Aqaba Process – A vallásközi és a keresztény–muszlim párbeszédért
Béketeremtés a Közel-Keleten
Szerkesztő: Udvarhelyi Erzsébet

Milyen büntetésre számíthat Nicolas Maduro venezuelai elnök és felesége, Cilia Flores? – Az USA milyen példát akar statuálni? – ez határozza meg ugyanis, hogy Maduróra milyen büntetés vár. Erről beszélt rádiónknak dr. Somkuti Bálint hadtörténész–biztonságpolitikai szakértő. Kérdés, hogy az amerikai befolyás elleni küzdelemről vagy ideológiai összecsapásról beszélünk. Az Egyesült Államok venezuelai katonai beavatkozásáról, a latin-amerikai országok amerikai befolyás elleni küzdelméről, a birodalmi üzemmódba váltott USA Latin-Amerika-politikájáról dr. Somkuti Bálint hadtörténész–biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

Egyszerre két óriási aranybánya nyílhat meg Venezuelában, és azokat az Egyesült Államok szerezheti meg. A Gold Reserve célja a Brisas és a Siembra Minera projekt visszaszerzése, amelyeket a venezuelai kormány a 2000-es és 2010-es években lefoglalt. A Hugo Chávez-rezsim alatt elkobzott Brisas-lelőhely körülbelül tízmillió uncia aranyat tartalmaz, amelynek értéke 44,4 milliárd dollár a Mining.com szerint – írja a Világgazdaság. Nicolás Maduro venezuelai elnök akadályozta a migráció visszaszorítását, a kábítószeráramlás megfékezését, és az amerikai olajcégek hozzáférését Venezuela gazdag olajmezőihez, és e felsorolásból az utolsó szempont a legfontosabb.

A Gold Reserve amerikai aranybányászati cég azt állítja, hogy ezen projekt keretében jelenleg illegálisan bányásszák az aranyat a Cartel de los Soles, egy kábítószer-terrorista szervezet irányításával, kínai technológiát használva a Maduro-kormányzat javára. A Gold Reserve Inc. régóta pereskedik a venezuelai kormánnyal az elkobzott projektek miatt, most esély merült fel azok visszaszerzésére. Mindenesetre érdekes fejlemény, hogy a cég részvényei 103 százalékkal emelkedtek Torontóban 2026. január 5-én, miután a vállalat üdvözölte az amerikai katonai műveletet, amelyben elfogták Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Mindeközben a The New York Times szerint az amerikai igazságügyi minisztérium „visszavonta az egyik leglényegesebb, Nicolás Maduro venezuelai elnököt érintő vádat, amelyet a Trump-kormányzat azért vezetett elő, hogy megteremtse az alapot Maduro hatalmának megdöntéséhez”. Madurót korábban azzal vádolták, hogy a Cartel de los Soles drogkartell vezetője. A vádak között továbbra is szerepel az, hogy Maduro részt vett egy kábítószer-kereskedelmi összeesküvésben, de kihúzták a vádiratból azt az állítást, miszerint a Cartel de los Soles egy valódi szervezet. A módosított dokumentumban az áll, hogy a kifejezés egy „patronázsrendszerre” és a drogpénzek által táplált „korrupciós kultúrára” utal. Ez a változtatás azért is érdekes, mert az amerikai ügyészség szerint Nicolás Maduro venezuelai elnök felesége, Cilia Flores évtizedeken át az árnyékból irányította véres kézzel a dél-amerikai országban felépülő drogbirodalmat, a venezuelai first ladyt – legalábbis a korábbi amerikai vádirat – a „Napok Kartellje” bűnszervezet motorjaként említette.
Somkuti Bálint hadtörténész–biztonságpolitikai szakértővel beeszélgettünk.

A világrendszer megváltozásáról és az Egyesült Államok korlátlan hegemóniájának megrendüléséről az orosz–ukrán háború kontextusában dr. Somkuti Bálint hadtörténésszel, biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

Az orosz-ukrán háború nem az Egyesült Államok háborúja, hangsúlyozta Donald Trump amerikai elnök több alkalommal. Az Egyesült Államok kivonulása Afganisztánból 2021 augusztusában emlékeztetett a vietnámi háborúban Saigon elestére. Az afganisztáni kaotikus „saigoni kivonulás” után a tálibok gyorsan átvették a hatalmat. Mi késztette Oroszországot, hogy megtámadja Ukrajnát? Oroszország ezzel a lépéssel durván megkérdőjelezte az amerikai hegemóniát. Az orosz fellépésről mint korszakhatárról, az orosz–ukrán háború okairól, az Egyesült Államok afganisztáni kivonulásáról dr. Somkuti Bálint hadtörténésszel, biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

A rendezési tárgyalások sarokköve egy jogilag kötelező érvényű dokumentum, amelyben Ukrajna lemond a NATO-ba való belépésről – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára újságíróknak hétfőn Moszkvában.

