Látóhatár
Az Amerikai diplomaták Mindszenty bíborosról 1957-1970 című forráskiadásról
Szerkesztő: Tóth János András
Elhangzott: 2025.05.09. 18:04
Most kedden volt ötven éve, hogy visszaadta lelkét Teremtőjének Isten Szolgája, Mindszenty József esztergomi érsek, bíboros, Magyarország utolsó hercegprímása.
A kerek évforduló alkalmából egy 2020-ban rögzített felvételünket hallgathatják meg újra, melyben a fenti címmel megjelent kötetről beszélgettünk annak egyik szerkesztőjével, Somorjai Ádám bencés szerzetessel, az erkölcsteológia római doktorával, aki 20 éven át a Vatikáni Államtitkárság, illetve annak levéltárának is munkatársa volt.
A Magyar Napló így írt a gondozásában megjelentetett kötet ismertetőjében:
"Mindszenty bíboros az amerikai követségen majd’ 15 esztendőt töltött, s ezt a periódust az emlékirataiban „azylum”-nak nevezte, az amerikai diplomaták pedig „menedék”-nek (refuge). Az Amerikai Nemzeti Levéltárban őrzött vonatkozó forrásokat kutathatóvá válásuk után kezdték tanulmányozni a szerzők. Azonnal feltűnt számukra ez a véleménykülönbség és az, hogy nem csupán ebben a kérdésben volt eltérő a két fél véleménye. A budapesti követségi tartózkodás számos életközeli dokumentumot tartalmaz. A bíboros itteni tartózkodását jól dokumentálja a „Duty Log”, az ügyeletes tiszt kézikönyve, amelyben a követségi tartózkodásra vonatkozó dokumentációnak egy újabb szempontja kerekedik ki: az amerikaiak számára fontos iratok, elsősorban abból a szempontból, hogy mi a halaszthatatlan teendő akkor, ha a bíboros olyan időpontban tesz rendkívüli kezdeményezést, amikor az apparátus nem tartózkodik a követség épületében, és az ügyeletes tisztnek magára hagyva kell cselekednie. Ez a naptárszerű összeállítás tehát forgatókönyv a rendkívüli esetek kezelésére, továbbá arra, hogyan alakul a bíboros elképzelése jövőjéről, különösen pedig a követség elhagyásáról. Ezért személyére és levelezésére vonatkozóan minden fontos és idáig figyelmen kívül hagyott információt dokumentál ez a kézikönyv, amely hivatkozik a vonatkozó táviratokra és levelekre, ezen kívül pedig betekintést enged az amerikai diplomaták szempontjaiba, egymás közti kapcsolat tartására."
Kapcsolódó képek:
2025. október 24. péntek 18:04 |
|
Látóhatár
Püspöklexikon 1804–1918 – Könyvbemutató a Központi Szemináriumban
Szerkesztő: Tóth János András » bővebben...A Magyarország egyházmegyéi és püspökei (1804–1918) Intézménytörténeti és életrajzi lexikon I–IV. című kötet bemutatójára a Központi Szeminárium dísztermében került sor október 8-án.
A Szirtes Zsófia, Tusor Péter és Rupert Klieber által szerkesztett lexikon bemutatásában a szerkesztőkön kívül a püspöki kar részéről Martos Levente Balázs segédpüspök, a Központi Papnevelő Intézet rektora és Marton Zsolt váci megyéspüspök, a Központi Szeminárium korábbi rektora is részt vállalt. A bő nyolcszáz oldalas kötetet továbbá Birher Nándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánja és Csorba László, a Római Magyar Akadémia és a Magyar Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatója méltatta.
Műsorunkban Marton Zsolt váci megyéspüspököt és Tusor Péter professzort,
a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport alapító-vezetőjét hallhatják közvetlen a kötetbemutató után készült felvételünkről.
A kötet pdf formátumban itt tölthető le: https://publikacio.ppke.hu/id/eprint/2444/1/CST_I-7_Puspoklexikon_1804-1918-c.pdf
Képünkön a Központi Szeminárium dísztermében a kötet előadói, fotók: MKR és Magyar Kurír |
2025. szeptember 26. péntek 18:04 |
|
Látóhatár A Székesfehérvári Egyházmegye Kortárs Művészeti Gyűjteményének kiállítása Aknay János festményeiből
Szerkesztő: Tóth János András » bővebben...A 19. Ars Sacra Fesztivál keretében nyították meg a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban Aknay János Kossuth-díjas festőművésznek, a Nemzet Művészének kiállítását.
Az eseményen az október 4-ig megtekinthető tárlat kapcsán Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspököt, a kiállító művész fiát, Aknay Csaba fotóművészt, valamint a kiállítást a Szent Korona Galériában megrendező Smohay András művészettörténész, múzeumigazgatót, és az egyik alkotótársat, Pirk László Munkácsy Mihály-díjas festőt kértük mikrofon elé.
