Kalandozás az antik útikönyvek világában
Szerkesztő: Szentirmai Ágnes

- Hogyan kötődött Kunszentmártonhoz és milyen regényei születettek az alföldi városban – tavaly itt adták át az ország legújabb Fekete István emlékhelyét.
- Idén 10 éves a Szent Márton látogatóközpont és egyre népszerűbb a Szent Márton zarándokút alföldi szakasza
- "Meghurcoltak" - a kitelepítés éveit bemutató kiállítást az egykori úri kaszinó épületében láthatják a városba érkezők.

- Mi jellemzi a sándorfalvi citerajátékot?
- Hangszerkészítő, muzsikus, naiv festő - Budai Sándor emlékek gyűjteménye
- Zenekari tagok, akik nemcsak muzsikálnak, de gyűjtik, felújítják és tanítják is a jellegzetes citerajátékot.
- Sándorfalva és a Pallavicini család kapcsolata egykor és ma.
- Ízélmények a települési értéktárban.

Mivel tájékozódnak a halak, mire használták a tapogatót, miért volt kiemelt szerepe a csikósoknak és hogyan tudtak járni a nádarató bocskorban? Többek között ezekre is választ kaphatna a látogatók a Sarród melletti László majorban.
Messzelátónk második felében a kőszegi Fekete Szerecseny patikamúzeumba látogatunk

Szatymaz névét hallva valószínűleg sokaknak az őszibarack jut eszébe. S igen, ez hazánk legismertebb barack termő területe. De mivel érési szezonon kívül vagyunk, a kóstolástól eltekintünk, helyette megnézzük a község egyéb látnivalóit. Érdemes betérni pl. a nem szokványos kialakítású római katolikus templomba; megkeresni azt az épületet ahol egykor Dankó Pista muzsikált. Megcsodálni egy-egy régi faoromzatú nyaralót, a télen is különleges hangulatot idéző Enyingi szélmalmot, vagy kisétálni a község kunhalomra épült temetőjébe.

Szalkszentmárton Bács-Kiskun vármegye ÉNy-i csücskében az 51-es főút mentén, a Dunától néhány km-re fekszik. Látnivalói közül kiemelkedik a néhány éve megújult Petőfi Sándor Emlékház, a község egyik dombján álló református templom, kúria jellegű középületei, számos szoboralkotás és a központi téren folyton csobogó langyos vizű artézi kút. Községi sétánkon ezeket a helyeket látogatjuk meg.
De mikor és hogyan lett az egykori Lovászföldéből Szalkszentmárton? Hol volt Szalk és miért kapta második tagként a Szentmárton nevet?

Helytörténet, képzőművészet, természetrajz, és a magyar cserkészmozgalom története.
Négy egység, több terem és sok száz bemutatott tárgy a Gödöllői Városi Múzeum látványkínálatából. Köztük olyan ritkaságok, mint Csupor Zoltán Tordas egykori plébánosának gyűjteménye és a Mária kegytárgy kiállítás.

Műsorunkban különleges utazásra indulunk — nem repülővel, nem vonattal, hanem a könyvlapokon keresztül. Beszélgető társam ugyanis egy olyan gyűjtő, aki szívvel lélekkel olvassa és kutatja az 1945 előtt megjelent magyar nyelvű utazási irodalmat.
Polcain több mint 1800 kötet sorakozik, ezek között igazi kincsek, elfeledett útleírások is megbújnak.
A nyomtatott könyvek mellett ritkaságnak számítanak a kézzel írott útleírások – ezek közül is láthatunk néhány példányt. Biró Dániellel a gyűjtemény tulajdonosával beszélgetünk.

- Mi a különbség a tell és a kurgán között?
- Ki volt dr Bereczk Péter és milyen szerepet töltött be a Fehér-tó természetvédelmében?
- Miért kapta a sirály nevet a tóparti tanösvény és milyen madárfajoknak szolgál pihenő, vagy áttelelő helyként a Szeged melletti szikes vízfelület környezete?
Messzelátónk mai adásában Szatymaz határába, a Fehér-tóhoz látogatunk.

Múlt hét pénteki műsorunkban Bátaszék szakrális és helyi értékeivel ismerkedtünk.
Ma folytatjuk sétánkat a Tolna vármegyei városban, ahol számos esemény, néprajzi és természeti pont is vonzerővel bír.
Kulturális élete egész évben pezseg; különösen látványos, a II. Géza király megkoronázását felelevenítő őszi esemény.
Az Orbán-hegyi molyhos tölgy lomb nélkül ugyan, de a téli időszakban is látványos; mellékesen, a hegyről elénk táruló sárközi táj panorámája sem utolsó.
A környék borait a testes vörös és egyre inkább előtérbe kerülő fehér borok jellemzik.
Időkapuként nyitja meg a múltat a Tájház: melyben a helyi német, székely és felvidéki családok történeteit idézhetjük fel.

Műsorunkban kinyílik előttünk a kerítések mögötti világ. Bejárjuk az 1-es terminál sokakban nosztalgiát idéző tereit; végig gurultunk autóval a futópályák mellett, néhány méterről figyelhetjük majd az induló és landoló gépeket.
Felmegyünk az irányítótoronyba, ahonnan jól látható a mindig mozgalmas forgalmi előtér.
Megnézzük, hogyan működik a poggyászosztályozó rendszer; milyen korszerű járművei vannak a repülőtéri tűzoltóságnak; és hogy milyen egy üzemanyagbázis, ahol percenként többtonnányi kerozin sorsa dől el.
Olyan utazásra hívom önöket, melyhez nem kell beszállókártya – csak némi kíváncsiság.
Kísérőm Somogyi Tóth Gábor az Aeropark ügyvezetője, építészmérnök, aki több mint 20 évig volt a reptér forgalmi igazgatója.

Műsorunkban kinyílik előttünk a kerítések mögötti világ. Bejárjuk az 1-es terminál sokakban nosztalgiát idéző tereit; végig gurultunk autóval a futópályák mellett, néhány méterről figyelhetjük majd az induló és landoló gépeket.
Felmegyünk az irányítótoronyba, ahonnan jól látható a mindig mozgalmas forgalmi előtér.
Megnézzük, hogyan működik a poggyászosztályozó rendszer; milyen korszerű járművei vannak a repülőtéri tűzoltóságnak; és hogy milyen egy üzemanyagbázis, ahol percenként többtonnányi kerozin sorsa dől el.
Olyan utazásra hívom önöket, melyhez nem kell beszállókártya – csak némi kíváncsiság.
Kísérőm Somogyi Tóth Gábor az Aeropark ügyvezetője, építészmérnök, aki több mint 20 évig volt a reptér forgalmi igazgatója.