A Berlinben az ukrajnai rendezésről jelenleg zajló tárgyalásokkal kapcsolatban azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem tájékoztatja Oroszországot élőben ezek menetéről. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a nyugati kereszténység szerint ünnepelt karácsonyig megszülethetnek-e a békemegállapodás ideiglenes keretei, a szóvivő azt hangoztatta, hogy határidőket szabni az ukrajnai rendezésnek a leghálátlanabb dolog. Hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nyitott a komoly békére, a komoly döntésekre.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök London és Brüsszel után kedden Rómába érkezett, ahol XIV. Leó pápa is fogadta. Donald Trump amerikai elnök kedden felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy tartson választásokat Ukrajnában.

Az ukrajnai háború volt a központi témája XIV. Leó pápa és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának Castel Gandolfo pápai rezidenciáján – közölte a Szentszék kedden. Az egyházfő hangsúlyozta a felek közötti párbeszéd folytatásának szükségességét. A pápa ismét igazságos és tartós békét sürgetett. Volodimir Zelenszkij Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel is tárgyalt a római kormánypalotában, ahol a felek energetikai megállapodást is kötöttek, amelynek részletei egyelőre azonban nem ismertek.

Donald Trump amerikai elnök a Politicónak adott interjúban kedden felszólította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy tartson választásokat Ukrajnában. Zelenszkij elnöki mandátuma eredetileg 2024 májusában járt volna le, de Kijev közölte: hadiállapot idején nem tudnak választást rendezni. Vlagyimir Putyin orosz elnök többször kijelentette, hogy az ukrán vezetés „illegitim”. Az ukrán elnök az Il Messaggero római napilapnak kedden úgy nyilatkozott, hogy mindig készen áll a választásokra. Donald Trump ugyanis úgy vélte: az ukrán elnök a békemegállapodás halogatásával az ukrajnai választásokat akarja távolabbi időpontra tolni. Donald Trump a Politicónak részleteket osztott meg ukrajnai békestratégiájáról és az Egyesült Államok Európa-stratégiájáról. Dicsérte a magyar migrációs politikát, a szigorú határvédelem szerinte azon államok jövőjét biztosítja, amelyek nem „gyengülnek el” a migrációtól. Dr. Somkuti Bálint hadtörténésszel, biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

Egyelőre nincs kompromisszumos béketerv az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban, de a Kreml bizakodó Putyin és Trump különmegbízottjának találkozója után. Vlagyimir Putyin és az amerikai elnök különleges megbízottja, Steve Witkoff kedden megvitatta Donald Trump rendezési tervét az ukrajnai háborúval kapcsolatban, de nem a részleteket, hanem a dokumentumokban foglaltak lényegét – közölte Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója. Kedden közel öt órán át tárgyalt Vlagyimir Putyin és Steve Witkoff a Kremlben. Steve Witkoff idén immár hatodszor látogatott Oroszországba. A találkozón az orosz és az amerikai fél abban állapodott meg, hogy folytatják a munkát a rendezés érdekében, és hogy nem hozzák nyilvánosságra a tárgyalások tartalmát. Moszkva további négy dokumentumot kapott az eredeti, 27 pontból álló ukrajnai rendezési terv mellett.

A háború lehetséges lezárásával kapcsolatban Vlagyimir Putyin kedden közölte, hogy Európa akadályozza Donald Trump kormányzatát a béke elérésében, és önszántából vonult ki a tárgyalásokról. Az orosz elnök hangoztatta, hogy „nincs béketervük Ukrajnával kapcsolatban”, és kiemelte, hogy „a háború oldalán állnak”.

A keddi moszkvai tárgyalást követően Donald Trump különmegbízottja, Steve Witkoff és az amerikai elnök veje, Jared Kushner lemondták a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tervezett brüsszeli találkozójukat. A Kreml azt állítja, hogy Witkoff és Kushner megígérték: a Putyinnal folytatott tárgyalások után egyenesen Washingtonba utaznak.

Vasárnap Floridában találkozott az amerikai és az ukrán delegáció, hogy a 28 pontos béketervről egyeztessenek. A megvitatott témák között szerepelt a területi cserék, a biztonsági garanciák és Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdése is. A november 30-án, Floridában Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői között tartott megbeszélések kulcsfontosságú kérdésekben nem hoztak előrelépést. Különösen nem sikerült elmozdulást elérni Oroszország követelésében sem, amely a Donbassz megszállatlan területeire vonatkozik. Dr. Somkuti Bálint hadtörténésszel, biztonságpolitikai szakértővel beszélgetünk.

