Az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ a háborús viszonyok között is végzi munkáját.
Riporter: Nyíri Kata

Klebelsberg Kunóról, a 20. századi két világháború közötti magyar kultuszminiszter munkásságáról írt tanulmánykötetet Miklós Péter eszmetörténész, szegedi kutató. Erről a munkáról kérdezte a történészt a riporter, Tráser László.

Egy város történetét emléktárgyai is tükrözik, vagyis ami ma van, az koronként elmúlik, de legalább is elöregszik. Szeged így van a hajóival, hiszen a Szőke Tisza nevű szépséges étterem-hajója, vagy más is, ma már csak emlék. Erről beszélt Kohári Nándor, a régi Szeged kutatója, Tráser László kérdéseire

Történelmi jelentőségű lépéshez érkezett a kárpátaljai magyar felsőoktatás: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem kihelyezett képzést indít Vásárosnaményban. Az erről szóló együttműködési megállapodást ünnepélyes keretek között írták alá a felek. A vásárosnaményi oktatási központ az Eötvös-kúria épületében kap helyet, amely méltó környezetet biztosít az egyetem határon átívelő oktatási és tehetséggondozó tevékenységéhez. A kezdeményezés nemcsak Vásárosnamény, hanem az egész térség számára jelentős lépés, hiszen a jövőben egyetemi képzések indulhatnak a városban. Nyíri Kata jelenti.

Manapság erősen beszűkült az olvasók köre nálunk csak úgy, mint Nyugat-Európában, és mivel ez a fiatalokat különösen jellemzi, nem várható gyors változás a belátható jövőben. Olvasás alatt itt a szépirodalmat értjük elsődlegesen, méghozzá a kinyomtatott, hagyományos könyvet.
A régi könyveket árusító szegedi antikváriussal, Jakó Csabával beszélgetünk.

Február 26–27. között Gyulán, az Erkel Ferenc Gimnáziumban rendezték meg az Implom József Országos Helyesírási Verseny döntőjét. Az elnöki tisztséget évtizedek óta Nagy János nyelvész professzor tölti be, aki egyben a verseny főszervezője is.

Ma, holnap és holnapután pedagógusoknak tart lelkigyakorlatot az este fél 7-kor kezdődő szentmisék keretében Zsódi Viktor piarista tartományfőnök a pesti ferences templomban. Mottója XIV. pápa gondolata: Fegyverezzétek le a szavakat, emeljétek fel a tekinteteteket, őrizzétek a szíveteket! A március 5-i téma: A víz mellé ültetett fa – A pedagógusok lelkisége, március 6-i előadás címe: Reményteljes intézők – Nem vagyunk magányos hősök – A nevelés „kórusmű”, végül március 7-én szombaton: A jövő távlata – A nevelés helye is szentély című lelkigyakorlatos beszédet hallhatják.

Elindult a 26. Zrínyi Ilona Kárpátaljai Magyar Szakkollégium. A felvételt a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány hirdette meg a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával a 2025/2026-os tanév második szemeszterére. A programba a kárpátaljai felsőoktatási intézmények harmadik és hatodik évfolyama között tanuló, nappali tagozatos, kiemelkedő eredményeket elérő magyar hallgatók jelentkezhetnek, hogy tudományos kutatómunkájuk kiteljesedhessen. Nyíri Kata összeállítása.

Sok 10 és 100 ezer európai családnak a második világháborús szenvedés nem ért véget országaik szovjet megszállásával, kivált Kelet Európában, mert következett az ott élő német nemzetiségűek erőszakos kitelepítése. Erről a gyötrelemről évtizedekig nem lehetett beszélni, részleteit jószerével a rendszerváltozásig nem ismerhettük.

Miklós Péter történésznek 2025-ben jelent meg A kollektív bűnösség elvének gyakorlati alkalmazása Közép-Európában című könyve, amelyben a második világháború után történt Csanád vármegyei népességmozgásokat mutatja be.

Február 13. és 15. között tizenhatodik alkalommal találkoztak a Kárpát-medence minden szegletéből érkező egyetemisták, hogy néhány napra kilépjenek a hétköznapok sodrásából, és saját korosztályuk között keressék a válaszaikat azokra a kérdésekre, amelyek mindannyiunkat foglalkoztatják: mi tesz boldoggá, merre tart az életem, és hol van ebben Isten helye.

Az idei találkozó mottója: „Boldogok a tisztaszívűek” (Mt 5,8).
Az előadások és beszélgetések középpontjában a boldogság és a boldogságkeresés állt, és különös hangsúlyt kapott Boldog Bódi Mária Magdolna életpéldája is, aki fiatalon, a mindennapokban élte meg hitét, és ma is megszólító útjelző a fiatalok számára.

A találkozón részt vettek szegedi egyetemisták is Köllő Sándor egyetemi lelkész vezetésével.
Műsorunkban őt kérdezzük az idei találkozón szerzett élményeiről, valamint arról is, hogy miként készülnek a jövő évi, Szegeden megrendezésre kerülő 17. KELET-re.

A háborús viszontagságok ellenére Kárpátalján is megemlékezéseket tartottak március 15-e alkalmából. A hadiállapot szabályait betartva szűk körű rendezvények voltak.

„A lelkigondozás egy olyan folyamat, ahol az emberek felfedezhetik értékességüket. Teret és esélyt ad a hazatalálásra: igazi önmagunkhoz, Istenhez, és ezáltal a többi emberhez..” – vallja Hélisz Katalin, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola mesteroktatója. A lelkigondozó képzést sokan felnőtt koruk derekán kezdik el azok közül is, akik teljesen más területről érkeznek. De vajon miért? Diószegi Judit főiskolai hallgatótól - közgazdásztól, gépipari vállalkozótól érdekklődünk személyes motivációjáról és az első félév végi tapasztalatairól.

Radnóti Miklós szegedi kötődése kevéssé ismert, jóllehet pályája indulása a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumához is kötődik. Miklós Péter történész 2013-ban megjelent, A Szegedi Bölcsészkar Radnóti Miklós diákéveiben című könyvéről beszélgetünk a szerzővel.