"A király vacsorája. Egy magyar séf kalandjai."
Szerkesztő: Sályi András

Törökország legkeletibb tájaira utazunk, és olyan ősi keresztény szent helyeket, emlékeket templomokat látogatunk meg, ahová mi magyarok kevesen jutunk el. Kalauzunk Tóth Ági, korábbi gasztro-diplomata, a török konyhaművészet elkötelezett nagykövete, aki keresztül-kasul számtalanszor bejárta ezt a számunkra még mindig kicsit idegen és egzotikus országot, ismeri és szereti tájait, nyelvét, történelmét népét és gazdag kulturális kincseit.

2. rész: Mardin kolostorai, az V. századi Deyrulzafaran; Kappadókia ókeresztény barlangvárosai, és egy kis gasztronómia is -- török vendégszeretettel fűszerezve.

Csodálatos tájak különleges ókeresztény, sőt, ószövetségi emlékei közt barangolunk képzeletben a Kerengőben ma és holnap. Gondolatban és a szó szárnyán Törökország legkeletibb tájaira utazunk, és olyan ősi keresztény szent helyeket, emlékeket templomokat látogatunk meg, ahová mi magyarok kevesen jutunk el. Kalauzunk Tóth Ági, korábbi gasztro-diplomata, a török konyhaművészet elkötelezett nagykövete, aki keresztül-kasul számtalanszor bejárta ezt a számunkra még mindig kicsit idegen és egzotikus országot, ismeri és szereti tájait, nyelvét, történelmét népét és gazdag kulturális kincseit.

1.rész: Szent Péter barlangja Antakyában; a csodálatos Mardin

Közéleti eseményekről beszélgetünk Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel.

Mi lehet Irán sebezhető pontja, amely képes eltéríteni a síita államot a Hormuzi szoros blokádjától?
Mik az Egyesült Államok szándékai?


Vendégem Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.

Börtönbe kerülhet a király testvére?
Mindez hogyan hat az Egyesült Királyságra?
Hogyan éli túl a tradicionális brit berendezkedés a jelen kihívásait?
Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales: így együtt az Egyesült Királyság.
Élén az uralkodó III. Károly.

Vendégem:
Kaiser Tamás, tanszékvezető egyetemi tanár, Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

fotó:
wikipedia
royal.uk
antk.uni-nke.hu/

Béres Marcell, a Béres Gyógyszergyár elnöke és dr.Birinyi Péter, a budapesti Mikszáth Gyógyszertár gyógyszertárvezető szakgyógyszerésze, a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezetének elnöke segítségével folytatjuk a Kerengőben március 20-án elhangzott beszélgetésünket az egészségtudatosság, a preventív szemlélet kérdésköréről.
Témáink: Melyek a táplálékkiegészítők, vitaminok, gyógyszerek internetről történő beszerzésének a veszélyei, egészségügyi és biztonsági kockázatai? Miért fontos orvos vagy gyógyszerész tanácsát kérni táplálékkiegészítők, vitaminok szedése esetén is? Milyen termékinnovációs illetve fogyasztói trendek vannak napjainkban? Mi a felelőssége az egyénnek, a patikáknak, a gyártóknak? Milyen hatása van ezeknek egyéni, társadalmi és népegészségügyi szinten?
(fotó: Magyar Katolikus Rádió, Szekeres Zsombor)

A Benes-dekrétumok feszültséget okoznak még 80 évvel később, napjainkban is. Erről pá napja heves vita volt az Európai Parlamentben is. Az 1947-es döntésről Szarka László történésszel, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársával beszélgetünk. (fotó: Rubicon Intézet)

Franciaországban vasárnap megtartották az önkormányzati választások második fordulóját. A voksolást sokan a jövő évi elnökválasztás főpróbájának tartották. A második forduló után minden párt győzelmet hirdetett, az urnákból azonban nem kerül ki egyértelmű győztes.
A választás egyik legfontosabb tanulsága kétségkívül a rekordmagasságú távolmaradási arány: a szavazásra jogosult több mint 17 millió francia állampolgár mintegy 57,47%-a vett részt a voksoláson. Miért? Miért maradt Párizs a szocialistáké, amikor a leköszönő szocialista polgármestert szinte össznépi utálat övezi? Vajon megjósolható egy jövő évi konzervatív fordulat a mostani eredményekből? Össze tud-e fogni a jobboldal is, vagy ezt a baloldali pártok még mindig sokkal jobban és gyakorlatiasabban csinálják? Tovább tudott-e erősödni az anarchista elemekre és radikalizálódó muzulmánokra is támaszkodó szélsőbaloldal? Van-e jellemző „keresztény szavazat” Franciaországban?
Szakértőnk Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

