Hívás és elhívás. Mindennapi munkánk lehete-e része Isten tervének?
Szerkesztő: Szabó Csilla

A perzsa paradicsomi kert szimbólumai hogyan jutottak el a kolostorkertekbe? Miért ültették a gyümölcsfákat a novíciusok lakrésze melletti temetőkertbe? Milyen hatása van a rózsának, ami révén Mohamed, Jézus és Szent Erzsébet jelképévé válhatott? Herczeg Ágnes művelődéstörténeti kalandozásra hív a középkori kolostorkertek bemutatásával. Majd a díszfű előnyös tulajdonságairól, jellemzőiről és helyéről Megyesi Éva ad áttekintést. A folytatásban: a jászfényszarui Pál Károly egy katonai terepjárót, a tihanyi Ravasz Ottó pedig egy Trabantot újított fel sok utánajárás után, barátok segítségével. A hogyanokról beszélgetünk az kocsiritkaságokat csodálva.

- Saáry Éva geológus, író, költő, festőművész, kultúraszervező. Egy patrióta világvándor.
- A száz éve született Farkas Edit, az első magyar nő az Antarktiszon.

A kommunista állambiztonság erősen érdeklődött a Horthy-korszak iránt. A rendszer adatokat gyűjtött a látókörükbe került személyek előéletéről: ideológiai hátterükről, politikai szerepvállalásukról, kapcsolatrendszerükről. Ha az állambiztonság a titkos nyomozás szakaszát elhagyva nyíltan lépett fel valaki ellen, azt többnyire – megfélemlítési szándékkal éjszaka tartott házkutatással kezdte. A nyomozók ilyenkor elvittek mindent, amiről azt gondolták, hogy számukra érdekes lehet. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának dokumentumaiban a házkutatások során lefoglalt anyagok jegyzőkönyvei között előkerültek Prohászka Ottokár püspök levelei, könyvei. De az állambiztonsági források változatos módon mutatnak fel Prohászkáról szóló vélekedéseket és értékeléseket is. – tudtuk meg Mózessy Gergely egyháztörténész, püspöki levéltárostól, a székesfehérvári egyházmegyei gyűjtemény igazgatójától, aki tudományos munkássága során az egykori titkosrendőrség iratanyagai között találkozott Prohászka Ottokár püspök személyével. Mai adásunkban a történész szakember a megtalált Prohászka iratanyagok alapján meséli el a politikai rendőrség által kiszemelt személyek valóban nem mindennapi történeteit.

Mai műsorunk két részből áll, mindkettő Erdélyhez kötődik.

Elsőként Kurkó József Kristóffal, a Turay Ida Színház székely-magyar származású színészével beszélgetünk, aki humorral, őszinteséggel és különleges élettörténetekkel érkezett a stúdiónkba.
(Fotó: MKR)

Majd az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceum történetéről hallhatnak, amely a rendszerváltás után egészen egyedülálló összefogás révén épült fel Gyimesfelsőlokon. Néhány debreceni katolikus értelmiségi álmodott egy nagyot, és rengeteg munkát fektettek egy közös ügybe. Először egy zarándokházat szerettek volna létrehozni itt, ezt gondolták tovább, mígnem létrejött az iskola, a kollégium. Az utóbbi években az alapítvány ösztöndíjrendszert működtetett, mikuláskor pedig mindenkit megajándékozott az iskolában. Idén tervezik ezt utoljára, a Sziklára Épített Ház Alapítvány befejezi ezt a tevékenységét. A gyimesfelsőloki intézmény már megáll a saját lábán - mondják az alapítók.

A Sziklára Épített Ház történetét és a befejezéssel járó érzéseiket a két alapító, Fodor András nyugalmazott plébános és Keresztesné Várhelyi Ilona muzeológus mesélte el Mikos Ákos debreceni tudósítónak.

Dr. Vida Ágnes babapszichológussal beszélgetünk a digitális eszközök térhódításáról, a szülők és a gyerekek viselkedéséről és következményekről valamint elkerülési technikákról beszélgetünk.

