Pedagógusok büszkeségei
Szerkesztő: Gadácsi János

Gondolhatnánk azt is, hogy ilyen háttérrel könnyű volt neki. Alfonzó fia előtt nyilván "ki volt kövezve" az út az előadóművészi pályán. De mindjárt az első filmes próbálkozásánál, a szintén a "Karambol" című film főszerepére pályázó Bujtor István lett helyette a befutó 1966-ban. Markos György elvégezte a Színművészeti Főiskolát, majd bölcsész diplomát is szerzett az ELTÉ-n. Kezdetben a Thália Színházban játszott, majd közel egy évtizeden át külföldön élt. 1982-ben, a Magyar Rádió Humorfesztiválján szó szerint "berúgta" az ajtót Nádas Györggyel, a "Kőbezárt lélek" című, klasszikussá vált jelenettel. Illyen korábban nem volt, ez az improvizáció csúcsa, "kabérászociográfia". A héten 80 éves, Karinthy-gyűrűvel kitűntetett Markos György azóta a legnépszerűbb előadóink egyike, aki a vidám pillanatok mellett egykori rendőrként és aktív polgárőrként is szolgál mindket. (Fotó: Kenéz Pál)

Éppen száz esztendeje, 1926. július 18-án alakult meg kultúrtörténetünk páratlan "gyülekezete", a Helikoni Közösség. A Trianon után szülőföldjén kisebbségbe került magyarság írói és költői pálytársuk, Kemény János meghívására gyűltek össze a báró Marosvécsi birtokán. A kezdetben 28 fős társaság a következő majd' két évtized során összesen 55 tagot számlált és évente találkozott a mára legendássá vált helyszínen. Hogy kik vettek részt ezeken az alkalmakon, mi történt ott és milyen hatása volt mindennek az erdélyi és a magyar szellemi életre, arról Dr. Boka László irodalomtörténész, tudományos főmunkatárs, egyetemi docens beszél műsorunkban.

A labdarúgó világbajnokságból még egy bő hét hátra van, de azt már most ki lehet jelenteni, hogy ilyet még nem láttunk. Ennyi csapat, ilyen hosszan, ekkora távolságokat bejárva még sohasem játszott a trófeáért. Magyarország már negyven éve nincs ott, de azt megelőzően ritkán rendeztek nélkülünk vb-t. Leggyakrabban az 1954-es, svájci tornát szoktuk emlegetni, amelyen másodszor -és eddig utoljára- játszottunk döntőt és szereztünk ezüstérmet. A berni finálé évfordulója éppen egy hete, július 4-én volt. A kor egyik legjobbja, Puskás Ferenc éppúgy nem lett világbajnok, mint korábban a holland Cruyff, vagy napjainkban Cristiano Ronaldo. Az 1950-es évek történéseit nézi át friss szemmel Dénes Tamás "Az Aranycsapat másképpen" című könyvében, amely rengeteg párhuzamot mutat napjaink történéseivel.

Az addig gyarmati státuszú tizenhárom Észak-amerikai állam 1776 július 4-én nyilvánította ki elszakadását Nagy-Britanniától. Ez az Egyesült Államok megalakulásának évfordulója, ami az idei 250. jubileum alkalmából világraszóló esemény. A gyorsan nagyhatalommá erősödő, ma már 50 tagállamból álló ország világháborúkat döntött el, és a XX. század óta uralja a nemzetközi folyamatokat. Hogy jutott el ideáig és vajon tart-e még az USA erősödése? A kérdésekre műsorunkban Katona Csaba történész válaszol, aki fényképünk jobb oldalán Tar Ferenc történész társaságában áll Theodore Roosevelt emléktáblája előtt. Az egykori amerikai elnök magyarországi látogatásakor felkereste az általa nagyra becsült írót, Mikszáth Kálmánt.

Nagy uralkodónkról - így, lassan ezer év után- szinte csak a szuperlatívuszok maradtak az utókorra. A hős hadvezér, a hazát gyarapító király, kemény törvények megalkotója, az egyház nagy támogatója, a korabeli Európa példaképe. Ő kezdeményezte István király és fia, Imre herceg szentté avatását, majd halála után nem egész száz esztendővel őt magát is örök üdvösségben részesítette a Vatikán. Szent László tisztelete szinte részévé vált a magyar nemzeti karakternek, tetteinek sora, legendája nem homályosul. A Kárpát-medence magyarlakta településeinek mindegyikén viseli nevét utca vagy tér, élete a művészek népszerű témája, emlékéről szent énekeket zengenek a hívek a templomokban. Szent László napján vendégünk a stúdióban Töll László ezredes, hadtörténész. (fotó: wikipédia)

