Magvetés

„Hozhatunk bármilyen áldozatot, közel sem lesz olyan, mint amit Krisztus hozott értünk, hogy meghalt a kereszten. Durva belegondolnom még mindig, hogy ez mekkora áldozat! Ehhez felérni, nagyon nagy kihívás és valószínű, hogy lehetetlen, de célkitűzésnek elég jó.
Carlo Acutis, mert valamit tenni Jézusért. Valami szokatlant. Weboldalt hozott létre a csodáknak úgy, hogy autodidakta módon tanult meg programozni. Kis lépésenként haladt, Istennel kettesben. Ebben van a titok. Amellett, hogy úgy élt, mint sokan közülünk, meg volt benne az a plusz, hogy Igen-t tudott mondani Istenre. Úgy volt vele, hogy: Isten azt akarja, hogy tegyek valamit a világért? Hát, akkor teszek valamit a világért. És tett valamit a világért.”
A nagykorúság küszöbén álló két fiatal Kiss-Cziráki Attila és Tóth Misi gondolatait ismerhetik meg.

Papszentelést ünnepel a Győri Egyházmegye június 14-én, szombaton 10 órakor a Nagyboldogasszony Székesegyházban. Veres András megyéspüspök áldozópappá szenteli Bősze Gábor, Kovács Gábor és Grafl Ákos diakónusokat. A szentelendők jelmondatot választanak, mely végigkíséri papi életüket.

- Április 23. Boldog Apor Vilmos vértanú püspök emléknapja. E liturgikus nap, újratemetésének dátuma.
Boldog Apor Vilmos győri megyéspüspök 1945. április 2-án, húsvéthétfő hajnalban halt vértanú halált. A győri püspökvárban bújtatott nők, asszonyok védelmében kiálló főpásztor egész életében elkötelezett volt az elesettek, az üldözöttek, a nehéz sorsban élők felé. Vértanúsága nem egy véletlen baleset volt. Tudatosan vállalta a megpróbáltatást, a szenvedést. Hősiesen viselte a rá váró fájdalmakat, mindent egyházmegyéjéért, papjaiért és híveiért ajánlotta fel. 1945-ben a karmelita templomba helyezték örök nyugalomra, majd 1986. május 23-án, teljes titokban került sor az újratemetésre és helyezték el Apor Vilmost a győri Nagyboldogasszony Székesegyház Héderváry-kápolnájában. A vértanú püspököt II. János Pál pápa 1997. november 9-én avatta boldoggá.
Boldog Apor Vilmos emléknapjára emlékezve Veres András győri megyéspüspököt kérdezzük.


A győri székeskáptalan középkori számadáskönyve a magyar középkortudomány egyik legbecsesebb forrása, amelyből több mint egy évszázada történész generációk merítenek adatokat, de kiadása mindezidáig váratott magára. A forrás a győri székeskáptalan és általa a késő középkori egyházi középréteg mindennapjaiba enged bepillantást példátlan részletességgel.A kötet szerzője, Nemes Gábor, a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ vezetője, munkája során nagyban támaszkodott Házi Jenő történész-levéltárosnak a számadáskönyvről készített kiadatlan kéziratára, így e kötet az ő életműve előtt is tiszteleg. Nemes Gáborral beszélgetünk A győri székeskáptalan középkori számadáskönyvéről, mely harminc évet ölel fel, 1495-1528 között.

Szent Péter 256. utóda, XIII. Leó pápa nevét elsősorban a Rerum novarum (Az Új dolgok) kezdetű szociális enciklika (1891) kapcsán szokták emlegetni, ugyanakkor teológiai műveltsége, egyházpolitikája, előremutató intézkedései miatt is a nagy egyházfők közé sorolhatjuk őt.
Horváth Pál teológia- és vallástörténész a vendégünk, akivel XIII. Leó pápa örökségéről beszélünk és arról, hogy a pápaválasztás után milyen protokoll szerint lép Péter utóda a trónra.

- A világosság tanúi mindenhonnan mindenkivel - missziós szimpózium a verbiták rendezésében.
- Fenntartható az a világ, amelyben élünk, úgy, ahogyan jelenleg élünk? Melyek az igazán fontos értékek, amelyet menteni őrizni kell? Gimnazisták fogalmazzák meg gondolataikat arról, hogy a fenntarthatóság útja a krisztusi út

Nem valamiféle biológiai véletlen műve, nem az anyag fejlődésének egy állomása, nem természetes adottság, hanem csoda. Erről szól a negyedik evangélium, és az élet-csoda szerzőjéről, az élet Igéjéről, aki megjelent az embernek, Jézus Krisztusról, mint Isten Fiáról. Az élet csodája János evangéliumának fő témája – olvasható Dér Katalin most megjelent új könyvének ismertetőjében.
Mi a forrása a Jézusban lévő életnek? Vendégünk a szerző, Dér Katalin teológus, bibliamagyarázó.

