Biró Aurél történész több mint fél évezred Szűz Mária-ábrázolású zászlóit katalogizálta és gyüjtötte 3 kötetbe Seremetyeff-Papp János restaurátorművésszel.
Ezek a zászlók nemcsak Szűz Mária-kultuszunkról, hanem egyszersmind történelmi és kultútörténeti örökségünkről is hiteles képet adnak.
Szerkesztő: Tóth János András

Beszélgetőtárs: Györgyi Csaba civil-referens főlevéltáros

Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa

Kép: Budapest Főváros Levéltára, CivilArchiv Projekt

Az idei Szent István Könyvhéten beszélgettünk Gájer László atyával, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanárával a Szent István Társulat gondozásában megjelentetett könyvéről.
Az Etikai érvelésmódok egy szakkönyv, a Hittudományi Kar hallgatói számára készített anyag, de sokunk számára érdekes lehet. A szerző így ír a bő háromszáz oldalas kötetről: "Napjainkra az erkölcsi érvelés két rivális hagyománya vált meghatározóvá, amelyek látszólag egymással ellentétesek. Ezek a deontológiai és a teleológiai érvelésmódok, vagyis a formális erkölcsi kötelességből, illetve a cselekvés következményeiből kiinduló etikai elméletek. Ezek mellett megjelenik még a természetjogi érvelés, amely leginkább egy katolikus elmélet, és amelynek egyes kortárs változatai megbecsülést szereztek napjaink akadémiai diskurzusában. A két fősodorbeli erkölcsi elmélet alternatívájaként tűnt fel ugyanakkor az utóbbi évtizedekben az erényetikai érvelésmód is, amely azzal a bírálattal illette az előbbi kettőt, hogy azok merőben elméletiek, könyvszagúak, és azok helyett egy életszerű módszert kínált fel. E négy érvelésmód bemutatása képezi a jelen kötet szisztematikus részét."

Kép: Szent István Társulat

Most kedden volt ötven éve, hogy visszaadta lelkét Teremtőjének Isten Szolgája, Mindszenty József esztergomi érsek, bíboros, Magyarország utolsó hercegprímása.

A kerek évforduló alkalmából egy 2020-ban rögzített felvételünket hallgathatják meg újra, melyben a fenti címmel megjelent kötetről beszélgettünk annak egyik szerkesztőjével, Somorjai Ádám bencés szerzetessel, az erkölcsteológia római doktorával, aki 20 éven át a Vatikáni Államtitkárság, illetve annak levéltárának is munkatársa volt.

A Magyar Napló így írt a gondozásában megjelentetett kötet ismertetőjében:
"Mindszenty bíboros az amerikai követségen majd’ 15 esztendőt töltött, s ezt a periódust az emlékirataiban „azylum”-nak nevezte, az amerikai diplomaták pedig „menedék”-nek (refuge). Az Amerikai Nemzeti Levéltárban őrzött vonatkozó forrásokat kutathatóvá válásuk után kezdték tanulmányozni a szerzők. Azonnal feltűnt számukra ez a véleménykülönbség és az, hogy nem csupán ebben a kérdésben volt eltérő a két fél véleménye. A budapesti követségi tartózkodás számos életközeli dokumentumot tartalmaz. A bíboros itteni tartózkodását jól dokumentálja a „Duty Log”, az ügyeletes tiszt kézikönyve, amelyben a követségi tartózkodásra vonatkozó dokumentációnak egy újabb szempontja kerekedik ki: az amerikaiak számára fontos iratok, elsősorban abból a szempontból, hogy mi a halaszthatatlan teendő akkor, ha a bíboros olyan időpontban tesz rendkívüli kezdeményezést, amikor az apparátus nem tartózkodik a követség épületében, és az ügyeletes tisztnek magára hagyva kell cselekednie. Ez a naptárszerű összeállítás tehát forgatókönyv a rendkívüli esetek kezelésére, továbbá arra, hogyan alakul a bíboros elképzelése jövőjéről, különösen pedig a követség elhagyásáról. Ezért személyére és levelezésére vonatkozóan minden fontos és idáig figyelmen kívül hagyott információt dokumentál ez a kézikönyv, amely hivatkozik a vonatkozó táviratokra és levelekre, ezen kívül pedig betekintést enged az amerikai diplomaták szempontjaiba, egymás közti kapcsolat tartására."

Beszélgetőtársunk: Biró Aurél történész, főlevéltáros (Budapest Főváros Levéltára)
Fotók a kötetek boritóiról: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum-Pápai Jókai Mór Városi Könyvtár

Február 15-én új elnököt választott a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Magyarország egyik legnagyobb karitatív szervezetének első embere Szabadhegÿ Péter lett. 1956-os menekült szülők gyermekeként született az Egyesült Államokban, a rendszerváltás után költözött haza és alapított családot Magyarországon. Üzletember, diplomata, máltai lovag.
Gazdasági szakemberként fontosnak tartja a naponta átlagosan tizenhétezer rászorulót ellátó szervezet hatékonyságát, a folyamatos innovációt, és a helyi sajátosságokhoz alkalmazkodó, kreatív működést.
A beszélgetésben egyebek közt szó esik arról, hogy mit tart a legfontosabbnak a szervezet 2024-ben elhunyt alapító elnökének, Kozma Imre atyának a szellemi örökségéből, és hogy miképpen képviselheti a hitet, a hit védelmét egy katolikus karitatív szervezet.

Fotó: Kovács Bence/ Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Beszélgetőtársunk: Schmidt Péter történész, művészettörténész, a Budapest Galéria Köztéri Művészeti Alkotások Osztályának munkatársa

Kép: kozepkoritemplom.hu, hellomagyar.hu