Nyilvánosságra került Donald Trump amerikai elnök 28 pontból álló béketerve, amelyet az orosz–ukrán háború lezárására terjesztett elő. A héten az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban további amerikai–orosz és amerikai–ukrán tárgyalások zajlottak. Dr. Somkuti Bálint hadtörténésszel, biztonságpolitikai szakértővel beszélgetünk.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, egy nappal franciaországi látogatása után a spanyol miniszterelnökkel, Pedro Sánchezzel és VI. Fülöp királlyal találkozott. Szerdán Isztambulba látogatott, hogy megpróbálja újraindítani a béketárgyalásokat Oroszországgal. Dr. Somkuti Bálint hadtörténésszel, biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

A közelmúltban Donald Trump amerikai elnök úgy nyilatkozott, hogy egy amerikai „armada” tart a Perzsa-öböl felé, miközben Irán tevékenységét szorosan figyelik. A hidegháború befejeztével, a Szovjetunió összeomlásával nem volt egy állam sem, amely akkora gazdasági, katonai potenciállal rendelkezett volna, mint az USA. Az Egyesült Államok először jóindulatú, majd rosszindulatú hegemónként irányította a világot. Az USA hatalmának korlátai a 2020-as évek elején váltak látványossá. Mind az iráni, mind a venezuelai katonai beavatkozás után láthatjuk, hogy „minél több alkalommal, minél erősebben kerül a katonai erő alkalmazásra, mint a nemzetközi problémák megoldásának módja, annál inkább tűnik el az általunk megismert nemzetközi rendszer, mely a problémák tárgyalásos rendezésén és nem a katonai erő alkalmazásán nyugodott”. Erről beszélt rádiónknak dr. Somkuti Bálint hadtörténész–biztonságpolitikai szakértő.

Miután 2025. november 28-án XIV. Leó pápa a Törökország északnyugati részén fekvő İznikben, az egykori Nikaiában Bartholomaiosz pátriárkával együtt emlékezett a Niceai Zsinat 1700. évfordulójáról, december első napjaiban, Aqaba városa adott otthont az ábrahámi vallások képviselőinek a szélsőségek elleni küzdelemre, a vallásközi és a keresztény–muszlim párbeszéd előmozdítására. II. Abdullah jordán király meghívására több mint 40 vallási vezető érkezett Jordániába december 9-én, hogy az Aqaba Process összefogás keretében a vallások közti kölcsönös tisztelet és béke érdekében felszólaljon. A találkozón dr. Martos Levente Balázs esztergom–budapesti segédpüspök és Eredics Gergő érseki titkár is részt vett. Az Aqaba Process rendezvényre a Jordánon túli Betániában került sor, ahol a keresztény hagyomány az V. század óta Jézus megkeresztelkedésére emlékezik. A találkozón III. Teofilosz jeruzsálemi görög ortodox pátriárka, Pierbattista Pizzaballa bíboros, jeruzsálemi latin pátriárka és X. János, Antiochia és a Kelet szír ortodox pátriárkája is jelen volt.

A béketeremtés lehetőségéről a Közel-Keleten dr. Martos Levente Balázs atyával, az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye segédpüspökével, a Központi Papnevelő Intézet rektorával, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgatójával beszélgettünk.

Miután 2025. november 28-án XIV. Leó pápa a Törökország északnyugati részén fekvő İznikben, az egykori Nikaiában Bartholomaiosz pátriárkával együtt emlékezett a Niceai Zsinat 1700. évfordulójáról, december első napjaiban, Aqaba városa adott otthont az ábrahámi vallások képviselőinek a szélsőségek elleni küzdelemre, a vallásközi és a keresztény–muszlim párbeszéd előmozdítására. II. Abdullah jordán király meghívására több mint 40 vallási vezető érkezett Jordániába december 9-én, hogy az Aqaba Process összefogás keretében a vallások közti kölcsönös tisztelet és béke érdekében felszólaljon. A találkozón dr. Martos Levente Balázs esztergom–budapesti segédpüspök és Eredics Gergő érseki titkár is részt vett. Az Aqaba Process rendezvényre a Jordánon túli Betániában került sor, ahol a keresztény hagyomány az V. század óta Jézus megkeresztelkedésére emlékezik. A találkozón III. Teofilosz jeruzsálemi görög ortodox pátriárka, Pierbattista Pizzaballa bíboros, jeruzsálemi latin pátriárka és X. János, Antiochia és a Kelet szír ortodox pátriárkája is jelen volt.

A béketeremtés lehetőségéről a Közel-Keleten dr. Martos Levente Balázs atyával, az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye segédpüspökével, a Központi Papnevelő Intézet rektorával, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgatójával beszélgettünk.