A veszprémi Szent György kápolna titkai

Szerkesztő: Visy László

Egy hely, egy kápolna, ahol szentek, császárok és királyok imádkoztak egykor, majd ez az épület a török hódoltság után egyszerűen eltűnt. Ennek az ősi kápolnának csak az emlékezete élt Veszprémben, a magyar kereszténység bölcsőjében, hogy ez az a hely, ahol Szent Imre szüzességi fogadalmat tett. Egészen az 1950-es évekig kellett várni ahhoz, hogy egy földszinti ablakon kiugró kollégista alatt beszakadjon a föld, és egy üreg mélyén láthatóvá váljanak a Szent György kápolna falai. Azóta tart a nyomozás, régészek, történészek göngyölítik fel a magyar kereszténység egyik legtalányosabb műemlékének titkait. A legelső, kör alaprajzú rotonda – a falak elhelyezkedéséből kiderült – régebbi, mint a Szent István korából származó, 11. századi Szent Mihály főszékesegyház.
A későbbi, nyolcszögletű változat már azonos tájolású a székesegyházzal. A gótika megint épít, a saját stílusában. A török és a német zsoldosok rombolnak, a barokk kor ráépít. 2025-ben pedig a veszprémi várnegyed hatalmas és méltó építkezései sorában ott van a Szent György kápolna megnyitása, amely immár újra keresztelőkápolna, a főszékesegyházzal liturgikus egységben. A műemlék bemutatásán túl tehát egyfajta spirituális rekonstrukció is létrejött Veszprémben. A kápolnában az Árpád-kor és a mai világunk között élő lelki kapcsolatot teremt két szent életű ember emlékezete.

Dr. Nagy Veronikával, a Boldog Gizella főegyházmegyei gyűjtemény igazgatójával és Vörös Tamás főegyházmegyei főépítésszel jártuk végig ennek az építészeti és lelki megújításnak az állomásait.

Képek: Visy László

Kapcsolódó képek: