Nemzetünk kincsei – a hungarikumok

A napokban volt Puskás Ferenc halálának 15. és a londoni 6-3-nak a 68. évfordulója. Életművét messze földön ismerik, maradandót alkotott nem csak Honvéd, a magyar válogatott, a legendás, olimpiai bajnok Aranycsapat kapitányaként, hanem a Real Madrid korszakos csillagaként is. Négy kontinensen dolgozott, de mindig a hazáját képviselve. A zseniális játékossal több helyen egyenesen Magyarországot azonosítják, olyan fogalmakkal párosítva, mint a virtuozitás, a nagyvonalúság, a világsikerek, a jó kedv, a népszerűség, a tehetség, a tökéletes szakmai tudás.Puskás Ferenc életműve egyedülálló és világhírű, ezért méltán szerepel a Hungarikumok Gyűjteményében.

A tizenkilencedik századra a gyulai vásár közép-európai hírnévre tett szert. A vásárok mellett a feldolgozóipar is jelentősen fejlődött ebben az időszakban. Az 1900-as évek elején ifj. Balogh József házi gazdaságából kikerült kolbász készítményeit már Európa-szerte ismerték. Balogh József műhelyében dolgozott Stéberl András is, aki nagyüzemi tapasztalatokkal a tarsolyában költözött Gyulára és ismerte fel a térségben, valamint a hentesmesterségben rejlő erőt. Stéberl András megteremtette a Gyulai kolbász és egyéb szárazkolbászok üzemszerű gyártását. A Gyulai kolbász gyártása ma is eredeti helyszínén történik, hagyományos technológiák alkalmazásával, igazi bükkfával, igazi füstön füstölik, igazi érlelőben szárítják. Vendégünk Gila Éva. a Gyulahús kft marketing menedzsere és Hajduk Zoltán a cég szárazárúüzemének vezetője.

Az Ázsiából származó szablya ívelt pengéjű vágófegyver. Hossza 70-90 centiméter. Minőségét a görbületének íve, tömege, súlypontja, a penge anyaga és a markolat tengelye határozza meg. De a külleme is meghatározó fontosságú volt. Egy pompás szablya emelte gazdájának elismertségét. A díszszablyák különleges ajándéknak számítottak a főúri világban. A szablya a magyar nemesség ősi szimbóluma volt. Az egyenes kardhoz képest előnye, hogy kisebb erő kifejtésével is komoly veszélyt jelentett az ellenfélnek. A szablyát csuklóból mozgatja a vívó, így a vágtató lóról is könnyen használható. A szablya a huszárság legendás fegyvere volt egészen a XX. századig. Műsorunk vendége Máday Norbert, a Magyar Szablyvívó Iskola alapítója.

Szőregen és környékén évente több millió rózsatő nevelkedik. A szőregi rózsatő fagytűrő képessége, hosszan tartó virágzási periódusa, a sziromlevelek színkavalkádja miatt kiemelkedő minőséget képvisel. A Közép-Európában egyedülálló földrajzi és környezeti adottságokhoz közel másfél évszázados hagyomány, tapasztalat és szakmai tudás társul. A Tisza-Maros szögében kialakuló kedvező talaj és éghajlati viszonyok közt a XIX. században alakult ki a kertészeti kultúra. A termelés fejlődése töretlen a XX. század eleje óta, amit az 1921-es földreformkor kiosztott 200-400 négyszögöles kertek segítettek. Ekkor alapozódott meg a minőségi termelés. A szőregi rózsatő 2012-ben megkapta az uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzést,amely 2020-óta Hungarikium.

Elkészítése roppant aprólékos, időigényes. Százszázalékos kézi munkát igényel, amelyet hófehér, leheletfinom cérnával és a szinte láthatatlan tűvel végeznek. A csipkevarrás tudománya nemzedékről-nemzedékre száll. A technika több, mint 110 éves, a csipkék mégis minden évben új motívumokkal bővülnek, melyekben a hagyomány a jelenkor értékeivel társul. A magyar állam ajándékaként számos előkelőség kapott halasi csipkét. Mások mellett a japán császárné, II. Erzsébet brit királynő, Bush volt amerikai elnök felesége. De különleges halasi csipkét kapott ajándékba az 1996-ban Magyarországra látogató II. János Pál pápa is.