"1921-ben dr. Czettler Jenő akadémikus vezetésével alakult meg a Jászok Egyesülete Budapesten nevű szervezet. 1946-ban feloszlatták, betiltották. Harmincöt éve annak, hogy elődeink nyomába lépve, 1991-ben újjáalakítottuk a Jászok Egyesületét. A Jászok Egyesülete a Jászságból elszármazottak és az otthon élők intézményes kapcsolattartása érdekében jött létre. Taglétszámunk 2025 végén 549 fő volt. Hazánk valamennyi megyéjén túl külföldről, s a Jászság 18 településének mindegyikéről van tagtársunk. Az egyesületnek 43 tagszervezete van." - olvasható a Jászok Egyesülete 2026. januári, 89. sz. Hírlevelének bevezetőjében az egyesület honlapján.
Műsorunkban dr. Dobos Lászlóval, a Jászok Egyesülete elnökével, a Jászok Egyesülete tevékenységéről, 2025. évi munkájáról, a Jász Világtalálkozók jelentőségéről beszélgetünk.
(fotók: https://jaszokegyesülete.hu és https://jaszmuzeum.hu)

Szentek a rajzfiókból című sorozatunkat folytatjuk: Nagy Szent Gergely pápára emlékezünk. Az őt ábrázoló falképmásolatokat a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ őrzi. Kovács Gergely művészettörténésszel, a tervtár munkatársával beszélgetünk.
(Fotó: MÉM)

A nagypéntek témájú faliképek hagyományosan Krisztus szenvedéstörténetét, a keresztrefeszítését, a levételt vagy a sírba tételt ábrázolják. Erről beszélgetünk Kovács Gergely művészettörténésszel, a
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ munkatársával.
(Fotó: MÉM)

A Hagyományok Háza Tulipán & zsálya - Kertek, korok, népművészet című kiállítás 120 különleges tárgya öt évszázadot ível át, bemutatva, hogyan találkozott a kolostorok gyógyfüves udvara, a barokk kertek pompája és a falusi kertek egyszerűsége a textileken, a kerámiákon és a faragott bútorokon. A tárlat különlegessége, hogy úgynevezett "gyógyító múzeumként" nemcsak a szemünkhöz szól: a kiállítótérben lebegő levendula, rozmaring és citromfű illata segít abban, hogy valóban elmerüljünk a múlt kertjeinek világában. „Virág a kertben. Virág a hímzésen. Virág az emlékezetben. A magyar népművészet minden szirmában ott rejlik a természet és a kultúrák találkozása." - vallják a kiállítás megálmodói.
Dr. Czingel Szilvia néprajzkutató, a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum vezetője, a Tulipán & zsálya - Kertek, korok, népművészet című kiállítás kurátora, beszélgetésünkben felhívja a figyelmet arra, hogy a virág- és növényábrázolások nem csupán díszítőelemek: tükrözik a közösségek világképét, hitét és a mindennapi élet ritmusát is.
A kiállítás 2026. november 30-ig tekinthető meg.
(fotók: plakát és a szerkesztő)

A nagypéntek témájú faliképek hagyományosan Krisztus szenvedéstörténetét, a keresztrefeszítését, a levételt vagy a sírba tételt ábrázolják. Erről beszélgetünk Kovács Gergely művészettörténésszel, a
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ munkatársával.
(Fotó: MÉM)

A Hagyományok Háza Tulipán & zsálya - Kertek, korok, népművészet című kiállítás 120 különleges tárgya öt évszázadot ível át, bemutatva, hogyan találkozott a kolostorok gyógyfüves udvara, a barokk kertek pompája és a falusi kertek egyszerűsége a textileken, a kerámiákon és a faragott bútorokon. A tárlat különlegessége, hogy úgynevezett "gyógyító múzeumként" nemcsak a szemünkhöz szól: a kiállítótérben lebegő levendula, rozmaring és citromfű illata segít abban, hogy valóban elmerüljünk a múlt kertjeinek világában. „Virág a kertben. Virág a hímzésen. Virág az emlékezetben. A magyar népművészet minden szirmában ott rejlik a természet és a kultúrák találkozása." - vallják a kiállítás megálmodói.
Dr. Czingel Szilvia néprajzkutató, a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum vezetője, a Tulipán & zsálya - Kertek, korok, népművészet című kiállítás kurátora, beszélgetésünkben felhívja a figyelmet arra, hogy a virág- és növényábrázolások nem csupán díszítőelemek: tükrözik a közösségek világképét, hitét és a mindennapi élet ritmusát is.
A kiállítás 2026. november 30-ig tekinthető meg.
(fotók: plakát és a szerkesztő)

Műsorunkban két kecskeméti katolikus iskola igazgatója mutatja be az általa vezetett intézményt: Dr. Szabó Ildikó főigazgató a Petőfi Sándor Katolikus Általános Iskola és Óvodáról, Papp Zsolt igazgató a Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvodáról szól.

A kecskeméti városnap műsoraival 2026. április 6-án bemutatjuk az Alföld egyik legjelentősebb városát, ahol éppen ezen a napon indul Rádiónk földfelszíni sugárzása a 95,3 MHz-es frekvencián.
Ennek a tematikus műsorcsoportnak az adásai itt találhatók.