Nemzetünk kincsei – a hungarikumok

Már maga az aszúszem létrejötte egy természeti csoda. Nincs még egy hely a világon, ahol így töpped, ennyire koncentrálódik a szőlő. A Tisza és a Bodrog ölelésében, Hegyalján, ilyenkor szeptemberben a Botrytiscinerea nevű penészgomba hatására indul a folyamat. Ezután következik a tőkén aszúsodott és szüretkor szemenként kézzel külön szedett szemek áztatása a Tokaji Borvidékről származó magas minőségű musttal, erjedő musttal, vagy azonos évjáratú borral. Alkoholos erjedés után állandó hőmérsékletű, sziklába vájt évszázados pincékben tölgyfahordókban nemesedik. A „borok királyáról, a királyok boráról” Dr. Molnár Péter a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke mesél.

A KÜRT 1989-ben alakult. Magyar tulajdonban lévő vállalkozásból nőtte ki magát nemzetközi vállalatcsoporttá, mely immáron negyed századnyi fejlesztést tudhat maga mögött az információ védelmére, az adatvesztések és –lopások megelőzésére és az elveszett adatok helyreállítására szolgáló technológiák, megoldások területén. A múlt tapasztalatai, valamint az innovatív szemléletű, kimagasló tudású szakembergárda munkája eredményeként a KÜRT komoly elismertségre tett szert, és az adatmentés világának egyik vezető szereplőjévé vált. Piacvezető információbiztonsági szolgáltatásait rendszeresen veszik igénybe az európai gazdasági élet rangos szereplői.
A Kürt adatmentési eljárás 2014-óta Hungarikum

A tiszavirágzás néhány évtizeddel ezelőtt még nem lehetett volna Hungarikum. Nem csak azért, mert 2012-óta létezik ez a törvény által védett fogalom, hanem azért is, mert korábban Európa számtalan folyóján zajlott le évente a kérészek rövid násztánca. Már az ókorban leírták ezeknek a rovaroknak a páratlan rajzását. A féktelen folyószabályozások azonban tönkre tették a természetes élőhelyeket az iszapban, így csak nekünk és csak a Tiszán maradt meg ez a csodálatos jelenség. Ezek után méltán lehetünk büszkék azokra a mesebeli órákra, amíg „virágzik” a Tisza. A téma kutatója, Lenner Ádám természetvédelmi tájgazdálkodási mérnök műsorunk vendége, aki gyerekkora óta rajong a tiszavirágzásért.

A szaglás bajnoka - drótszőrű magyar vizsla
Már a neve mindent elárul. Figyel, vigyáz, vizslat. Erre az állatra rábízhatja magát a gazdája, mellette nem érheti meglepetés. A drótszőrű magyar vizsla mindet észrevesz, és erről tájékoztatja is a vadászt. Igazi erdőjáró alkat. Középtermetű, izmos, nemesen arányos testformájú. A szeme és az orra színe alig üt el rövid, sűrű szőrzete világosbarnájától. Ez a bunda –ellentétben rövid szőrű társával- alkalmatlanná teszi a lakásban tartásra, de a szabadban a legnagyobb hideget is jól tűri. Más vadászkutyáktól eltérően a „drótosra” hajtáskor az összes részfeladatot rá lehet bízni. A vadat felkutatja, jelzi annak helyzetét, az elejtett állatot könnyedén megtalálja és apportírozza, a sérültet kitartóan üldözi szárazon és vízen. Igazi mindenes, amit nagyra tartanak embertársai. Érzékszervei rendkívül fejlettek, de legcsodálatosabb tulajdonsága a csalhatatlan szaglása. Munkakutyaként a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokságon is szolgál, ahol elnevezték „szakállas szaglektornak”. Kitűnően tanítható, könnyedén együtt dolgozik emberrel vagy akár másik állattal is. Kedves, barátságos jószág, talán túlságosan is. Ezért magában nemigen alkalmas házőrzésre. De a családnak, különösen a gyerekeknek igazi, őszinte játszópajtása, hűséges barátja.

