Koszorúk

Sárközy Péternek a közelmúltban jelent meg egy könyve Az utolsó magyar petrarkista: Kisfaludy Sándor címmel. Régi adósságát törlesztette ezzel az italianista, akinek kutatási és oktatási területe a magyar irodalomra is kiterjed. Költészetünkben mély nyomot hagyott az olasz irodalmi hatás, erre példa Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Zrínyi Miklós és Faludy Ferenc életműve. Hazánkban Kisfaludy Sándor petrarkista versciklusa: a Kesergő szerelem kötete vezette be a szerelem gazdag témakörét a magyar irodalomba. A keletkezés időrendjében nem, de a könyvkiadás (1801) tekintetében első volt, aki a reménytelen, majd a boldog szerelem énekeivel meghonosította a szerelmi költészetet a mi kultúránkban. E jeles kismesternek tehát sokat köszönhetünk.

"...kozmikus nagyszerűség és erkölcsi értelmű alanyiság határozza meg világraszóló ritkaságként egész gyönyörű költészetét. Mindaz, ami a magyar nagy félszázadban a művelt emberiséggel azonosulni kívánó nemes magyar törekvés volt, mintegy kitisztultan ünnepi felmagasztosultságban szemlélhette magát e költészetben. Ha van a történelemnek, ha van a nagyot akaró emberi korszakoknak lelkük, Vörösmarty költészetében ily lélek világol. Ha volt költői csíra abban a gondolatban, mely a 18. század vége felé közcéloknak rendelte alá a megújhodó irodalmat: az Vörösmartyban fejtette ki egész lírai hatalmát."
(Horváth János irodalomtörténész)

100 éve született Varga Domokos Kossuth-díjas író. Agrártudományi egyetemet végzett, azután újságíró, majd író lett. Mintegy hetven könyvet írt és feleségével, Stollte Magdolnával hét gyermeket nevelt fel. A kilenc tagú család életét meglehetős médiafigyelem övezte. Kellett is a biztató érdeklődés, mivel nagy szegénységben éltek. Az 1956 utáni évek voltak a legnehezebbek, amikor a családfő börtönbüntetését töltötte. Gyermekkorában Varga Dombit a tanári pálya vonzotta, a felnőtt író a könyveivel tanított, nevelt. Példája szeretetre, megértésre, elfogadásra, nyitottságra buzdított, temérdek gyermeknevelési tapasztalatát szívesen osztotta meg az olvasókkal. Legismertebb és legsikeresebb műve a Kutyafülűek, ennek rádióváltozata nemrég hangzott el a Magyar Katolikus Rádióban.

Idén 100 esztendeje hunyt el Gárdonyi Géza, akinek legismertebb műve: az Egri csillagok. A történelmi regény alapján emlékezetes filmváltozatot forgatott Várkonyi Zoltán. A könyv is, a film is értékes része nemzeti kultúránknak. Nem véletlen, hogy a pár esztendeje meghirdetett NAGY KÖNYV pályázat első helyezettje éppen ez a regény volt. Emellett több remekmű is akad a szerző alkotásai között, ilyen A láthatatlan ember és az Isten rabjai. Tanító korában átélt élmények, történetek gyűjteménye Az én falum novellafüzér. Életének utolsó éveit a világtól elvonulva, egri "remeteségében" töltötte, ahol remekül tudott dolgozni. Az egri várban található a nyughelye is, amelynek enigmatikus sírfelirata a következő: Csak a teste.

Németh László világirodalmi rangú költőnek tartotta, székely Homérosznak nevezte Tamási Áront. Bizonyos, hogy az Ábel-trilógiával, remekmívű novelláival és a Szülőföld című, megrendítően szép vallomásával beírta magát a magyar irodalom aranykönyvébe. Ő fogalmazta 1956-ban a Petőfi Párt forradalmi nyilatkozatát is, Gond és hitvallás címmel. Ma, amikor veszélyben van az olvasás és az emberi beszéd hagyományos és megtartó kultúrája, különösen fontos, hogy őrizzük azt az örökséget, amit a szerző léleküdítő és szellemépítő prózája jelenthet számunkra. Sütő András - a nem éppen pozitív történelmi-politikai-társadalmi változásoknak megfelelően - ekképpen módosította az örök becsű idézetet: "Azért vagyunk a világon, hogy valahogy megmaradjunk benne." De azért ő sem mondott le a világban való otthonteremtés sosem szűnő emberi igényéről. Mi se tegyük!

Fejes Endre a huszadik század harmadik harmadában rendkívül népszerű író volt. A hazudós, a Rozsdatemető, a Jó estét nyár, jó estét szerelem vagy A fiú, akinek angyalarca volt szerzőjének művei rendre a sikerlisták élére kerültek. Nehéz és kalandos kétkezi munkás életből érkezett az irodalomba. Gyermek- és ifjúkora társainak keserves sorsát lényegíti át, kifinomult költői eszközökkel ábrázolja Budapest-Józsefváros, az ezerszer áldott nyolcadik kerület nagyon is prózai világát. Alakjainak ösztönszerű vegetálását drámaian, nem egyszer tragikus színekkel mutatja meg. A rádöbbentő kritika élénél és az erkölcsi elítélés gesztusánál azonban mindig erősebb, hangsúlyosabb a részvét és a szeretet, amellyel szűkös életű embertársai felé fordul.

Füst Milán költő, író, drámaszerző és esztéta munkásságát ma keveset emlegetjük. Sajátos dikciójú, fenséges szabadvers-költészete nagy hatással volt a huszadik századi líra olyan jeles képviselőire, mint Radnóti Miklós, Vas István, Illyés Gyula és Weöres Sándor. Híres, csaknem húsz nyelvre lefordított regénye: A feleségem története, amelynek francia megjelenése után Nobel-díjra jelölték az írót. Az ikonikus mű alapján a közelmúltban Enyedi Ildikó készített sikeres filmváltozatot. Füst Milán bölcsészkari esztétikai előadásai zsúfolt termekben zajlottak, remek előadó, vérbeli tanár-egyéniség volt. Egyben a modern magyar irodalom legnagyobb hipochondere is, aki - élete végén - Nádas Péter szerint "a tolószékét trónként használta".