Az Egyesült Államok „külpolitikai kártyái”: Irán- , Venezuela- és Grönland-politika
Szerkesztő: Udvarhelyi Erzsébet

Donald Trump amerikai elnök a hét elején éles hangnemben megfenyegette Iránt, utalva az ország teljes elpusztítására, amennyiben nem születik megállapodás a két ország között. Trump azzal fenyegetőzött, hogy ha nem jön létre megállapodás a konfliktus lezárására, Irán „egész civilizációja megsemmisül”. Trump megfenyegette Iránt a kulcsfontosságú energetikai infrastruktúra, valamint az atomlétesítmények felszámolásával, mivel szerinte Irán megpróbálja újjáépíteni a korábban, 2025-ben már megsemmisített atomprogramjához köthető helyszíneket. Trump 48 órás ultimátumot adott Iránnak a Hormuzi-szoros megnyitására, kilátásba helyezve a katonai csapást. Trump kijelentette, hogy ha Irán nem enged, „egy éjszaka alatt” megsemmisíthető. Trump utalt arra is, hogy az amerikai csapatok lefoglalhatják Irán olajexportközpontját, a Harg-szigetet.

Miként Jézus siratta Jeruzsálemet, mert az nem ismerte fel a békét, úgy sír ma is a világ felett. Különösen a Szentföld miatt, amelyet ma is konfliktusok, szenvedés és a béke elszalasztott lehetőségei határoznak meg. Erről beszélt szentbeszédében Pierbattista Pizzaballa bíboros, Jeruzsálem latin pátriárkája, aki – miután az izraeli rendőrség megakadályozta, hogy a virágvasárnapot a Szent Sír-bazilikában ünnepelje – igeliturgiát vezetett a Getszemáni-kertben, a Nemzetek templomának előterében. Virágvasárnap az izraeli rendőrség biztonsági okból nem engedte Pierbattista Pizzaballa bíborost, Jeruzsálem latin pátriárkáját a Szent Sír-bazilikába. Azóta már biztosított az egyházak képviselői számára a bejutás, liturgia és szertartás végzése a Szent Sír-bazilika ősi húsvéti hagyományainak megőrzése érdekében.

Miközben az iráni rendszerváltás egyre kevésbé látszik megvalósíthatónak, dacára a Közel-Keletre vezényelt újabb amerikai katonák jelenlétének, és dacára annak, hogy a hidegháborús B-52 stratégiai nehézbombázó bombázza Iránt, amely Vietnámot, Koszovót és Irakot is megjárta, az amerikai–izraeli hitelesség mindenesetre gyengülhet a Közel-Keleten. Az Egyesült Államoknak már csak egy célja maradhat, hogy Kína kőolajhozzáférését ellenőrzése alá vonja, és visszaszerezze a létfontosságú tengeri útvonalak fölötti ellenőrzést, amelynek elveszítésére a II. világháború óta nem volt példa. Dr. Somkuti Bálint hadtörténész–biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

Irán leállította a Törökországba irányuló földgázexportot, miután Izrael a múlt héten csapást mért a világ legnagyobb önálló földgázmezőjére.
Visszavetette az Iránnal zajló konfliktus az év elején még kifejezetten kedvező növekedési pálya előtt álló közel-keleti ingatlanpiacot.
Átfogó rendezés szükséges a Közel-Keleten - mondta Hakan Fidan török külügyminiszter. Amennyiben az Egyesült Államok nem tudja elérni a célját az iráni háborúval, a török külügyminiszter megjegyzése szerint a háború után a régió államainak meg kell határozniuk egy olyan stratégiát, amelyben senki sem érzi magát fenyegetve. Ez az elgondolás a muszlim országok által megfogalmazott szándék lenne, amely szerint saját kezükbe vennék a térség gazdasági és biztonságpolitikai kérdéseinek irányítását. Dr. Somkuti Bálint hadtörténész-biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

A harmadik hetébe lépett az Irán ellen indított amerikai–izraeli katonai művelet – amely regionális konfliktussá eszkalálódott. A háború kezdete óta az arab országok kieső exportbevétele eléri a tizenötmilliárd dollárt. Az öbölországok az export teljes leállításával gyakorolnának nyomást Amerikára és Izraelre – nem érdekük az elhúzódó háború. Az Öböl menti országok már a „nukleáris opciót” fontolgatják: az export teljes leállásával akkora globális gazdasági sokkot idéznének elő, amely rákényszerítené Amerikát és Izraelt a békére.
Dr. Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjével, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének kutatójával az Irán ellen indított amerikai–izraeli támadásról beszélgettünk.

Vasárnap Modzstaba Hameneit, a néhai Ali Hamenei ajatollah fiát választotta meg a Szakértők Tanácsa Irán legfelsőbb vezetőjévé. Modzstaba Hamenei 1987-ben csatlakozott az Iszlám Forradalmi Gárdához (IRGC), és részt vett az iráni–iraki háborúban.
Az immár kéthete tartó háborúban Irán még mindig képes új ellentámadásokat indítani, sőt, egyre nagyobb számban intéz civil célú támadásokat. Az arab országok mindezek ellenére önmérsékletet gyakorolnak. A Közel-Keletet ugyanis rendkívüli módon kimerítette a gázai konfliktus, az arab országok nem akarnak háborúzni, ezért az iráni támadások nagyon rossz helyzetbe hozzák az öböl-menti arab országokat. Dr. N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértővel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanárával, az MTA doktorával, az MTA Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársával az Irán elleni izraeli–amerikai támadásról beszélgettünk.

