A leírt szöveg felolvasandó - A százéves magyar rádiózásról a 80 éves Szalóczy Pál mesél
Szerkesztő: Gadácsi János

Ha szabadságról van szó, különösen egy távoli utazásról, akkor a legtöbbünk meleg égövi szigetekre , romantikus tengerpartokra, vadregényes lovagvárakra gondol. Mindezek mellett a szép idő, a simogató napsütés elengedhetetlen a felhőtlen kikapcsolódáshoz. Vannak azonban "másként gondolkodók". Ilyen Lantos Gábor világjáró újságíró, aki persze időnként felkeresi a forró égővet is, de lelke mélyén már jó ideje Észak-Európába vágyik, annak is lehetőleg a legtávolabbi és leghidegebb vidékeire. Nem volt ez másként az idei december-január fordulóján sem és kollégánk ezúttal is olyan havas vidékekre jutott el, ahol talán előtte nem sok honfitársunk járhatott.

"Már életében elérte azt a megbecsülést, amit pedagógus egyáltalán elérhet: Ő volt a Kovács tanár úr! Ha bárki kiejtette ezt a nevet, a számítástechnikában és a kibernetikában az emberek többsége csak rá gondolhatott, pedig vezetékneve az egyik leggyakoribb név a magyar nyelvben. A tanárok és a diákok még akkor is csak felsőfokon szóltak róla, amikor egy piarista szerzetest nem volt szokás példaképként emlegetni." - írta róla Kovács Győző villamosmérnök. Kovács Mihály 1916. január 2-án született Szegeden és 90 esztendőt élt. Cserkész, vitorlázórepülő, vízi- és sítúrák szervezője, a hadifogságba esett leventék önkéntes lelki gondozója, de mindeneklőtt fizikatanár és lelkipásztor volt. Róla mesél Képes Gábor, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság kulturális igazgatója.

Az egykori mondás szerint egy jó tiszt a háborúban a legénység apja, papja, tanítója. Aki nem járt a fronton, elképzelni sem tudja, hogy mi történik az állandó fegyverropogás közepette. Mekkora lelki erőre van szükség ahhoz, hogy az ember ember maradhasson, hogy élet és halál között megtalálja a helyes utat. Mit tehet ilyen helyzetben egy lelki pásztor és mi a dolga békeidőben, de háborútól fenyegetett korunkban Adventben, a Megváltó születése közeledtekor. Vendégünk a stúdióban Berta Tibor dandártábornok, püspök, Magyarország Katonai Ordináriusa, aki a Szentatyától 2021. február 18-án kapta meg a kinevezését. (fotó: Magyar Kurir)

2024.12.21-i adásunk ismétlése.

December a várakozás ideje, ami teljesen másképpen telik falun, egy kisvárosban, nagyvárosban vagy éppen Budapesten. Mindenhol megvan az Adventi időszak varázsa, egyedisége, de a leglátványosabb, legillatosabb, a leghíresebb hangulat kétségkívül a Szent István Bazilikánál, a Vörösmarty téren vagy éppen az Andrássy úton fogadja az arra járót. De vajon milyen lehetett mindez néhány évtizede, netán száz esztendeje? A "békebeli" fővárosi Adventek épületeit, ízeit, fényeit, lelkiségét Saly Noémi író, művelődéstörténész, Budapest díszpolgára idézi fel.

A rádióbemondók első számú törvényét "A leírt szöveg felolvasandó" - választotta könyve címéül 2005-ben a szakma egyik legnagyobbja, a Kazinczy-díjas Szalóczy Pál. A kötetben mikrofontörténeteket gyűjtött össze a hőskorból, abból az időből, amelyikről rengeteget meséltek neki pályája kezdetén a Magyar Rádióban a régiek. Az elmúlt fél évszézadról már saját tapasztalatai vannak, így talán nem túlzás azt állítani, hogy "mindent tud a "rádiózás" intézményéről. Bár ma már nem hallhatjuk naponta élő műsorokban, de énekesként időnként színpadra áll, e mellett aki felszáll a budapesti metróra, Szalóczy Pál figyelmezteti: "Kérem vigyázzanak, az ajtók záródnak!"

Egy hónapja szól ismét a hívekhez és a koncertek közönségéhez a 120 éves Szent István Bazilika felújított orgonája. Egy ilyen rekonstrukció hatalmas munka és szervezés, a végeredményre mindenki büszke lehet, aki csak részt vett benne. Közülük Virágh András Gábor, a Bazilika orgonaművésze és Süveges István, az orgonaépítő csapat vezetője lesz műsorunk vendége, tőlük tudhatjuk meg ennek a hatalmas vállakozásnak a kulisszatitkait. (fotó: Lovász Dénes)

