Nemzetünk kincsei – a hungarikumok

Hazánkban a hízott lúdárutermelés – kulturális és gasztronómiai jelentőségén túl – nemzetgazdasági szempontból is fontos terület. A hízott libából származó termékek előállítását hazánk mezőgazdasági termelési kultúrájának egyik legfontosabb szimbólumaként tartjuk számon. A hagyományos, szabadtartásos módon előnevelt, és kukorica alapú takarmányon utónevelt libából készült termékek gasztronómiai kincsek. A világon mindenhol igazi különlegességnek számítanak a hízott májból, illetve a hízott állat húsából készült ételek. A hízott libából előállított termékek hazánk jó hírét viszik a világban, hozzájárulva ezzel a magyar élelmiszer- és ételkultúra hagyományainak ápolásához, amely egyben elősegíti nemzeti kultúránk ápolását is.

Nekünk, magyaroknak az a nemzeti jelkép, akiben az ősi magyar lovas harcosnak a tűzfegyverek korában való újjászületését látjuk. A magyar huszár az a magyar könnyűlovas, aki az elmúlt fél évezredben ott virtuskodott a török háborúkban családi tűzhelye, szülőföldje védelmében, a Habsburg-ellenes szabadságharcokban nemzeti jogainak biztosításáért, a dinasztikus háborúkban uralkodója hívó szavát követve. A magyar huszár az a lovas katona, aki leffentyűs csákóföveget vagy forgós csákót, gazdagon zsinórozott dolmányt és szűk nadrágot, színes fonott övet és sarkantyús rövidszárú csizmát, bal vállán átvetett, ugyancsak gazdagon zsinórozott mentét visel. Vállszíjon tartott szablyát és tarsolyt hord, a nyeregkápára erősített karabélyt és deli pár pisztolyt is kéznél tart. A huszárság az egész világon ismert magyar fegyvernem.

A Tokaji borvidék összesen 27 települést foglal magába. A terület a világ első zárt borvidéke volt. 1737-ben egy királyi rendelet felsorolta azokat a településeket, amelyek határában a tokaji bor előállításához alkalmas szőlő termelhető. Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a terület évezredes egysége indokolta, hogy a borvidéket a világörökség részévé is nyilvánítsák.Ez a páratlan környezet virágzó kulturális életet teremtett. A reneszánsz nemesi udvarházak vonzották a művészeket, akik szívesen meg is "énekelték' az ottani csodálatos életet és persze mindennek az alapját, a tokaji bort.

Károli Gáspár nem csupán fordítója, hanem egyben gondozója, szerkesztője és kiadója is volt ennek a Bibliának. Nyelvezetével nagymértékben hozzájárult a magyar kultúra formálásához, alakításához, elterjedéséhez, fejlődéséhez, illetve mind szellemiségében, mind tárgyként egy biztos és értékes pontja a magyar nemzet történelmének. Kulturális, hitéleti, nyelvtörténeti értéke felbecsülhetetlen ennek, a több, mint 430 éves kiadványnak. Az első magyar nyelvű Szentírás regénybe illő történetét Kovács Zsolt levente, vizsolyi lelkész meséli el.

Magyarország újkori bortörténelmének első védett eredetű bora az Egri Bikavér.Szabályzata 1997-ből való. Ez, a legalább négyféle helyi fajtából -köztük a kékfrankos- házasított vörösbor hazánk legnagyobb történelmi borvidéke ízeinek igazi eszenciája. Terroir bor, mely magában hordozza mind az itteni termőhelyek talajainak ízét, mind a máshol fel nem lelhető mezoklímát, valamint az itt élő emberek gondolkodását a fajtaválasztástól a szőlőfeldolgozáson át az érlelés megválasztásának időtartamáig és módjáig. A remek ízekhez a legenda is hozzá teszi a magáét. A bikavér elnevezés természetesen Eger várának 1552-es ostromához kötődik, a bor hozta meg a védők erejét, és rettentette el a támadó ellenséget.

Több százezer magyar katolikus és keresztény hívő részvételével minden év Pünkösdjén megtartott búcsú és szentmise az erdélyi Csíksomlyó kegytemplomában, és a közeli Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben. A hagyomány szerint az egyházközségek keresztaljai, azaz az egy plébániai közösséghez, településhez tartozó búcsúsai, településük védőszentjeit ábrázoló zászlók alatt, gyalog teszik meg az utat Csíksomlyóra. A moldvai csángók a XVIII. században tűntek fel az eseményen, majd a XIX. században az út- és vasúthálózat kiépülésével egyre távolabbról érkeztek zarándokok. A második világháború után, a kommunista hatalom betiltotta a búcsújárást, de ez nem jelentette azt, hogy megszűnt volna – kisebb csoportok folyamatosan elzarándokoltak minden Pünkösdkor Csíksomlyóra.1990-óta nemcsak a Kárpát-medencéből, hanem más európai és tengerentúli országokból is érkeznek a hívek.

