Gábor, a házi pék - Pászner Gáborral, a házi sütés influenszerével és feleségével beszélgetünk
Szerkesztő: Zsoldos Szilvia

Gábor, a házi pék – így ismerik a közösségi médiából, ahol már hat éve kis videóival csinál kedvet a sütéshez, és ahol már több mint 300 receptet bemutatott. Pászner Gábor Veszprémben született, onnan vitte magával az ízeket és az emlékeket Németországba, ahol már bő évtizede él és dolgozik a pék szakmában. Tavasszal járt Budapesten feleségével, Viktóriával. Ősszel a tervek szerint receptjeit Gábor, a házi pék – a házi sütés nagykönyve címmel kézbe is vehetjük. Ebben a mintegy nyolcvan receptleírás mellett az alapanyagokról és a konyhai technológiákról is olvashatnak.
A zenei szerkesztő Máry Szabó Eszter.

Fotó: MKR/ZSSZ, PV

A megosztó alapanyagokra a reakció még a szakemberek szerint is vagy zsigeri gyűlölet, vagy pedig szerelem. Miközben a hazai és a nemzetközi konyhaművészet tartópilléreiről van szó. A zenei életből és szakfordítóként ismert Szkladányi András - aki kitanulta a konyhamészárosságot – pont azért írta meg első saját könyvét, hogy a pacalt, a vesét vagy a szívet az őket megillető rangra emelje technikai leírásokkal és kipróbált receptekkel segítve az olvasót. A Fülétől a farkáig című kötet szerzőjével - stílusosan - egy éttermi helyiségben beszélgetett Nagy György András.

Mitől anonim az Anonym Pince? Hogyan függ össze a család és a bornevek? Többek között ezekről, a kis családi borászatról és az etyeki pezsgőkről beszélgetünk az Anonym Pince tulajdonos-borászával, Szövényi Áronnal.

------
fotó: Anonym Pince

Az ételérzékenység különböző formái Magyarországon a becslések szerint a lakosság tizedét-egyharmadát érinthetik, és ez a szám évről évre nő. A leggyakoribb a tejcukor- vagy laktózérzékenység, amivel akár a magyar lakosság harmada, gluténérzékenységgel, vagyis a cöliákiával pedig 1-2 százaléka küzd, és ehhez jönnek még a különféle ételallergiák. Idén május első hétvégéjén rendezték meg a Csak a mentes Fesztivált, a mentes élelmiszerekkel foglalkozók seregszemléjét Budapesten a MOM Sportban.

Herczeg Andreát, a Csak a mentes Fesztivál alapító-tulajdonosát, Horváth Judit receptfejlesztőt workshop oktatót, Boldog-Poczik Ágnes kozmetikaimárka-tulajdonost, Kállai Cecíliát, gluténmentes lisztkeverékek gyártóját, Matus Istvánt, Az év mentes séfjét és Tanács Norbert mentes séfet, az Év mentes séfje verseny fenntarthatósági kategóriájának győztesét kérdeztük a helyszínen. A zenei szerkesztő Máry Szabó Eszter.

A Csak a mentes fesztivált legközelebb november 28-29-én rendezik meg.



Fotók: MKR/ZSSZ

Gasztronómai cégcsoportját szinte a semmiből hozta létre. Egy étteremcsalád, egy cukrászdalánc, egy élménykomplexum sőt még egy csárda is fűződik a nevéhez. A vállalatbirodalomnak saját szeretetszolgálata és alapítványa van, előbbi a rászorulókat segítő szervezeteket támogatja, utóbbi a tehetséges, hátrányos helyzetű fiataloknak segít. Ő maga tavaly kapta meg a Gundel-díjat, amit életműve megkoronázásnak tart. Feleségével Dobay Eszterrel 4 gyermek szülei. Valószínűleg már kitalálták, hogy Nagy György András vendége Semsei Rudolf volt.

Szabó Orsolya már hosszú évek óta a Progressive Reklámügynökség reklám üzletágának igazgatója. A borok világában hobbiként kezdett el kalandozni, és több boriskolát is kijárt annak érdekében, hogy minél jobban elmélyítse ezzel kapcsolatos tudását. Pár évvel ezelőtt, a kollégái kérésére borklubot indított, majd megalapította a Progressive Borsulit, ami a maga nemében egyedülálló, hiszen az edukáció nem egy előre meghatározott tanterv szerint zajlik, nem ad végzettséget, hanem a borok szeretetére, értésére és tudatos fogyasztására buzdítja a résztvevő közönséget. Kifejezetten az ügynökség munkatársainak, partnereinek és ügyfeleinek szól, és időnként a borkóstolás mellett egy-egy komoly, a hétköznapokhoz is szorosan kapcsolódó, átfogó témát is érint.

Borsolyával - ahogyan ma már sokan ismerik - a Progressive Borsuli és a saját fejlődéséről, valamint a fenntarthatóságról beszélgetünk...

----
fotók: Progressive

Ha étrendünk többféle növényfajt és ezek változatos fajtáit tartalmazza, az nemcsak táplálkozásunkat teszi változatosabbá, hanem az élelmiszer-biztonságot is erősíti.

Különösen fontos ebben az összefüggésben az ősgabonák szerepe: ezek a régi gabonafajok - mint az alakor vagy a tönke - kedvezőtlenebb talajokon, extenzív körülmények között is sikerrel termeszthetők, növényvédőszer-használat nélkül.

A tönke ezért a biogazdálkodásban egyre népszerűbb. Fontos, hogy a tönke nem ugyanaz, mint a tönköly! A tönke (Triticum dicoccum) és a tönköly (Triticum spelta) különböző fajok.

Ezúttal a tönkéről és az alakorról esik szó.

Fotók: MKR/zssz