Életének 84. évében elhunyt Somogyi Győző Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas festőművész, a Nemzet Művésze, az Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, aki művészetében a magyar történelmi sorsfordulókat, a vallási és a hétköznapi életet mutatta be a képzőművészet markánsan egyéni formanyelvű, következetesen figuratív eszközeivel. - közölte a szomorú hírt az MMA . Somogyi Győzőre a pályatárs és barát, Szemadám György Munkácsy Mihály-díjas festőművész segítségével emlékezünk. (fotó:facebook)

A Magyar feltalálók napja egy, Hazánkban 2009-óta, a világ más országainak példájára megrendezett ünnepnap, amelyet június 13-án tartanak. A választás azért esett erre a napra, mert az első Budapesten született magyar Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert biokémikus 1941. június 13-án jelentette be találmányát, a jól eltartható, nagy C-vitamin-tartalmú készítmények előállításának eljárását. 2010. június 13-án ünnepelték másodszor, amely nap egybeesett annak 70. évfordulójával, hogy az 1937-ben kitüntetett Szent-Györgyi professzornak a díjjal járó rendkívüli értékű Nobel-érme 1940-ben épp június 13-án került a Magyar Nemzeti Múzeum kincstárába. Vendégünk a stúdióban Papp Eszter fizikus, az idén zajló "Tudomány éve" egyik nagykövete és Képes Gábor múzeológus, író.

Az Olaszországban megrendezett European Girls’ Olympiad in Informatics 2026 versenyen, azaz a Lányok Európai Informatikai Olimpiáján a négy magyar versenyző két arany, egy ezüst és egy bronzérmet szerzett. A diákolimpikon lányokat a Neumann János Számítógéptudományi Társaság és az ELTE Informatikai Kara együttműködésben készítette fel a világversenyre. A mostani eredmények mögött sok hónap felkészülése és kitartó munka áll, ezért külön öröm, hogy a csapat minden tagja éremmel térhet haza” – mondta Erdősné Dr. Németh Ágnes, a magyar csapat vezetője. A képen a magyar delegáció látható, balról jobbra: Erdősné Dr. Németh Ágnes, Horváth Dóra, Varga Vivien, Szabó M. Katalin, Szekeres Linda és Dr. Horváth Gyula. (fotó: Vincze Dorottya)

A legtöbb szülő vágyai között szerepel, hogy gyermeke sportoljon. Van aki akár az olimpián is szívesen látná a csemetéjét, ám sokan azért viszik el a klubokba "szemük fényét", hogy ha tehetséges, jusson el a csúcsig, de ha nem sikerül, az sem baj, csak legyen majd egészséges felnőtt. Mikor érdemes elkezdeni? Hogyan kell sportágat választani? Mi lehet az elvárás egy gyermektől a pályán? Mit keres bennük a "mester"? Hogy lehet összeegyeztetni ezt a tanulással? Mit kap a sporttól egy fiatal? Mindezekre a választ stúdiónk vendégétől, Marton Tibortól, a Budapest Jégkorong Akadémia edzőjétől, korábbi női szövetségi kapitánytól kaphatjuk meg.

Régóta folyik egyházi oktatás Pest belvárosában, hiszen a közterületet is ez után nevezték el, a Központi Szeminárium címe: Papnövelde utca 5-7. Az itt tanuló növendékek közül Tell Nándor és Kiss Gergő érkezik a stúdiónkba, hogy beszélgethessünk az iskolájukról, az útjukról, a világlátásukról és a hitükről.

Gondolhatnánk azt is, hogy ilyen háttérrel könnyű volt neki. Alfonzó fia előtt nyilván "ki volt kövezve" az út az előadóművészi pályán. De mindjárt az első filmes próbálkozásánál, a szintén a "Karambol" című film főszerepére pályázó Bujtor István lett helyette a befutó 1966-ban. Markos György elvégezte a Színművészeti Főiskolát, majd bölcsész diplomát is szerzett az ELTÉ-n. Kezdetben a Thália Színházban játszott, majd közel egy évtizeden át külföldön élt. 1982-ben, a Magyar Rádió Humorfesztiválján szó szerint "berúgta" az ajtót Nádas Györggyel, a "Kőbezárt lélek" című, klasszikussá vált jelenettel. Illyen korábban nem volt, ez az improvizáció csúcsa, "kabérászociográfia". A héten 80 éves, Karinthy-gyűrűvel kitűntetett Markos György azóta a legnépszerűbb előadóink egyike, aki a vidám pillanatok mellett egykori rendőrként és aktív polgárőrként is szolgál mindket. (Fotó: Kenéz Pál)