Lovass Ági: Súgókönyv, Kárász Eszter és az Esztett zenekar, operett sorozatunk legújabb része
Szerkesztő: Fülöp Tamás

Mezőkeszü Erdély Kolozs megyei települése, a mezőség jellegzetes helyszíne. Innen érkezett Törökbálintra az a kivételes kiállítás, mely a helyi népi motívumkincset mutatja be szőtteseken, fali kárpitokon és más textileken keresztül. A tárlat egy mezőkeszüi magán múzeum darabjait mutatja be, melyeket Kallós Zoltán néprajzkutató, tanár bíztatására gyűjtött Horváth Erzsébet, vagy, ahogy a legtöbben ismerik: Kicsi Erzsi néni, aki maga is ott volt a megnyitón. A tárlatot Papp Nikolett, a törökbálinti falumúzeum vezetője hívta életre, Tóth Zsófia elsőként vele beszélget, majd Horváth Kicsi Erzsi nénitől érdeklődik a Mezőkeszün létrehozott múzeumról.

1865 decemberében született Róth Miksa, üvegfestő és mozaikművész. Születésének 160. évfordulója alkalmából egykori lakhelyén, a VII. kerületi Nefelejcs utcában új kiállítótérben mutatkozott be a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény első kamarakiállítása, ahol a múzeum gyűjteményének olyan darabjai szerepelnek, amelyek jelentős részét még soha nem láthatta a nagyközönség. A műhelyhez kapcsolódó grafikai anyagok és tervrajzok hozzátenni igyekeznek a két állandó kiállításhoz, a Lakásmúzeumhoz és a Mozaikok és üvegek című tárlathoz, bepillantást adva az iparművészet kulisszatitkaiba. A művész életéről és a kiállításokról Kolocz Dórát, a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény szakmai vezetőjét és muzeológusát, a Róth 160 emlékév kapcsán Zsoldos Szilvia kérdezi.

A hímes tojás a kereszténység legnagyobb ünnepéhez kötődő szokástárgy: a feltámadás, a termékenység és az újjászületés egyetemes szimbóluma, egyben rituális funkciót is betölt.
A Kárpát-medencében a 19. század elejétől jól ismert húsvéti tojásdíszítési technika a tojásírás, amely jellemzően női tevékenység, bizonyos régiókban pedig különösen gazdag és egyedülálló hagyománya alakult ki Magyarországon és a határon túli magyarlakta területeken.
Jókainé Gombosi Beatrix népi iparművész az elmúlt években a moldvai csángómagyarok húsvéti szokásait kutatta, kiemelt hangsúlyt helyezve a tojásírás hagyományára. Ebből született meg az a tudományos ismeretterjesztő könyv, melyet nemrég mutattak be a Budapest 8. kerületében található Párbeszéd Házában. „A feltámadás üzenete. A húsvéti tojás szerepe a moldvai csángómagyaroknál” című kötet szerzőjével Szentimrei Kristóf beszélgetett.

Gazdag programokkal, bemutatókkal és különleges tartalmakkal ünnepel a jubileumi évben az idén 25 éves Hagyományok Háza és a 75 éves Magyar Állami Népi Együttes. A március 19-én megtartott szakmai nap keretein belül Dr. Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója bemutatta a 2026-os Népművészeti jelentést, amely a terület működéséről, struktúrájáról, szakmai kérdéseiről és finanszírozási rendszeréről adott átfogó képet.
Pál István Szalonnával, Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas népzenésszel, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetőjével Fülöp Tamás beszélgetett a szakmai nap helyszínén.

A Veszprémi Tavaszi Tárlat egy évtizedek óta megrendezett, országos szinten is elismert képző- és iparművészeti kiállítássorozat. A Művészetek Háza Veszprém által szervezett kiállítás március 5-én nyílt meg és május 25-ig tekinthető meg a felújított veszprémi várnegyedben (a Dubniczay-palotában és a Csikász Galériában), ahol Grászli Bernadett főszervezőt kérte mikrofon elé Kovács Éva Rebecca.


Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Képek:
- A feltámadás üzenete című könyv
- Veszprémi Tavaszi Tárlat

Ingyenes online mesesorozattal jelentkezik a Kultkikötő, melyben számos népcsoport történetei elevenednek meg, kikapcsolódási lehetőséget nyújtva kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A nyaranta – és már év közben is – számos balatoni programlehetőséget nyújtó Kultkikötő mesés podcastjain olyan színészek hallhatók, mint Kerekes József, Kokas Piroska, Hevesi László vagy Nagy Viktor. Az indián, lapp, svájci, dán vagy éppen japán meséket Jeli Viktória, író, dramaturg, meseterapeuta, válogatta és dolgozta át. Vele beszélgetett Tóth Zsófia, elsőként a válogatás szempontjairól.

