Gyermeknapon a gyereksportról


Szerkesztő: Gadácsi János

A legtöbb szülő vágyai között szerepel, hogy gyermeke sportoljon. Van aki akár az olimpián is szívesen látná a csemetéjét, ám sokan azért viszik el a klubokba "szemük fényét", hogy ha tehetséges, jusson el a csúcsig, de ha nem sikerül, az sem baj, csak legyen majd egészséges felnőtt. Mikor érdemes elkezdeni? Hogyan kell sportágat választani? Mi lehet az elvárás egy gyermektől a pályán? Mit keres bennük a "mester"? Hogy lehet összeegyeztetni ezt a tanulással? Mit kap a sporttól egy fiatal? Mindezekre a választ stúdiónk vendégétől, Marton Tibortól, a Budapest Jégkorong Akadémia edzőjétől, korábbi női szövetségi kapitánytól kaphatjuk meg.

Régóta folyik egyházi oktatás Pest belvárosában, hiszen a közterületet is ez után nevezték el, a Központi Szeminárium címe: Papnövelde utca 5-7. Az itt tanuló növendékek közül Tell Nándor és Kiss Gergő érkezik a stúdiónkba, hogy beszélgethessünk az iskolájukról, az útjukról, a világlátásukról és a hitükről.

Kigondolta volna tíz évvel ezelőtt, hogy hamarosan Eb-meccseket, "nagycsapatok" csoportmeccseit és nemzetközi kupadöntőket láthatunk a Puskás Arénában. 2020-ban az FC Bayern az európai Szupekupát hódította el a Sevilla ellen, 2023-ban a spanyol csapat visszatérhetett és az Európa Liga fináléjában győzte le az AS Romát, két hét múlva pedig a világ klubfutballjának csúcseseménye, a Bajnokok Ligája döntője várja az Arsenal és a Paris Saint-Germain csapatát Budapesten. Hogy jutottunk el ideáig és mit jelent ez a magyar labdarúgásnak? A kérdésekre Dénes Tamás Szepesi-díjas sportújságíró, sporttörténész válaszol.

Vendégünk a stúdióban Sztaniszláv András, a szervezet elnöke, stratégiai kommunikációs tanácsadó.Több, mint két évtizedes szakmai karrierjét szabadúszó újságíróként, szerkesztőként kezdte, majd szakértőként dolgozott kormányzati kommunikációs területen. 2005 óta foglalkozik PR kommunikációval, tanácsaival vállalati, kormányzati és non-profit szektorbeli ügyfeleket, startupokat, vállalatvezetőket és ügynökségeket támogatott. Többször élt és dolgozott az Egyesült Királyságban, 2018-ban elnyerte a PRO.PR GlobalAward díjat. Sztaniszláv András 2019 óta vezeti a Magyar PR Szövetséget.

Elsősorban Isten titkait fürkészte, a Megváltót állította példaként. De sokat jelentett számára a Haza is, különösen az emigráció évtizedeiben. Tűz Tamás Győrben született 1916-ban, ott is tanult és lépet egyházi pályára. A II. világháborúban a keleti fronton volt tábori lelkész és esett hadifogságba. 1947-ben térhetett haza. Versei ekkor az Új Emberben és a Vigiliában is megjelentek. Az '50-es években elhallgattatták, majd a forradalom után Kanadába emigrált. Aktív tagja lett az Észak-amerikai és a Nyugat-európai magyar irodalmi életnek. A '80-as évektől már itthoni irodalmi lapok is közölték a műveit.Tűz Tamás 75 évesen Hamiltonban hunyt el, hamvai Győrben nyugszanak. Vendégünk a stúdióban Vörös István József Attila-díjas költő, műfordító.

Duplaszolgálat. Tömören talán így lehet legkifejezőbben leírni Pallagi Andrea r. főhadnagy, református lelkész odafordulását. Az embereken segíteni akarás – és tudás – elsősorban alapbeállítottság, eredő lelkületből fakadó cselekvés, aminek ha létezik is ellentételezése, az magának az elvégzett munkának az eredménye. Ám mégis: a BRFK Gyermek és Ifjúságvédelmi Osztályának főnyomozóját - kettőzött szerepvállalásáért - jutalomban és elismerésben részesítette dr. Terdik Tamás r. vezérőrnagy, Budapest rendőrfőkapitánya. - olvasható a Budapesti Rendőr-főkapitányság 2023. december 23-i világhálós bejegyzésében. Vendégünk a stúdióban Pallagi Andrea rendőr százados és református lelkész.