A cimbalom két verővel ütve megszólaltatott húros hangszer, a citerafélék családjába tartozik. Vízszintes helyzetű, trapéz formájú, dobozszerű hangszerteste van, melyen teljes szélességben diatonikus vagy kromatikus hangolású húrok sorakoznak. Régi, népi változata a kiscimbalom. Továbbfejlesztett változata a nagyobb, hangtompító pedállal ellátott, lábakon álló pedálcimbalom, melyet Schunda Vencel József budapesti hangszergyáros alkotott meg a XIX. század vége felé, majd idősebb és ifjabb Bohák Lajos fejlesztett tovább. Elsősorban cigányzenekarok fontos tagja, de népi hangszerként is ismert, és Rácz Aladár cimbalomművész munkássága nyomán, komolyzenei koncerteken is szerepet kap. Vendégünk Farkas Eszter cimbalomművész és Kovács Balázs hangszerkészítő.

Nagy valószínűséggel a honfoglaló magyarsággal együtt érkezett a Kárpát-medencébe a szürkemarha, jelenléte a középkortól bizonyított hazánkban. „Igazi világmárkának” számított, lábon hajtva az ország egyik legnagyobb hasznot hajtó exportcikke volt a XV-XVIII. század között, nyugat-európai vágóhidakon feldolgozott húsát emelt áron lehetett értékesíteni. Mostanság, a magyar szürke szarvasmarha tenyésztésénél a több száz éves hagyományokra épülő néprajzi és kulturális örökséget képviselő extenzív gulyabéli tartás gyakorlata ötvöződik a modern kor elvárásaival. Kutatási eredmények igazolják a magyar szürke szarvasmarha húsának kiemelkedő beltartalmi értékét, illetve minden más marhahústól eltérő ízvilágát és minőségét.Vendégünk Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft ügyvezetője.

A Budai Várnegyed középkori-barokk stílusjegyeket hordoz, míg a gyűrűs-sugaras szerkezetű pesti oldalra egységes historizáló és szecessziós építészet jellemző. Az Andrássy út bérpalotás belvárosi főútként indul, majd fokozatosan szélesedik villákkal szegélyezett fasorrá, végül a magyarság ezeréves államiságát jelképező Hősök terébe torkollik. A sugárút alatt fut a kontinentális Európa elsőként megépített földalatti vasútja. A változatos domborzatú várost egységbe szervezi a Duna, festői látványával és elegáns hídjaival. Vendégünk Fejérdy Tamás építész, műemlékvédelmi szakmérnök.

A források vízhozama napi 35 millió liter, így a teljes vízkészlete háromnaponta kicserélődik. A tó vize állandó áramlásban van, amely jótékonyan hat a szervezetre, a fürdőzőt állandó, enyhe masszázsban részesíti. A gazdag ásványianyag tartalmú forrás abból a 38 méter mélyen található barlangból fakad, ahol több tízezer éves meleg és hideg karsztvizek keverednek egymással. Az első tutajokra épített fürdőházat 1772-ben Gróf Festetics György, a keszthelyi Georgikon alapítója építtette. A Hévízi-tó gyógyhatásáról és történetéről műsorunkban Dr. Holléné Dr. Mándó Zsuzsanna, a Hévízgyógyfürdő és Szent András reumakórház főigazgatója és Papp Gábor polgármester beszél.

Hazánkban a hízott lúdárutermelés – kulturális és gasztronómiai jelentőségén túl – nemzetgazdasági szempontból is fontos terület. A hízott libából származó termékek előállítását hazánk mezőgazdasági termelési kultúrájának egyik legfontosabb szimbólumaként tartjuk számon. A hagyományos, szabadtartásos módon előnevelt, és kukorica alapú takarmányon utónevelt libából készült termékek gasztronómiai kincsek. A világon mindenhol igazi különlegességnek számítanak a hízott májból, illetve a hízott állat húsából készült ételek. A hízott libából előállított termékek hazánk jó hírét viszik a világban, hozzájárulva ezzel a magyar élelmiszer- és ételkultúra hagyományainak ápolásához, amely egyben elősegíti nemzeti kultúránk ápolását is.