Asztali áldás

Kevés szabadidős dolog jobb annál, minthogy elmegyünk egy megfizethető, szerethető kis kávézóba a barátainkkal vagy a családunkkal és egy jó kávé, reggeli vagy ebéd mellett együtt vagyunk. Ha ráadásul prémium minőségű, hazai termékeket ehetünk és ezeket meg is vásárolhatjuk, az még jobb. De ha ezzel még leszakadó térségben élők munkáját segítjük az szinte tökéletes kikapcsolódás. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat működtetésével létrejött láncolat végén a budai Fény utcai piacon lévő FeteKert kávézó van, ahol Barta Beatrix üzletvezetővel és Sass Gyula Leventével a Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs munkatársával beszélgettünk.

Váli Péterrel, majd Dr. Laposa Józseffel beszélgetünk.

Nagy-Hatát, Kántor-tag, Csutaj – dűlők valahol 230 és 260 méter tengerszint feletti magasságban. A 13-dik században már írásban megemlített Egerszólát az 1552-es várostrom után elnéptelenedett, majd újraéledt. A borászat térképére is visszahelyezné a települést Dobos Attila, aki maga is sajátos utat bejárva úgy döntött: egy olyan vállalkozást alapít, ami a bor, a gasztronómia és a kultúra találkozási pontja lehet.
A helyszínen járva- ahol még minden nagyon új – az Egersoul tulajdonosa lelkesen magyarázta a további terveket: az újabb épületrészektől, a tökéletes páratartalom megteremtésén át a székek színéig. Közen többször egyeztetett munkatársaival, akik a hordók körül sürgölődtek. De azért természetesen jutott időnk arra is, hogy leüljünk beszélgetni.
Fotók: Egersoul és Katolikus rádió

Az első séf híresség, akinek a mai magyar konyha ízeit köszönhetjük és akinek főztjét a legenda szerint Ferenc József is megkóstolta és az írónő, akinek receptgyűjteményéből a két világháború között szinte mindenki főzött. György Sándor történésszel beszélgettünk.

Az idén 10 éves Szekszárd Palack kapcsán beszélgetünk Sebestyén Csillával, id. Heimann Zoltánnal, illetve ifj. Heimann Zoltánal, egy budapesti kávézóban, ahol a „10 Éves a Szekszárd Palack – Ünnepi Sétáló Kóstoló” elnevezésű esemény keretein belül számos szekszárdi borász mutatta be borvidéki palackos tételeit, a borokhoz illő finom falatokkal, valamint kiállítás megnyitóval fűszerezve. Az eseményen a közösség három oszlopos tagja mesélt a borvidéki közösség erejéről, annak jellegzetes, hagyományos borairól, valamint a palack születéséről, múltjáról, jelenéről és jövőjéről…

----
fotók: Szekszárdi Borvidék, Szekszárd Palack Közösség - Facebook

Már régóta a vendéglátásban dolgoznak, több évet éltek Ausztriában is, s miután hazajöttek, saját vállalkozásba kezdtek – ennyit árul el magáról honlapján a Radics Gábor és felesége Fedor Csilla. Pedig a gasztronómiát kedvelők körében úgy emlegetik őket, mint akik csodát tettek. Egy elsőre nem túl vonzó helyszínen és egy látszólag nagyon egyszerű profillal nyitottak meg egy helyet, amivel aztán bizonyították, hogy az "elsőre", meg a "látszólag" felülírható. A férj szenvedélye a kávékészítés, s több szakmai verseny megnyerése után úgy döntött, tudását továbbadja. Vele beszélgettem vendégei körében.

Máthéné Marika és Lakatos Teri néni nemcsak a családjuk, de a saját maguk őrömére is évtizedek óta sütnek, főznek, konyhájukban nemcsak helyi, tradicionális zalai ételek készülnek. Meséltek régi esküvőkről, közös sütésekről és eltűnőben lévő ízekről.

Dr. Pance Lóránttal, az agárdi Casa Culinaria társtulajdonosával beszélgetünk. A Velencei-tó szomszédságában lévő kis kulináris műhely nemcsak a testnek, de a léleknek is kínál táplálékot, hiszen komoly közösségformáló szerepet töltenek be a tó környékiek életében. Lóránttól megtudhatjuk, hogy mitől is több ez a hely, mint egy kávézó, hogy milyen finomságokat találhatunk a polcaikon, és hogy milyen kulturális programokat kínálnak vendégeiknek…