Igazi világsztár - Rövid szőrű magyar vizsla
Kilenc nemzeti kutyafajtánk egyike. Ősei népünkkel együtt érkeztek a Kárpát-medencébe. A csodaszarvas űzésekor ők lehettek Hunor és Magor társai is, akiket a Képes Krónika ábrázolásán vizslához hasonló kutyák segítettek. 1935-óta szerepel a nemzetközi lajstromban, a fajtagazda Magyarország. Rendkívül mozgékony, szívesen veszi, ha feladatot kap. Kedvence a keresés, a szaglászás, az úszás, vagy ha visszahozhat valamit a gazdájához, akihez váltig ragaszkodik. A család teljes jogú tagjának tartja magát, kívánja az érintést, a simogatást. Mivel rövid a szőre, lakásban is tartható, de naponta legalább kétszer ki kell vinni sétálni. Azt mondják, a magyar ember a kutyák közül a vizslát formálta leginkább a saját hasonlatosságára, amely így találékony, szeret játszani, dolgozni, hiszen eredetileg vadász, és még a nevében is magyar. Hazánk egyik legjobb reklámja. A világháló tele van a vizslák szívet melengető kedvességéről, taníthatóságáról és versenyeken aratott győzelmeiről szóló hazai és külföldi felvétellel. Nem túlzás azt állítani, hogy Amerikától Ausztráliáig, Brazíliától Németországig rajonganak érte az emberek. Nemzeti „rajzfilmkutyánk”, Frakk, mindenki kedvence, talán titokban még Lukréciáé is.

A Hungarikum Bizottság a magyar pásztor- és vadászkutyafajtákat, köztük a rövidszőrű magyar vizslát és a drótszőrű magyar vizslát, 2017-ben a Hungarikumok sorába emelte.

Gondozás, tanácsadás, bizalom - Magyar Védőnői szolgálat
Ez az egészségügyi ellátás egyedülálló gondoskodás a világon. Stefánia főhercegnő védnöksége és gróf Apponyi Albert elnöksége alatt 1915-ben jött létre az előd, az „Országos Stefánia Szövetség az Anyák és Csecsemők Védelmére”. Erre nagy szükség volt, mert a kor népegészségügyi helyzete sürgős lépést követelt. Magas volt a csecsemőhalandóság és az anyai halálozások száma, terjedt a TBC. Heim Pál és Madzsar József alakította ki a rendszert. Megszervezték a védőnők oktatását. A célkitűzés a nemzet számbeli gyarapodása volt. Fel kellett venniük a harcot a tudatlansággal is. Már a várandósság alatt foglalkoztak a kismamákkal, ebben az időszakban a legfontosabb feladatuk volt, hogy lehetőleg szakember vezesse le a szülést. A nővérek a családokat otthonaikban látogatták meg. Ott mérték föl az egészségügyi, higiéniai viszonyokat, és adtak hasznos tanácsokat. Ha nem volt elég teje az anyának, segítettek a pótlás megszervezésében, később ismertették a védőoltások fontosságát. Ma négyezer diplomás, modern technikát használó védőnő dolgozik hazánkban, munkájuk fontosságát soha, semmilyen politikai rendszer nem kérdőjelezte meg. Alig van ehhez fogható szerveződés a XX-XXI. század Magyarországán.
A Hungarikum Bizottság a Magyar Védőnői Szolgálatot 2015-ben a Hungarikumok Gyűjteményébe emelte.

A magyar kultúra egyik legismertebb nagykövete a világban a 100 tagú cigányzenekar. A Magyar Örökség-díjas együttes nevét és eddigi teljesítményét méltán őrzi a Hungarikumok Gyűjteménye mellett az Aranykönyv és a Magyar Szellem Láthatatlan Múzeuma is. Az 1985-ben alapított világhírű társulat egyedülálló zenei formáció, amely többek között Liszt, Bartók, Kodály, Hubay, Erkel, Brahms, Csajkovszkij és Strauss műveit adja elő, mindamellett tradicionális magyar cigánymuzsikát, magyar nótát és népdalt is játszik. Műsorunk egyik vendége, Beke Farkas Nándor elnök, már az alapításkor is jelen volt. Vele tart a stúdiónkba a "nagy öregek" egyikének, Berki László világhírű prímásnak a fia, ifjabb Berki László, aki méltó folytatója édesapja örökségének.