Hogyan kerülhettek Prohászka Ottokárról szóló dokumentumok az állambiztonsági iratok közé? Mennyire valóságosak a dokumentumok információi? Mennyire nehezíti meg a történészek dolgát az „ügynökakták” megfogalmazása. És hogyan lehet történeti forráskritikát alkalmazni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának egykori anyagaiban? Mózessy Gergely egyháztörténész, püspöki levéltáros, a székesfehérvári egyházmegyei gyűjtemény igazgatója tudományos munkássága két témára fókuszál, Prohászka Ottokár püspök hatalmas szellemi öröksége mellett a székesfehérvári egyházmegye állambiztonsági érintettségét is kutatja. Meglepő módon az utóbbi kutatások hoztak fel Prohászka személyével, illetve recepciójával kapcsolatos adatokat. Mai adásunkban ezeket gyűjti egy csokorba a szakember és a 2026. március 28-án, a budapesti Központi Papnevelő Intézet Prohászka Konferenciájára készülő előadásának témáját mutatja be nemcsak rendkívül színesen, hanem sokszempontból bővebben is.

Vendégeink: dr. Jászberényi József idősképzési szakember, a Milton Friedman Egyetem felnőttképzési igazgatója és Nagy-Bana Zsanett szociálgerontológus, a Szolnoki Egészségfejlesztési és Lelkiegészség Központ munkatársa.

Spányi Antal püspök főpásztori szolgálata során megújíttatta a székesfehérvári egyházmegye kegyhelyeit, megőrizve a templomok építészeti örökségét és kibővítve azokat modern zarándokszolgálatásokkal. Tematizálta a búcsújáróhelyek felkeresését így vált Ercsi a jegyesek, a Vértessomló a gyermekre várók, Bodajk a családok, Alsószentiván a nagyszülők, Makkosmária a szenvedélyek rabságában élők zarándokhelyévé. Székesfehérvár Szent István városaként kiemelt helye a Magyar Szent Család Nyomában zarándokútnak, amely átvezet a legtöbb kegyhelyen és beemeli a zarándoklót az első magyar szent család közbenjáró kegyelmeibe.
A fehérvári Püspöki Palotában a sajtó nyilvánossága előtt mutatták be a kegyhelyek a gazdag lelki tartalmakat hordozó ünnepeit, az összehangolt programokat.

“Ha pedig Krisztusról azt hirdetjük, hogy feltámadt a halottak közül, hogyan mondhatják közületek némelyek, hogy nincs halottak feltámadása? Hiszen, ha nincs a halottak feltámadása, akkor Krisztus sem támadt fel. Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi igehirdetésünk, de hiábavaló a ti hitetek is.” -írja Szent Pál a korintusiaknak írt első levelében. (1Kor 15,12-15) Jézus tehát nem az apostolok fantáziájában, hanem valóságosan, testben támadt fel. Íly módon találkoztak vele. Egy látomás miatt nem adták volna életüket is azért az igazságért, hogy az Isten Fia eljött, meghalt és feltámadt. Vagy mégsem? Miért fontos egyáltalán egy kereszténynek hinni a feltámadásban? Mai adásunkban székesfehérvári lelkipásztorok osztják meg velünk gondolataikat a húsvéti hitről, a feltámadásról.

“Ha pedig Krisztusról azt hirdetjük, hogy feltámadt a halottak közül, hogyan mondhatják közületek némelyek, hogy nincs halottak feltámadása? Hiszen, ha nincs a halottak feltámadása, akkor Krisztus sem támadt fel. Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi igehirdetésünk, de hiábavaló a ti hitetek is.” -írja Szent Pál a korintusiaknak írt első levelében. (1Kor 15,12-15) Jézus tehát nem az apostolok fantáziájában, hanem valóságosan, testben támadt fel. Íly módon találkoztak vele. Egy látomás miatt nem adták volna életüket is azért az igazságért, hogy az Isten Fia eljött, meghalt és feltámadt. Vagy mégsem? Miért fontos egyáltalán egy kereszténynek hinni a feltámadásban? Mai adásunkban székesfehérvári lelkipásztorok osztják meg velünk gondolataikat a húsvéti hitről, a feltámadásról.