Halászlét Baján ma nemcsak a halászok és vízen járók esznek, hanem amióta a XIX. század második felében bekerült a polgári konyhába, azóta a város szinte összes lakosa fogyasztja. A bajai tésztás halászlé nemzedékeken átörökített olyan hagyomány és kulturális örökség, mely képes alkalmazkodni napjaink megváltozott életformájához is. Ez a nagyszerű étel szellemi érték, a kulturális örökségünk megőrzésének olyan példája, ami más települések előtt is minta lehet, hogy a multikulturális világban miként lehet a helyi kultúrát, lokális identitást megőrizni.

Magyarországon a különlegességnek számító szénsavas szódavizet, orvosok biztatására, mint a baktériumok szaporodását gátló széndioxid-alapú természetes tartósítószer folyadékot Jedlik Ányos, a természetbúvár bencés szerzetes készítette először 1826-ban. Az első szikvízgyártó üzemet is ő hozta létre 1841-ben Pest-Budán. A polgárosodó társadalom éttermeiben, kocsmáiban, cukrászataiban hamarosan elterjedt a szódavíz. A tiszta bor helyett az üdítő hosszúlépés, a kisfröccs, a nagyfröccs. Az édes cukrászsütemények mellé a szódavíz volt a legjobb szomjoltó. A XIX. század végén, még a millenniumi ünnepségek pompájában is helyt kapott a szódavíz, mint a kor újdonsága. Hungarikumunkról Kiss Imre, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum nyugalmazott igazgatója és Bánffi István szegedi szódás, kisiparos beszél műsorunkban.

Az idei Húsvét csendesen telik Hollókőn, de máskor talán a legszebben az országban. A falu úgy őrzi hagyományait és méltóságát, hogy közben nem „olyan, mintha”, hanem „az”. Szívében áll a fatornyos, zsindelytetős katolikus templom, amely a település emblematikus épülete, a dombon magasodó Várral együtt. Körülötte palóc parasztházak, melyekben kipróbálhatjuk a fazekasságot, vagy a szövést, de akad olyan is, amelyikben megszállhatunk. Hollókő becses Hungarikumunk, amely az UNESCO Világörökség része.

A pálos rend, mint az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend közel 800 éve tölt be meghatározó szerepet nemzetünk történelmében, kultúrájában, szellemi és lelki életében. A rendet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította, amikor 1250-ben egyesítette a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket. A rend központja jelenleg a lengyelországi Częstochowában, a Jasna Góra-i kolostorban van, a magyar tartomány székhelye pedig Pécsett található. A pálosok által emelt templomok, kolostorépületek, az általuk létrehozott képzőművészeti alkotások, irodalmi művek a magyar kultúra maradandó kincsei. A magyar nyelv története szempontjából külön említést érdemel a pálos szerzetesek által készített két fontos középkori imádságos mű: a Festetics- és a Czech-kódex.A rend múltjáról, jelenéről és jövőjéről Puskás Antal tartományfőnök beszél adásunkban.

A források vízhozama napi 35 millió liter, így a teljes vízkészlete háromnaponta kicserélődik. A tó vize állandó áramlásban van, amely jótékonyan hat a szervezetre, a fürdőzőt állandó, enyhe masszázsban részesíti. A gazdag ásványianyag tartalmú forrás abból a 38 méter mélyen található barlangból fakad, ahol több tízezer éves meleg és hideg karsztvizek keverednek egymással. Az első tutajokra épített fürdőházat 1772-ben Gróf Festetics György, a keszthelyi Georgikon alapítója építtette. A Hévízi-tó gyógyhatásáról és történetéről műsorunkban Dr. Holléné Dr. Mándó Zsuzsanna, a Hévízgyógyfürdő és Szent András reumakórház főigazgatója és Papp Gábor polgármester beszél.

A források vízhozama napi 35 millió liter, így a teljes vízkészlete háromnaponta kicserélődik. A tó vize állandó áramlásban van, amely jótékonyan hat a szervezetre, a fürdőzőt állandó, enyhe masszázsban részesíti. A gazdag ásványianyag tartalmú forrás abból a 38 méter mélyen található barlangból fakad, ahol több tízezer éves meleg és hideg karsztvizek keverednek egymással. Az első tutajokra épített fürdőházat 1772-ben Gróf Festetics György, a keszthelyi Georgikon alapítója építtette. A Hévízi-tó gyógyhatásáról és történetéről műsorunkban Dr. Holléné Dr. Mándó Zsuzsanna, a Hévízgyógyfürdő és Szent András reumakórház főigazgatója és Papp Gábor polgármester beszél.