Erdély Romániához csatolásáról Vincze Gábor történészt kérdeztük.
Riporter: Tráser László

A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola házaspárok jelentkezését várja hamarosan induló jegyesoktató-képzésére február 2-ig. Olyan házaspárokat várnak, akiket plébánosuk delegál, emellett természetesen az érdeklődő lelkipásztorokra is számítanak. A jelentkezési űrlapot a sapientia.hu oldalon találják.

A Határtalan régészet című folyóirat legújabb számáról Hegedűs Anitával, a szegedi Móra Ferenc Múzeum kulturális menedzserével beszélgetünk.

Január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját, mely nemzeti imánknak, a Himnusznak a születésnapja. Azt megelőzően a Boldogasszony Anyánk kezdetű egyházi népének volt a himnuszunk. Vajon van-e Kölcsey Ferenc művének és a népéneknek közös öröksége? A kérdésre Cs. Varga István irodalomtörténész válaszol.

Majd 40 éve rendeznek a Kárpát-medencei magyar középiskolások számára helyesírási vetélkedőt Gyulán, az Erkel Ferenc Gimnáziumban.

A verseny elődöntőit már az előző hónapokban megtartották, a sikeresen szereplők már a döntőre készülnek, melyet február utolsó napjaiban tartanak.

A több száz diákot megmozgató helyesírási versenyről Tráser László készített összeállítást.

Köllő Sándor atya szokása szerint most is hazalátogatott Erdélybe, hogy felkeresse rokonait. Ilyenkor az ottani liturgiába is bekapcsolódik. A szilveszteri kézdivásárhelyi hálaadó szentmiséről, a csíksomlyói új évi első szombati Mária-köszöntésről, valamint a vízkereszthez kötődő januári erdélyi szokásokról mesélt Tráser László mikrofonja előtt.

A pálos rend névadójának és védőszentjének, Első Remete Szent Pál emléknapja alkalmából a rend történetéről, a pálos szerzetesek egykori és mai feladatairól, szerepéről valamint egyéni küldetéséről Csóka János szerzetes beszélt.

Klebelsberg Kunó, a Horthy korszak legendás vallás- és közoktatás minisztere, akinek idején ötezer iskolai tanteremmel gyarapodott a magyar iskolarendszer, a ma Romániához tartozó Pécskán született, ahol ma is ápolják emlékét.

Az útszéli kereszt állítás sok évszázados hagyomány hazánkban. A falvak, kisvárosok közötti utak nem is képzelhetők el nélkülük. A Kereszténydemokrata Néppárt évek óta igyekszik gondozni, óvni, védeni ezeket az útszéli keresztfákat.

Január 5-én töltötte be nyolcvanadik életévét Barsi Balázs, Széchenyi-díjas ferences szerzetes, akinek könyveit olvasva, prédikációit hallgatva generációk nőttek fel úgy, hogy általuk mélyebben beleláthattak a keresztény hit titkába. Születésnapi köszöntéséhez kapcsolódva holnap este fél 7-kor a pesti ferences templomban hálaadó szentmisét celebrál. A jubiláló ferences szerzetessel a Credo – a Hiszekegy – egyik soráról beszélgetünk.

1918 decemberében előbb a román politikusok egy csoportja tartott Gyulafehérváron nagygyűlést - magukat nemzetgyűlésnek mondva - Erdély Romániához csatolásáról, majd röviddel később az erdélyi magyarság küldöttei tiltakoztak ez ellen.

Ukrajna 11 megyéjéből 205 ukrán gyermeket fogadott januárban a Rákóczi Szövetség sátoraljaújhelyi Téli Tábora. A fiatalok nagy része a frontvonalhoz közeli városokból érkezett, és még valami közös bennük: édesapjuk jelenleg is katonaként teljesít szolgálatot, vannak, akik már elestek. Az ukrán gyerekek magyarországi téli táboroztatásának célja, hogy a kísérő tanáraikkal közösen kiszakadjanak a háborús hétköznapokból. Nyíri Kata összeállítása.