Irán újabb támadást indított, miután az USA iráni aknászhajókat lőtt szét a Hormuzi-szorosnál. Az amerikai haderő Központi Parancsnoksága (Centcom) a BBC szerint közölte, hogy 16 iráni aknázó hajót semmisítettek meg a Hormuzi-szoros közelében. Donald Trump amerikai elnök arra figyelmeztette a teheráni vezetést, hogy amennyiben megkísérli elaknásítani a Hormuzi-szorost, elzárva a kulcsfontosságú energiaszállítási tengeri útvonalat, amin keresztül a világ olajkereskedelmének mintegy egyötöde halad át, „a katonai következmények Iránra korábban nem látottak lesznek”. Szerdára virradó hajnalban Irán újabb csapáshullámot indított izraeli és amerikai célpontok ellen a Közel-Keleten. Ez a támadás az iráni állami média szerint a konfliktus kezdete óta a „legintenzívebb és leghevesebb” volt. Eközben az izraeli hadsereg azt közölte, hogy új támadási hullámot indított Bejrút ellen, amelyben az iráni támogatású Hezbollahhoz tartozó infrastruktúrára mérnek csapásokat a libanoni főváros déli részén.
Dr. Somkuti Bálint hadtörténész-biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

Milyen fogadtatásban részesül az új szíriai kormány az arab országok körében? A szíriai polgárháború kivéreztette a szíriai keresztény közösséget, amely 11 felekezetből áll, legnépesebb a görög ortodox, és jelentős a katolikus, valamint a szír ortodox jelenlét. Az új rezsim nem tekint ellenségként a keresztényekre, akik általában műveltebbek, vagyonosabbak és kevésbé militarizáltak. Az új szíriai vezetés ráadásul tudja, hogy a keresztények hangja messzire „hallatszik” – mondta rádiónknak Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője.

A nyugati szövetségi rendszerekhez kötődő országok barátsága Szíria számára stabilitást hozhat. Az iráni tengely helyét egy észak–déli irányú tengely, az Ankara–Damaszkusz–Doha-tengely vette át, amely a nyugati világhoz kapcsolódik gazdasági és egyéb szövetségi rendszerekben. Ez a tengely bár Izraellel kapcsolatban nem feltétlenül baráti, ámde pragmatikus szövetség. Fékezheti-e a nemzetközi terrorizmust a Washington és Damaszkusz közötti politikai, nemzetbiztonsági kapcsolat? Dr. Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjével, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének kutatójával beszélgettünk.

Az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség rövid időn belül akár nyílt katonai konfliktusba is torkollhat. Miközben a diplomáciai tárgyalások még zajlanak, a térségbe vezényelt amerikai haderő jelenléte és a politikai nyilatkozatok alapján már egy esetleges hadművelet előkészítése folyik. A tervek alapján egy amerikai–izraeli együttműködésben végrehajtott művelet körvonalazódik, amely nemcsak az iráni nukleáris létesítményeket, hanem a rezsim stratégiai képességeit is érintheti.Valóban érdeke a két félnek a konfliktus eszkalálódása? Dr. Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjével, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének kutatójával beszélgettünk.

Mit engedhet meg magának a tagállam saját hatáskörében, és mit engedhet meg magának a szövetségi állam az Egyesült Államokban? Ez a kérdés volt az amerikai polgárháború feltételrendszere – akkor éppen a rabszolgaság kérdésének gyújtópontja mentén. Az illegális migráció újraélezheti a történelmi konfliktust - mondta el rádiónknak dr. Somkuti Bálint hadtörténész–biztonságpolitikai szakértő. Mi történik Minneapolisban, és ez milyen hatással van a világpolitikai egyensúlyra, biztonságpolitikai kérdésekre? Lehet-e annyira elvakult az Egyesült Államok, hogy belpolitikai válsága fékezőberendezések nélküli jelenségeket, válságok kibontakozását és újrakibontakozását indítsa el a világban?

Az Egyesült Államok több nagyvárosában, New Yorkban, Los Angelesben, Oaklandben, Washingtonban, Austinban is tüntetések voltak a minneapolisi tiltakozások miatt, amelyek az amerikai bevándorlási hatóság megerősített fellépése és a szövetségi ügynökök által januárban elkövetett halálos lövöldözések miatt robbantak ki. Miért éppen Minneapolis? Dr. Somkuti Bálint hadtörténész–biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

Moszkva élesen bírálja azt a nyugati biztonsági garanciacsomagot, amely az elmúlt napokban került nyilvánosságra, és amelynek célja Ukrajna támogatása a háború lezárása után. Moszkvában teljes az egyetértés abban, hogy a háború addig nem érhet véget, amíg a NATO katonai jelenléte nem szűnik meg végleg Ukrajna területén. Az orosz álláspont szerint ez alapfeltétele bármiféle megállapodásnak.

Újraindultak az orosz–ukrán béketárgyalások szerdán Abu-Dzabiban, Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok részvételével, alig egy nappal azután, hogy Moszkva a tél eddigi legnagyobb rakéta- és dróntámadását hajtotta végre Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Moszkva megszegte a január 30-án életbe lépett, egyhetes, energiainfrastruktúrát védő tűzszünetet, amikor február 3-án éjszaka 71 rakétát és 450 drónt indított Ukrajna ellen. Nehéz körülmények uralkodnak Kijevben, Harkivban, Szumi és Poltava megyékben. A kétnapos abu-dzabi-tárgyalások középpontjában a Donbasz jövőbeni státusa és Ukrajna háború utáni biztonsági garanciái állnak.
Az Egyesült Államok „külpolitikai kártyáiról”, köztük az Irán- , Venezuela- és Grönland-politikáról dr. Somkuti Bálint hadtörténész–biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.