Az Apostolok Fejedelmének Utóda, a római pápa személye mindig is érdekelte az embereket. A pápaválasztás kiemelt esemény nemcsak a katolikusok körében, hanem az egész világon, hisz láthatóságot biztosít a Katolikus Egyháznak.
A római pápa egyszerre négy hivatalt képvisel: az Egyetemes Egyház legfőbb pásztora, a Püspökök Testületének Feje, Róma püspöke, valamint a Vatikánvárosi Állam uralkodója.
Ferenc pápa 88 éves korában, április 21-én visszatért az Atya házába. 12 évig kormányozta a Katolikus Egyházat, ő volt a 266. pápa. Halálával beállt a sede vacante, azaz a széküresedés, ami azt jelenti, hogy nincs betöltve a pápai hivatal, Róma püspökének széke.
A pápa halálát követően, milyen szabályok, rendelkezések lépnek életbe, milyen protokollt kell követni a pápa halála után, a konklávé időszakában egészen a Habemus Papam!-ig?
Hitéletünk krónikájának rendkívüli kiadásának vendége: Horváth Pál vallás- és teológia történész.

Zenei szerkesztő Peresztegi Attila

Április 7-9 között a Húsvét titkának megünneplésére felkészítő háromestés városi lelkigyakorlatot vezetett Felföldi László pécsi megyéspüspök a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. A pécsi főpásztor a szentmise keretében elhangzó nagyböjti elmélkedésében három életállapot, az idősek, a családok és a fiatalok keresztjére irányította a figyelmet, Pilinszky János Keresztről keresztre című írásának alapgondolatát segítségül hívva.

Virágvasárnapot megelőző pénteket fájdalmas pénteknek hívjuk. Győrben nagy hagyománya van, hogy a hét stációból álló keresztúti elmélkedést a megyés főpásztor vezeti.

Időszakos kiállítás nyílt nagyböjti időszakban a főváros szívében. A V.kerület Városház u.4.sz. alatt látható a Szűz Mária és Jézus Krisztus életének eseményeit megjelenítő ünnepi kiállítás. Az itt bemutatott alkotások egy több mint 15 ezer darabos vallási-művészeti és kegytárgygyűjtemény részét képezik, melyek a világ minden tájáról: jelentős részben ismert Mária-kegyhelyekről származnak. Gera Olga az Istenanya Alapítvány vezetője a vendégünk.

Örömhír mindenkinek! Immáron 21 éve hangzik fel a Magyar Katolikus Rádió hullámhosszán az evangélium üzenete. Rádiónk vezérigazgatóját, Martos Levente Balázs püspök úr gondolatai

A hálaadás és imádság határozták meg a három győri egyházmegyés diakónus napját, mielőtt áldozópappá szentelte őket június 14-én Veres András megyéspüspök a Nagyboldogasszony-székesegyházban. Bősze Gábor, Grafl Ákos és Kovács Gábor diakónusokat hallják, még felszentelésük előtt készült beszélgetésben

A kőbányai Reménység Katolikus Általános Iskola diákjai évről évre elzarándokolnak Győrbe osztályfőnökökkel, Kürti Zoltán tanár úrral Boldog Apor Vilmos püspök sírjához. Minden osztályközösség védőszentet választ, a hatodikosokra a vértanúhalált halt Apor püspök vigyáz. Kétnapos kirándulásuk alatt bejárták a Káptalandomb minden szegletét. A Püspökvár Toronykilátónál találkoztunk a diákokkal és osztályfőnökükkel, a Boldog Apor Vilmos győri püspök életét bemutató állandó kiállítás megtekintése után.

Örömhír mindenkinek! Immáron 21 éve hangzik fel a Magyar Katolikus Rádió hullámhosszán az evangélium üzenete. Rádiónk vezérigazgatóját, Martos Levente Balázs püspök úr gondolatai

A hálaadás és imádság határozták meg a három győri egyházmegyés diakónus napját, mielőtt áldozópappá szentelte őket június 14-én Veres András megyéspüspök a Nagyboldogasszony-székesegyházban. Bősze Gábor, Grafl Ákos és Kovács Gábor diakónusokat hallják, még felszentelésük előtt készült beszélgetésben

A kőbányai Reménység Katolikus Általános Iskola diákjai évről évre elzarándokolnak Győrbe osztályfőnökökkel, Kürti Zoltán tanár úrral Boldog Apor Vilmos püspök sírjához. Minden osztályközösség védőszentet választ, a hatodikosokra a vértanúhalált halt Apor püspök vigyáz. Kétnapos kirándulásuk alatt bejárták a Káptalandomb minden szegletét. A Püspökvár Toronykilátónál találkoztunk a diákokkal és osztályfőnökükkel, a Boldog Apor Vilmos győri püspök életét bemutató állandó kiállítás megtekintése után.