémáink egy részének megoldása csak alapos vizsgálódás és önvizsgálat segítségével történhet meg. A történészek feladata a forrás-feldolgozás, a hiteles adatok ismertetése, a széleskörű tájékoztatás és mindenek előtt párbeszéd egymással. Az új könyv tárgya a magyar-zsidó együttélés a huszadik-huszonegyedik században.

1955-ben Törökkoppányban született egy cipész és egy varrónő éles eszű kisfia, aki felső tagozatos korában már rendszeresen városi, megyei és országos történelmi vetélkedőkön brillírozott.Történelem-könyvtár szakot végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Csaknem húsz évet dolgozott a Hadtörténeti Intézet és Múzeum berkeiben, tudományos segédmunkatársból a főigazgatóságig vitte. Jelenleg a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója. Szakterülete Magyarország történelme 1919 és 1945 között. Évtizedek alatt a két világháború közötti katonai elit párját ritkító ismeretére tett szert. Már diplomamunkája is ezzel kapcsolatos, később tudományos fokozatokat is e témakörben szerzett. Könyvei, tanulmányai, esszéi, interjúi hosszú sora tanúskodik arról, hogy az alapos forráskutatás nyomán mennyi felfedezetlen részlet, esetleg perdöntő bizonyíték, különös érdekesség bukkanhat fel közelmúltunk históriájából. A Károli Gáspár református egyetem kutató professzora ma is rendkívül aktív, a veleszületett történeti -történelmi kíváncsiság nem hagyja nyugodni.

1955-ben Törökkoppányban született egy cipész és egy varrónő éles eszű kisfia, aki felső tagozatos korában már rendszeresen városi, megyei és országos történelmi vetélkedőkön brillírozott.Történelem-könyvtár szakot végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Csaknem húsz évet dolgozott a Hadtörténeti Intézet és Múzeum berkeiben, tudományos segédmunkatársból a főigazgatóságig vitte. Jelenleg a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója. Szakterülete Magyarország történelme 1919 és 1945 között. Évtizedek alatt a két világháború közötti katonai elit párját ritkító ismeretére tett szert. Már diplomamunkája is ezzel kapcsolatos, később tudományos fokozatokat is e témakörben szerzett. Könyvei, tanulmányai, esszéi, interjúi hosszú sora tanúskodik arról, hogy az alapos forráskutatás nyomán mennyi felfedezetlen részlet, esetleg perdöntő bizonyíték, különös érdekesség bukkanhat fel közelmúltunk históriájából. A Károli Gáspár református egyetem kutató professzora ma is rendkívül aktív, a veleszületett történeti -történelmi kíváncsiság nem hagyja nyugodni.

A stúdióvendégek és akire emlékeznek - mindhárman a Magyar Demokrata Fórum alapító tagjai voltak. De már a Tokaji Írótáborból jól ismerték személyesen Fekete Gyulát, aki a hatvanas-hetvenes évek óta egyszemélyes nemzeti intézményként, közösségi szószólóként, hivatásos vitatkozóként állt a nyilvánosság elé. Publicisztikai művei, vitairatai megelőzték a kort, elsőként tette szóvá a magyarság vészes népességfogyását és ismerte fel a nyugat-európai kultúra mély válságát. Legismertebb könyve: Az orvos halála című kisregény, amiből - Fábri Zoltán rendezésében - nagy sikerű film is született. Ez a remekmű ma is mindenkinek ajánlható olvasmány lehet

A stúdióvendégek és akire emlékeznek - mindhárman a Magyar Demokrata Fórum alapító tagjai voltak. De már a Tokaji Írótáborból jól ismerték személyesen Fekete Gyulát, aki a hatvanas-hetvenes évek óta egyszemélyes nemzeti intézményként, közösségi szószólóként, hivatásos vitatkozóként állt a nyilvánosság elé. Publicisztikai művei, vitairatai megelőzték a kort, elsőként tette szóvá a magyarság vészes népességfogyását és ismerte fel a nyugat-európai kultúra mély válságát. Legismertebb könyve: Az orvos halála című kisregény, amiből - Fábri Zoltán rendezésében - nagy sikerű film is született. Ez a remekmű ma is mindenkinek ajánlható olvasmány lehet