87 évvel ezelőtt, 1939. április 18-án született és 3 éve, március 30-én hunyt el az egyik legkiválóbb, fényes magyar és nemzetközi pályát befutó operatőrünk és rendezőnk, a Kossuth díjas Ragályi Elemér. Öt évtizedes működése során olyan filmek képi világa fűződik a nevéhez, mint a Régi idők focija, a Talpuk alatt fütyül a szél, a Herkulesfürdői emlék, a Ripacsok, a Koncert, a Dögkeselyű, a Csók anyu, a Miniszter félrelép vagy az Apám beájulna. Rendezőként és operatőrként is jegyzi a Csudafilm című, 2005-ös filmet, amelyet saját ötletéből forgatott. Filmjei számos hazai és nemzetközi díjat nyertek, közöttük Oscar-díjat, Emmy-díjat és ACE-díjat is. Alkotótársa volt többek között: Antonio Banderas, Salma Hayek, Scarlett Johansson, Max von Sydow, Catherine Zeta-Jones. Vendégünk a stúdióban Koltay Gábor rendező, aki dolgozott együtt Ragályi Elemérrel. (fotó: wikipédia)

1896-ban, az első újkori Olimpiai Játékokon Athénban Hazánk a 14 induló ország egyike volt. Az úszást április 11-én rendezték. A három versenyszám közül kettőben, 100 és 1200 méteren Hajós Alfréd diadalmaskodott, aki ezzel beírta a nevét a magyar és az egyetemes sport aranykönyvébe. A mindkét távon hatalmas fölénnyel győző honfitársunkat a korabeli görög sajtó ezért elnevezte "magyar delfinnek". Az eredményhirdetéskor -tévedésből- a rendezők az osztrák himnuszt kezdték el játszani, mire a jelen lévő magyarok ezt azonnal leintették és maguk énekelték el Kölcsey és Erkel Himnuszát. Az éremtáblázaton Magyarország -Ausztriát megelőzve- a 6. helyen végzett. Vendégünk a stúdióban Csurka Gergely szakíró, a Magyar Úszószövetség sajtófőnöke. (fotó: wikipédia)

A filmtörténet leggyakoribb témái közé tartozik Jézus életének bemutatása. Készült erről már némafilm is és azóta számtalan klasszikus, Zeffirelli, Pasolini, Scorsese vagy éppen Mel Gibson rendezésében. Láthattuk különböző műfajokban, így romantikus, naturalista, vagy éppen komikus felfogásban, sőt, még rockopera is készült a Megváltóról. Nagyszombaton ezekről az alkotásokról kérdezzük vendégünket, Réz András filmesztétát. (fénykép: wikipédia)

A Magyar Örökség és Európa Egyesület feladata a magyar értékek felmutatása a jelen számára és megőrzése az utókornak. Az 1995-ben életre hívott Magyar Örökség Díj a világ magyarságának szellemi becsületrendje. A civil intézmény a kitüntetéssel a magyarság erkölcsi és szellemi teljesítményét ismeri el, a díj a nemzeti összetartozás érzését erősíti. Évente négyszer, a tavaszi és őszi napéjegyenlőség, és a nyári és téli napforduló időpontjaihoz kötődve, a legközelebb eső szombaton adjuk át a díjakat. Mindig hetet. - áll a Magyar Örökség és Európa Egyesület honlapjának köszöntőjében. Vendégünk a stúdióban Böszörményi Gergely elnök, akit az idén harmincéves díjról kérdezünk. (fotó: Wikipédia)

A legtöbb szülő vágyai között szerepel, hogy gyermeke sportoljon. Van aki akár az olimpián is szívesen látná a csemetéjét, ám sokan azért viszik el a klubokba "szemük fényét", hogy ha tehetséges, jusson el a csúcsig, de ha nem sikerül, az sem baj, csak legyen majd egészséges felnőtt. Mikor érdemes elkezdeni? Hogyan kell sportágat választani? Mi lehet az elvárás egy gyermektől a pályán? Mit keres bennük a "mester"? Hogy lehet összeegyeztetni ezt a tanulással? Mit kap a sporttól egy fiatal? Mindezekre a választ stúdiónk vendégétől, Marton Tibortól, a Budapest Jégkorong Akadémia edzőjétől, korábbi női szövetségi kapitánytól kaphatjuk meg.