Fotó: Székesfehérvári Egyházmegye
|
2025. augusztus 29. péntek 18:04 |
|
Látóhatár A veszprémi Szent György kápolna titkai
Szerkesztő: Visy László » bővebben...Egy hely, egy kápolna, ahol szentek, császárok és királyok imádkoztak egykor, majd ez az épület a török hódoltság után egyszerűen eltűnt. Ennek az ősi kápolnának csak az emlékezete élt Veszprémben, a magyar kereszténység bölcsőjében, hogy ez az a hely, ahol Szent Imre szüzességi fogadalmat tett. Egészen az 1950-es évekig kellett várni ahhoz, hogy egy földszinti ablakon kiugró kollégista alatt beszakadjon a föld, és egy üreg mélyén láthatóvá váljanak a Szent György kápolna falai. Azóta tart a nyomozás, régészek, történészek göngyölítik fel a magyar kereszténység egyik legtalányosabb műemlékének titkait. A legelső, kör alaprajzú rotonda – a falak elhelyezkedéséből kiderült – régebbi, mint a Szent István korából származó, 11. századi Szent Mihály főszékesegyház.
A későbbi, nyolcszögletű változat már azonos tájolású a székesegyházzal. A gótika megint épít, a saját stílusában. A török és a német zsoldosok rombolnak, a barokk kor ráépít. 2025-ben pedig a veszprémi várnegyed hatalmas és méltó építkezései sorában ott van a Szent György kápolna megnyitása, amely immár újra keresztelőkápolna, a főszékesegyházzal liturgikus egységben. A műemlék bemutatásán túl tehát egyfajta spirituális rekonstrukció is létrejött Veszprémben. A kápolnában az Árpád-kor és a mai világunk között élő lelki kapcsolatot teremt két szent életű ember emlékezete.
Dr. Nagy Veronikával, a Boldog Gizella főegyházmegyei gyűjtemény igazgatójával és Vörös Tamás főegyházmegyei főépítésszel jártuk végig ennek az építészeti és lelki megújításnak az állomásait.
Képek: Visy László |
2025. augusztus 01. péntek 18:04 |
|
Látóhatár
Beszélgetőtársunk az idén Pro Cultura Christiana díjjal elismert Reha György képzőművész.
Szerkesztő: Tóth János András » bővebben...Négyhetente jelentkező periodikánkban ezúttal a nyár elején a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által Pro Cultura Christiana díjjal kitüntetett Reha Györggyel beszélgetünk.
A képzőművész a szentendrei Vajda Lajos Stúdió alapító tagja, aki Spányi Antal püspök megbízásából 2011-ben létrehozta és azóta is vezeti a Székesfehérvári Egyházmegye Kortárs Művészeti Gyűjteményét.
A mai Látóhatárban elsősorban e gyűjteményt igyekszünk bemutatni, illetve arról is szólunk, hogy mivel készül a művészember az idei Ars Sacra fesztiválra.
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Fotó: Magyar Kurír |
2025. július 04. péntek 18:04 |
|
Látóhatár Budapest Főváros Levéltára CivilArchiv Projektje
Szerkesztő: Tóth János András » bővebben...Beszélgetőtárs: Györgyi Csaba civil-referens főlevéltáros
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Kép: Budapest Főváros Levéltára, CivilArchiv Projekt |
2025. június 06. péntek 18:04 |
|
Látóhatár
Gájer László új kötete: Etikai érvelésmódok
Szerkesztő: Tóth János András » bővebben...Az idei Szent István Könyvhéten beszélgettünk Gájer László atyával, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanárával a Szent István Társulat gondozásában megjelentetett könyvéről.
Az Etikai érvelésmódok egy szakkönyv, a Hittudományi Kar hallgatói számára készített anyag, de sokunk számára érdekes lehet. A szerző így ír a bő háromszáz oldalas kötetről: "Napjainkra az erkölcsi érvelés két rivális hagyománya vált meghatározóvá, amelyek látszólag egymással ellentétesek. Ezek a deontológiai és a teleológiai érvelésmódok, vagyis a formális erkölcsi kötelességből, illetve a cselekvés következményeiből kiinduló etikai elméletek. Ezek mellett megjelenik még a természetjogi érvelés, amely leginkább egy katolikus elmélet, és amelynek egyes kortárs változatai megbecsülést szereztek napjaink akadémiai diskurzusában. A két fősodorbeli erkölcsi elmélet alternatívájaként tűnt fel ugyanakkor az utóbbi évtizedekben az erényetikai érvelésmód is, amely azzal a bírálattal illette az előbbi kettőt, hogy azok merőben elméletiek, könyvszagúak, és azok helyett egy életszerű módszert kínált fel. E négy érvelésmód bemutatása képezi a jelen kötet szisztematikus részét."
Kép: Szent István Társulat
|