Schäffer Judit színpadi látványtervező, aki kiemelkedő művészi hozzájárulással jelentős szerepet játszott a magyar színházi vizuális kultúrában. Az Országos Széchényi Könyvtár által megjelentetett könyv hangsúlyozza az örökség megőrzésének fontosságát. Schäffer Judit munkássága úttörő jellegű volt a nemzedékek közötti tudás átadásában. A Szcenika sorozat hetedik kötete bemutatja életművét, ahol a jelmeztervezés és a színházi látvány művészetének alakítását dokumentálja. A szerkesztővel, Tordai Hajnallal, kezdett beszélgetni a könyvbemutató után Fazekas Gyöngyvér.

Mai műsorunkban beszélgetőtársunk Az Illyés Gyula válogatott levelezés 1913-1933 című kötet egyik szerkesztője, Babus Antal irodalomtörténész. (Szerdahelyi Csongor riportja.)

Továbbá Tiszaföldvárra invitáljuk önöket, ahol most az Óbudai Múzeum Goldberger Textilipari Gyűjteményének időszaki tárlata, a Botanica Tinctoria tekinthető meg. A vándorkiállítás 15 neves hazai kortárs textilművész munkáin keresztül mutatja be a festőnövények szerepét a modern textilszínezésben. (Zsoldos Szilvia riportja.)

Valamint magazinunkban szólunk a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Láthatatlan örökségünk című új könyvsorozatáról, illetve annak első kötetéről. Ennek alcíme a Háztartás, és múltunk lakótereinek legszebb technikai tárgyait vonultatja fel.

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

2026-ban különleges jubileumot ünnepel a Magyar Képzőművészeti Egyetem, amely a 170 éve született szobrászművészre, Strobl Alajosra emlékezik. A Strobl-évad nemcsak a monumentális életműre irányítja a figyelmet, hanem felidézi azt a különös, romantikus világot is, amely a Képzőművészeti Egyetem legendás Epreskertjében született, életre keltve egykori szellemiségét, atmoszféráját.
Ennek jegyében jött létre az a kerítéskiállítás, amely nagyméretű tablókon keresztül meséli el Strobl Alajos legendáit és az Epreskert történetét. A helyszínen Szentimrei Kristóf járt, aki Fehér Ildikó művészettörténészt, az MKE egyetemi docensét kérte mikrofon elé.
A Strobl 170 jubileumi emlékév programjairól a Képzőművészeti Egyetem honlapján (mke.hu) találhatnak bővebb információt.

Blaskó Borbála, a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa egy különleges, látványos előadással készül a Pesti Vigadó színpadán március 28-án, 18 órakor. Az Essentia Artis programsorozat keretében megvalósuló produkció Csontváry Kosztka Tivadar misztikus, fényközpontú világát fordítja le a tánc nyelvére, erőteljes vizuális képekkel és kortárs mozgásvilággal.
Honnan indult Blaskó Borbála tánckarrierje, illetve mennyire érti a mai közönség a kortárs fiatal táncművészeket? Ezekről, valamint az MMA ösztöndíjprogramjáról is kérdezi a művésznőt Kovács Éva Rebecca.
A Csontváry a fény útján című előadáson a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezni az Essentia Artis honlapján lehet.

„A zene ott kezdődik, ahol a szó hatalma véget ér” – ez a Claude Debussy idézet szerepel az OSZK Hangtár nevű online felületén (hangtar.oszk.hu), amely egyedülállóan gazdag gyűjteménnyel rendelkezik az 1902 és 1962 közötti időszak magyar vonatkozású hangfelvételeiből.
Az Országos Széchényi Könyvtár ingyenesen elérhető tartalomszolgáltatása az idei évben közel nyolcszáz digitalizált gramofonlemezzel gyarapodott, miközben kezelőfelülete és arculata is megújult. Ennek kapcsán Laskai Annát, az OSZK Színháztörténeti és Zeneműtárának osztályvezetőjét Szentimrei Kristóf kérdezte.


Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Képek forrása: MKE

A zománcművészet több mint fél évszázados múltra tekint vissza Kecskeméten, ahová a világ minden tájáról érkeztek művészek, sajátos szakmai ismeretekkel. Az első kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelepet 1975-ben rendezték meg, az elmúlt ötven év alatt pedig korunk leggazdagabb zománcművészeti gyűjteménye született meg az itt készült művekből.
Ezt a kivételes nemzetközi anyagot mutatja be Budapesten a Vigadó Galéria időszaki tárlata (április 26-ig), ahol Hollósy Katalin zománcművészt, a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely egykori művészeti vezetőjét Szentimrei Kristóf kérdezte.

