Nemzetünk kincsei – a hungarikumok

Nevét onnan kapta, hogy a hosszúkás, henger alakú sütemény formája a füstelvezetésre használt kürtőre emlékeztet. Az egyik első ismert receptje gróf zabolai Mikes Mária 1784. évi erdélyi szakácskönyvéből származik. A sütemény a 18. század végére a teljes magyar nyelvterületen elterjedt és mind a polgári, mind a népi konyhaművészetnek is meghatározó eleme lett. A 19. és a 20. század során a sütemény receptje számos népszerű magyar szakácskönyvbe is bekerült, a 20. század elején felületét kristálycukorral és dióval kezdték ízesíteni. A süteménnyel kapcsolatban a Dunántúlon botra tekercs, dorongfánk, dorongos fánk; az ország keleti területén a kürtőskalács, kürtősfánk, kürtős pánkó vagy csak egyszerűen kürtős elnevezések használatosak.

Ennek a különleges italfajtának, a legalább 50-féle variációja - a bor és a szikvíz arányának és mennyiségének változtatásával- a magyar gasztronómia szerves része. Így nem csoda hogy írodalma és történelme is van. Erről a világról mesél műsorunkban Katona Csaba történész. De napjainkban is születnek újabb és újabb bor-szikvízpárosítások. A fröccsnek Magyarország az őshazája, és a mai napig fellegvára, mivel magyarországi borászatok és szikvízkészítő mesterek közös erővel szolgálják ki az egyre növekvő fogyasztói igényeket. A fröccs ma már divatos ital és nincs olyan magára valamit is adó vendéglátós, aki ne tudna szolgálni vendégeinek igazi szódavízzel készült fröccsel.

Szűr szavunk a középkorban feltehetően azt a szürke, gyapjúposztót jelölte, amelyből a köznép, illetve egyes szerzetesek ruhája készült. De varrtak belőle tarisznyát, zsákot és köpönyeget is. A cifraszűr nemcsak egy reprezentatív magyar népi ruhadarab, de nemzeti szimbólum is egyben. Mint viseletelem, a XIX. században új életre kelt, díszessé vált, szó szerint "kivirágzott". A cifraszűr lett a legények kötelező öltözetdarabja esküvőre, sőt egyes helyeken csak cifraszűrben járhattak lányos házakhoz udvarolni. A cifra köpenyt mintegy véletlenül ottfelejtette a legény udvarlása helyszínén, és akinek reggelre kiakasztották a szűrét a tornácra, annak más lányos ház után kellett néznie.

Az étkezési paprika magyarországi megjelenése a bolgárkertészek Szentes környéki, 1880-as évekbeli letelepedésétől számítható. 1895-ben, az ország összes paprikatermésének 92,74%-a délkeleti országrészben, Szentes környékén összpontosult. A kertészek a mai Csongrád-Csanád megye területének humuszban gazdag, könnyen felmelegedő réti csernozjom és öntéstalajait vették bérbe és lehetőleg enyhe lejtésű területet választottak. A Szentesi paprikát 2014-ben az Európai Bizottság oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel látta el. A Szentesi paprika főbb fogyasztási-élvezeti értékei és jellemzői, hogy rendkívül zamatos, fűszeres, édes, illetve csípős íz; az intenzív paprikaillat, illetve őrölt fűszerpaprikára emlékeztető illat; a vékony héj.

Nemzetünk története a turullal kezdődött. A solymászat bele ivódott a magyar lélekbe, a történelmünkbe. Ez egy életforma, amelynek része a ragadozó madarak és a természet szeretete, felnevelése és betanítása, a tradicionális solymászati felszerelések elkészítése, a hagyományok ápolása, valamint szemléletformálás és tanítás. Vendégünk a stúdióban Wesniczky Csaba tenyésztő és Duhay Gábor, a Solymászkönyv szerkesztője, aki így ír a kötet előszavában: " A solymászat a mai napig fennmaradt hazánkban. Alapjaiban nem változott, hiszen ugyanolyan ragadozó madarakkal, héjákkal, karvalyokkal, sólymokkal solymásznak ma is, mit régen és a vadászat sem változott igazán. A solymászok is hasonló módon nevelik, tanítják és vadásztatják madaraikat, mint hajdan tették azt őseik."

A magyarság temetkezési kultúrájának meghatározó eleme a sírok fejfával való jelölése. Első írásos említésük a XVII. századból való. Formakincsüket, motívumrendszerüket tekintve igen változatosak. Az egyszerű táblás névtáblák (Tolna, Baranya, Fejér, Veszprém), tönkös, gombos tábla antropomorf (Észak-Magyarország, Gömör, Kárpátalja, Felső-Tiszavidék, Hajdúság, Nagykunság, Somogy, Baranya, Fejér, Dél-Alföld) és egészen gazdag díszítésű oszlop fejfák váltják egymást. A legdíszesebb antropomorf fejfák a Duna-Tisza közén, a Szilágyságban, Kalotaszegen és Székelyföldön találhatók. A fejfák díszítése (faragása, vésése, festése) az esztétikai, népművészeti szempontokon túl jelentéstartalommal is bír, melyből megállapítható az elhunyt neme, kora, esetenként társadalmi rangja, elhalálozás oka és foglalkozása.