Konrad Lorentz, Cousteau kapitány, Joy Adamson, Gerald Durell, David Attenborough vagy éppen Juhász Árpád és Csányi Vilmos. Ők azok, akik megismertették velünk a természet szépségeit de felhívták a figyelmünket a felelősségünkre is. Közéjük tartozott a néhány hete, 91 évesen elhunyt angol Jane Goodall is, akinek a neve a csimpánzokkal "nőtt" össze. Megalapította a nevét viselő nemzetközi intézetet, amely 2006-óta Magyarországon is működik. Vendégünk a stúdióban a korábbi alelnök Dominguez-Teknyős Zsuzsanna és a főtitkár, Kádár András. A fénykép 2018-ban készült a Jane Goodall Tanösvény átadásakor a II. kerületben, a Hármashatárhegyi vitorlázóreptéren. A csoportban láthatjuk Jane Godall-t, Dominuez-Teknyős Zsuzsannát és Kádár Andrást is.
Fotó: Jane Goodall Intézet Magyarország

Az angol Dom Ward két évtizede él Magyarországon. Mint oly' sok külföldi férfit, őt is a szerelem hozta Hazánkba. Hétköznaponként éli a "rendes" életét, a hétvégékre azonban igazi futball-rajongóvá válik. Ez persze egy brittől nem áll távol, ám ő az utóbbi néhány évben a magyar másodosztályban szereplő Budapest Honvéd fanatikusává lett. Olyan mélyen beszippantotta a kispesti szurkolói közeg, hogy az előző idényben a csapat minden mérkőzésén jelen volt, a Bozsik stadionban és vidéki városokban, falvakban is. Vajon mi vonzhat egy 'jóhoz szokott" angolt drukkert az NB II-be? Milyennek látja Dom Magyarországot ebből a szubkultúrából? A kérdésnek Novák János sportszociológus segítségével járunk utána.

A 2007-ben világbajnoki címet szerző Talmácsi Gábor volt az idén először megrendezett Magyar Nagydíj "arca". Egyetlen vb győztesünk a 2023-ban elkészült Balaton Park Circuit, azaz a magyar motoros pálya létrejöttében kulcsszerepet játszott. Amikor a hazai futam rajtja előtt a boxutcában feltűnt a Szent Koronával díszített sisakjában, majd tiszteletkört ment a legendás 125 ccm-es gépével, olyan ovációban tört ki a tízezres közönség, mintha őt intette volna le a kockás zászló. Gábor négyévesen kezdett az édesapja által épített minimotorján, majd a szinte lehetetlent teljesítve eljutott a csúcsra ebben a sportágban, amelyben szinte csak olasz, spanyol és amerikai pilóta szokott a dobogó tetejére állni. Hogy versenyzőként, vagy szervezőként könnyebb-e, azt is megkérdezzük vendégünktől. (fotó: Kenéz Pál)

Az Országgyűlés döntése alapján Magyarország 2025-2026-ot a „Magyar Tudomány Éveként” ünnepli, a Magyar Tudományos Akadémia és annak Könyvtára alapításának 200. évfordulójának alkalmából. Hazánk bár egy kis területű ország, a kreativitás és az intelligencia terén mégis képes határokon átnyúlni és nemzetközi szinten is elismerésre kivívni. A magyar elme ezért is világhírű, amit a számtalan magyar Nobel-díj, illetve a fiatalok körében zajló természettudományos versenyen elért kiváló eredmény is bizonyít. A Magyar Tudomány Éve kinyitja a laborok és tudományos műhelyek világát egy olyan programsorozattal, amely bemutatja a tudományok szerteágazó és izgalmas dimenzióit.Vendégünk a stúdióban Képes Gábor, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság ügyvezető igazgatója, költő és sci-fi író. (fotó: Kis Kata Linda)

Az Attila a leggyakoribb magyar férfi nevek közé tartozik. Népszerűsége nem lehet véletlen, hiszen a hun uralkodót a magyar történetírás évszázadokon keresztül nemzetünk elődjének tartotta. Hunor és Magor mondáját megtaláljuk a Gesta Hungarorumtól kezdve a Képes Krónikán át számtalan forrásban egészen Arany János Rege a csodaszarvasrlól című költeményééig rengeteg írásban. A Magyar Nemzeti Múzeum január 23-án nyíló kiállítása két koncepció mentén halad. "Az egyik Attila alakját és az európai hunok birodalmát mutatja be úgy, ahogy ezt ma a történelemtudomány látja; a másik pedig annak az 1600 évnek a színes, sűrűn egymásra rétegzett legendáriumát és mítoszrendszerét demonstrálja" - mondja műsorunk vendége, Varga Benedek főkurátor.

Az Attila a leggyakoribb magyar férfi nevek közé tartozik. Népszerűsége nem lehet véletlen, hiszen a hun uralkodót a magyar történetírás évszázadokon keresztül nemzetünk elődjének tartotta. Hunor és Magor mondáját megtaláljuk a Gesta Hungarorumtól kezdve a Képes Krónikán át számtalan forrásban egészen Arany János Rege a csodaszarvasrlól című költeményééig rengeteg írásban. A Magyar Nemzeti Múzeum január 23-án nyíló kiállítása két koncepció mentén halad. "Az egyik Attila alakját és az európai hunok birodalmát mutatja be úgy, ahogy ezt ma a történelemtudomány látja; a másik pedig annak az 1600 évnek a színes, sűrűn egymásra rétegzett legendáriumát és mítoszrendszerét demonstrálja" - mondja műsorunk vendége, Varga Benedek főkurátor.