A Nemzetközi Kerámia Stúdió 1978-ban jött létre Kecskeméten, a kulturálisan és ideológiailag elszigeteltnek érezhető magyar művészek kezdeményezésére. A szabadságvágy és a nemzetközi művészek melletti munkavágy vezetett a központ megalapításához Probstner János jóvoltából, aki 2011-ig volt a Stúdió igazgatója.
A helyszínen Sütő Erika porcelántervező művésszel, a Nemzetközi Kerámia Stúdió vezetőjével Fülöp Tamás készített interjút.

A kecskeméti Leskowsky Hangszergyűjtemény Magyarország legnagyobb hangszermúzeuma. Megtalálhatók benne a népi, a klasszikus, a kísérleti és a teljesen egyedi hangszerek is, melyek nagy része ma is megszólaltatható, így sokat közülük a látogatók is kézbe foghatnak, kipróbálhatnak.
A hangszerek csodás világába, egyúttal az emberi kultúra sokszínűségébe Szilágyi Áronnal, a Leskowsky Hangszergyűjtemény vezetőjével pillantott be Zsoldos Szilvia.
A múzeum egész évben, hétfő kivételével minden nap 10 és 17 óra között várja az érdeklődőket Kecskeméten, a Rákóczi úti Hírös Város Turisztikai Központban. A látogatás előtt érdemes a hangszergyujtemeny.hu oldalon körülnézni, és előre bejelentkezni, hiszen itt mindenki személyre szabott tárlatvezetést kap.


Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

A kecskeméti városnap műsoraival 2026. április 6-án bemutatjuk az Alföld egyik legjelentősebb városát, ahol éppen ezen a napon indul Rádiónk földfelszíni sugárzása a 95,3 MHz-es frekvencián.
Ennek a tematikus műsorcsoportnak az adásai itt találhatók.

A zománcművészet több mint fél évszázados múltra tekint vissza Kecskeméten, ahová a világ minden tájáról érkeztek művészek, sajátos szakmai ismeretekkel. Az első kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelepet 1975-ben rendezték meg, az elmúlt ötven év alatt pedig korunk leggazdagabb zománcművészeti gyűjteménye született meg az itt készült művekből.
Ezt a kivételes nemzetközi anyagot mutatja be Budapesten a Vigadó Galéria időszaki tárlata (április 26-ig), ahol Hollósy Katalin zománcművészt, a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely egykori művészeti vezetőjét Szentimrei Kristóf kérdezte.

A Nemzetközi Kerámia Stúdió 1978-ban jött létre Kecskeméten, a kulturálisan és ideológiailag elszigeteltnek érezhető magyar művészek kezdeményezésére. A szabadságvágy és a nemzetközi művészek melletti munkavágy vezetett a központ megalapításához Probstner János jóvoltából, aki 2011-ig volt a Stúdió igazgatója.
A helyszínen Sütő Erika porcelántervező művésszel, a Nemzetközi Kerámia Stúdió vezetőjével Fülöp Tamás készített interjút.

A kecskeméti Leskowsky Hangszergyűjtemény Magyarország legnagyobb hangszermúzeuma. Megtalálhatók benne a népi, a klasszikus, a kísérleti és a teljesen egyedi hangszerek is, melyek nagy része ma is megszólaltatható, így sokat közülük a látogatók is kézbe foghatnak, kipróbálhatnak.
A hangszerek csodás világába, egyúttal az emberi kultúra sokszínűségébe Szilágyi Áronnal, a Leskowsky Hangszergyűjtemény vezetőjével pillantott be Zsoldos Szilvia.
A múzeum egész évben, hétfő kivételével minden nap 10 és 17 óra között várja az érdeklődőket Kecskeméten, a Rákóczi úti Hírös Város Turisztikai Központban. A látogatás előtt érdemes a hangszergyujtemeny.hu oldalon körülnézni, és előre bejelentkezni, hiszen itt mindenki személyre szabott tárlatvezetést kap.


Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

A kecskeméti városnap műsoraival 2026. április 6-án bemutatjuk az Alföld egyik legjelentősebb városát, ahol éppen ezen a napon indul Rádiónk földfelszíni sugárzása a 95,3 MHz-es frekvencián.
Ennek a tematikus műsorcsoportnak az adásai itt találhatók.