A táncház módszer az öt évtizede létező táncház-mozgalom "kebelén" alakult ki, magába foglalva a Kárpát-medencei magyarság és a hazai kisebbségek népzenei, néptánc- és tárgyalkotó kultúráját. Hungarikumunk szerepel az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) által nyilvántartott, a szellemi kulturális örökség megőrzését szolgáló legjobb gyakorlatok listáján. Az erdélyi származású Novák Ferenc koreográfus elvitte a fiatal táncosait Székre, ahol belecsöppentek egy létező táncház világba, Az első táncházat ennek nyomán Budapesten tartották 1972. májusában, "Úgy, mint Széken" címmel. Ott volt már a kezdeteknél Sebő Ferenc, Halmos Béla, Timár Sándor, Éri Péter népzenész és Korniss Péter fotográfus is.

Legújabb hungarikumaink egyike, 2020-ban került a gyűjteménybe. A keresztszemes hímzések közül talán a legismertebb a beregi hímzés, országhatáron túl is sokan kedvelik. Ez a tájegység jellegzetes hímzési technikája, a beregi textíliák páratlan gazdag motívumkincset őriztek meg. A kézimunkáknak igen változatos a mintakincse, de ezek mindig egységes szerkezetben, csíkot alkotva kerülnek rá a textíliákra. A virágok általában indás szerkezetben képeznek összefüggő sort. Az 1930-as évekig kizárólag piros és kék színt használtak, ezt követően a sokszínű színezés vált divattá. Műsorunk vendége Varga János a Beregi Múzeum igazgatója és Baracsi Endre a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktár elnöke.

Magyarország híres, egyben leglátogatottabb kegyhelye Máriapócs, a Kárpát-medencei görögkatolikusság lelki központja. Évente mintegy öt-hatszázezer zarándok, turista keresi fel a könnyező Szűzanya képéről európai hírűvé vált templomot, nem csak Magyarországról, hanem határainkon kívülről is. 1696. november 4-én a máriapócsi kicsiny görögkatolikus fatemplomban az abban az évben festett Istenszülő ikon könnyezni kezdett. A csodálatos esemény híre eljutott a bécsi udvarba is, ahol I. Lipót császár elrendelte, hogy a képet szállítsák a császári városba, amit 1697 nyarán a Stephans dómban helyeztek el. Másolata Máriapócson 1715-ben és 1905-ben is könnyezett. A csodás helyre zarándokolók növekvő száma miatt a fatemplom már nem tudta befogadni a híveket, új templomra volt szükség, mely 1731 és 1756 között épült kora barokk stílusban és Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. Történelmének egyik kiemelkedő pillanata volt, amikor II. János Pál pápa magyarországi látogatása során, 1991-ben bizánci szertartású szent liturgiát végzett magyar nyelven a kegykép előtt. 2005-ben dr. Erdő Péter bíboros, Budapest-Esztergomi érsek Nemzeti Szentéllyé nyilvánította a máriapócsi templomot.

A magyar kutyafajták (komondor, kuvasz, puli, pumi, mudi, magyar vizsla, drótszőrű magyar vizsla, erdélyi kopó, magyar agár) a magyar ember évszázados tenyésztői munkájának eredményei, hozzátartoznak a hazai tájhoz. A "kutyás" szervezetek célja, hogy a magyarországi állomány, szabályozott, ellenőrizhető tenyésztés során született, egészséges, örökletes betegségektől mentes, fajtatiszta egyedekből álljon. A tenyésztés során kiemelkedően fontos a használati érték és a genetikai diverzitás megőrzése, mind a hagyományos, mind a XXI. század követelményeinek megfelelő készségek fenntartása. Mai műsorunkban a magyar agárról és az erdélyi kopóról lesz szó. Vendégünk a stúdióban Kolozsi-Kecskés Zsófia és Bödök Gergely.

A több mint 11 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően újra életre kelt a pécsi porcelánmanufaktúra 5 hektáros területe. A Közép-Európa egyik legnagyobb gyárépület-együttesének rehabilitációja során megvalósuló kulturális negyed tartalmilag négy részre tagolódik. A Míves negyed legfontosabb elemei a Zsolnay családdal és történettel kapcsolatos kiállítás, Winkler Barnabás egyedülálló Rózsaszín Zsolnay kiállítása, valamint a Sikorski-házban kiállított Gyugyi-gyűjtemény. Ezekhez kapcsolódik a felújított Zsolnay-mauzóleum, az Alkotó- és Inkubátorház, valamint a Kézművész utca üzletsora.

A több mint 11 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően újra életre kelt a pécsi porcelánmanufaktúra 5 hektáros területe. A Közép-Európa egyik legnagyobb gyárépület-együttesének rehabilitációja során megvalósuló kulturális negyed tartalmilag négy részre tagolódik. A Míves negyed legfontosabb elemei a Zsolnay családdal és történettel kapcsolatos kiállítás, Winkler Barnabás egyedülálló Rózsaszín Zsolnay kiállítása, valamint a Sikorski-házban kiállított Gyugyi-gyűjtemény. Ezekhez kapcsolódik a felújított Zsolnay-mauzóleum, az Alkotó- és Inkubátorház, valamint a Kézművész utca üzletsora.