Felkészülés a nagyböjtre
Szerkesztő: Kékesi Enikő

A János evangéliuma az Újszövetség negyedik könyve, a négy kanonikus evangélium egyike.
Nem valamiféle biológiai véletlen műve, nem az anyag fejlődésének egy állomása, nem természetes adottság, hanem csoda. Erről szól a negyedik evangélium, és az élet-csoda szerzőjéről, az élet Igéjéről, aki megjelent az embernek, Jézus Krisztusról, mint Isten Fiáról. Az élet csodája János evangéliumának fő témája – olvasható Dér Katalin könyvének ismertetőjében.

Fiatalok szívében született meg 10 évvel ezelőtt az a közösségi kezdeményezés, amely a megújulás reménye címmel indult útjára. Hogyan bontakozott ki a kezdeményezés és hogyan élték, élik meg a mindennapokban a megújulást a mára már többgyermekes hívő szülők? Vendégünk Szécsi Árpád politológus, kutató, a kezdeményezés katalizátora.

Minden évben lélekben újra átéljük Jézus Krisztus szenvedéstörténetét, megváltásunk szent misztériumát. A nagyböjti szent időben, minden Krisztusban hívő ember számára a megújulás, az újrakezdés, egy újabb lehetőség, lelki felfrissülés egy szebb, egy teljesebb élet reményében Istennel és Istenért. Február 18-án Hamvazószerdával kezdődik az idei nagyböjti szent időszak, a 40 napos bűnbánati felkészülés. Hencz Márton atya, püspöki titkár, a győri Prohászka Ottokár iskola hitoktatója a vendégünk.

A remény hírnökei, az élet értelmének, az emlékezetnek átadói az idős emberek. Idős korban lehet igazán elmélyülni, belső lelki életet élni, szeretetkapcsolatban lenni Istennel és az emberekkel. Generációkat hoz össze az ÖrömIdős közösség Győrben. A program elindítója Bakonyiné Pohárnok Eszter, valamint a közösségi találkozók aktív résztvevője két nyugdíjas, Soós Józsefné Erzsébet és Dr. Kozmáné Győri Anna. Velük beszélgetünk.


Tavaly ünnepelte egyesületi alapításának 35. évfordulóját a Katolikus Közösségek Hálózata – ismertebb nevén a Háló; egy olyan mozgalom, amely a katolikus egyház tanítását vallva, fő feladatának tekinti a Kárpát-medencei magyar anyanyelvű keresztény közösségek összefogását és támogatását. Merre vannak a központjaik? Mit jelent az, hogy ha azt halljuk, hogy bogoznak a Háló közösség tagjai? A Háló közösségről és egy közösségi és kulturális központról beszélget Gőbel Ágoston a mozgalom vezetőségi tagjával, Schön Györggyel.

Fotó: Magyar Kurír/Lambert Attila

Tavaly jelentette be Erdő Péter bíboros, prímás hogy az Esztergom-budapesti Főegyházmegye elindítja az 1944-ben nyilasok által meggyilkolt embermentő pap Ervin Gábor boldoggá avatását. A múlt év Kránitz Mihály teológus, tanszékvezető egyetemi tanár szerint Ervin Gábor évének is mondható, ugyanis egyre többen és többen ismerhették meg a vértanúvá vált pap, hittanár, teológus, filozófus életét és életművét. Ervin Gábor vértanú pap szellemi és lelki örökségéről Hámori Kinga beszélget Kránitz Mihály teológussal.

A legősibb időktől fogva úgy tisztelték Máriát, mint Istenszülőt. Amikor az Efezusi Zsinat Mária istenanyaságát hittételként kimondta, megvédte azt az igazságot, amelyet az Egyház kezdettől fogva vallott a kinyilatkoztatás alapján. A II. Vatikáni Zsinat után tiszteljük Máriát, mint Isten Anyját.
Azért ünnepeljük Szűz Máriát, Isten Anyját az új év kezdetén, január 1-jén, hogy egész évben kövessük példáját – vélekednek műsorunk fiatal vendégei: Vörös Júlia, Kovács Bálint és Keszei Kristóf. Gimnazisták osztják meg gondolataikat Máriáról, Isten anyjáról.

Az emberré lett Fiúisten misztériumának ünnepéről Tornya Erika Sacré Coeur nővér beszél

Biblia egy év alatt. A Zarándok.ma weboldal Biblia egy év alatt podcastje, amelyet Fábry Kornél püspök vezet, 365 napon keresztül, napi epizódokban vezeti végig a hallgatókat a Szentíráson.Fábry Kornél Esztergom-budapesti segédpüspökkel Gőbel Ágoston beszélget.

December 16-án végső búcsút vettek Németh László nyugalmazott püspöki helynök atyától az agyagosszergényi Szent László király-templomban.Közel hatvan év papi szolgálat után, nyolcvankét földi életévet megélve jónéhány ezren fordultak hozzá tanácsért vagy meghallgatásért. 1967-ben kapta meg a gyóntatási joghatóságot a Győri Egyházmegye penitenciáriusa Németh László atya, aki püspöki helynökként szolgált nyugdíjba vonulásáig a Püspöki Hivatalban. Az irodai munka elvégzése után átsétált a Székesegyházba, ahol látta a tétován ácsorgó hívőket. Beült az egyik gyóntatófülkébe, és órákig hallgatta a terhek súlyától nehezedő emberi lelkeket. A hallgatás és mások meghallgatása a művészetek közé tartozik. Az emberi érintkezés elengedhetetlen formája. „Empatikusnak, együttérzőnek kell lennem a másik emberrel, beleéreznem magam a helyzetébe. Ha megtapasztalja, hogy a másik együttérez vele, az már a vigasztalás olyan formája, hogy úgy mondjam, esőcseppje, amire a természet áldást mond a Magasságbelinek minden egyes esőcseppért. Ha meg tudjuk hallgatni a másik embert, és látják, hogy nem vagyunk nagyképűek és lekicsinylőek, akkor megnyílnak és erre sokkal nagyobb szükségük van, mint gondolnánk” – vallja hittel László atya.
Németh László atyára emlékezünk korábbi archív beszélgetéssel, mely a 80. születésnapján készült 2024-ben.

A János evangéliuma az Újszövetség negyedik könyve, a négy kanonikus evangélium egyike.
Nem valamiféle biológiai véletlen műve, nem az anyag fejlődésének egy állomása, nem természetes adottság, hanem csoda. Erről szól a negyedik evangélium, és az élet-csoda szerzőjéről, az élet Igéjéről, aki megjelent az embernek, Jézus Krisztusról, mint Isten Fiáról. Az élet csodája János evangéliumának fő témája – olvasható Dér Katalin könyvének ismertetőjében.