Nemzetünk kincsei – a hungarikumok

Az ország legrégebbi, 1777 óta folyamatosan működő porcelángyára a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Hollóházán található. Az idők során a komoly múltra visszatekintő gyárban olyan termelési palettát alakítottak ki, amely sikeresen ötvözte a meglévő igényeket a magas minőséggel és a megfizethető árral. A porcelángyár mindennapi használatra szánt, finoman megformált, ízlésesen dekorált termékei a hétköznapi környezetbe is eleganciát és igényességet csempésznek. Jelenleg Japántól az Amerikai Egyesült Államokig, a Skandináv-félszigettől Ausztráliáig a világ számos pontjára exportál a gyár.

A Nagykunságban a juhból készült ételek jellegzetessége, hogy a birkatestet egyszerre főzik meg. A karcagi birkapörkölt íz-világában teljesen eltér az Alföld többi városában szokásos ételektől, de a Kunságon belül is a karcagi igen archaikus főzési technikát jelent. A „karcagi” jelző tehát nem elsősorban a helyszínt, hanem a főzési módot mutatja. Ez az állat húsának eleinte víz hozzáadása nélküli pörkölését, szinte sütését és az előzetesen megperzselt fejjel, körmökkel, valamint a pacallal és belsőségekkel történő együttfőzését jelenti. A pörkölt fűszerezéséhez pedig csak vöröshagymát, őrölt- és csövespaprikát, valamint sót használnak. A főzés akkora öntöttvas lábasban történik, amelyben az egész állat húsa elfér. Vendégünk Naggyörgy Jenő, aKarcagi Birkafőzők Egyesesülete elnöke.

Ami a skótoknak a whiskey, az oroszoknak a vodka, a franciálnak a konyak, az nekünk a pálinka. "Nemzeti röviditalunk" erjesztését, lepárlását, érlelését, pihentetését és palackozását kizárólag Magyarországon lehet végezni. A pálinkát nem szabad ízesíteni, színezni, édesíteni még az ital végső aromájának lekerekítése érdekében sem kerülhet bele külső adalék. Kizárólag "ágyaspálinka" készítésekor lehet a palackban szilárd anyag, mégpedig az a gyümölcs, amelyen pihentetik a pálinkát. Ez, természetesen csak az a gyümölcs lehet, amelyből a párlat készül. Az „aqua vitae” Károly Róber feleségéhez, Erzsébet királynéhoz kapcsolódó története a XIV. századból ered. Az „égett szesz” a XVI. századig gyógyszernek számított. Vendégünk a stúdióban Mihályi László, a Pálink nemzeti Tanács elnöke.

Magyarországon a kamillát, mint gyógynövényt, először Méliusz Juhász Péter debreceni professzor említi meg 1578-ban Kolozsvárott kiadott Herbárium c. könyvében. A kamillát görcsoldó, epehajtó hatású növényként jellemzi. A népi gyógyászatban viszont ennél korábban, több évszázaddal ezelőtt felismerték a kamilla jótékony, gyógyító erejét. Hazánk egész területén vadon terem, jelentős termőállománya az alföldi szikes területeken van, tömegesen megtalálható a Tiszavidék szikes, vízállotta talaján, az úgynevezett szikfoltokon. Ilyenkor, decemberben szinte mindnen háziasszony készen áll arra, hogy családtagjait kamillával gyógyítsa. Műsorunk vendége Kovács Perta, a Herbária zrt minőségirányítási vezetője és Madarászné Dávoti Ibolya, a cég műszaki vezetője.

UNESCO világörökségi helyszínre látogatunk. Az egykori Sopianae ókeresztény világa 2000-ben került fel a ENSZ kulturális szervezetének listájára. Mint ilyen, 2012-ben automatikusan hungarikummá is lett. A földalatti sírkamrák és emlékkápolnák a késő római kori Európában élt keresztény közösségek kitartásáról és hitéről tanúskodnak, valamint bemutatják egy máig ható és napjainkig élő kultúra és civilizáció gyökereit. Értékét tovább növeli, hogy a IV. században emelt kultikus épületek olyan állapotban maradtak meg, amilyenben a népvándorlás korában voltak. Idegenvezetőnk a földalatti világban Poulet Dániel régész, világörökségi szakreferens. Az Ókeresztény Mauzólemnál alászállunk a kazamatákba, a késő ókor csodálatos világába.

1861-ben épült az első kalocsai paprikamalom, 1900-ban már háromban őröltek 12 kőpárral. A modern kalocsai paprikamalmok a XX. század elején épültek meg. A kalocsai tájkörzetben kizárólag kőpáros paprikamalmokat építettek, melyeket a XIX. század végén gőzgépekkel, a XX. században dízel- és villanymotorokkal hajtottak, ezek mellett jelentős volt a dunai vízimalmok száma is. Az oltalom alatt álló, eredetmegjelöléssel védett őrölt paprika termőterülete a Kalocsai fűszerpaprika-termő tájkörzet. A termék mélyvörös színű, bársonyos hatású, aromáját tekintve kellemes, fűszeres, karamelles pirított magvakéhoz hasonló. Íze édeskés, gyümölcsös. Szinte nincs is olyan magyar háziasszony a világon, aki ne használná ezt a világhírű hungarikumot. Vendégünk dr. Filvig Géza, Kalocsa polgármestere.

A karikás ostor a magyar népművészet egyik kiemelkedő értéke, a pásztorkultúra, pásztorművészet elengedhetetlen része. A legtöbb pásztor családjában a mesterség nemzedékről nemzedékre, apáról fiúra száll, a teljes elsajátításához hozzátartozik az eszközök elkészítése is. A szép ostor nem csak terelőeszköze volt a csikósnak, gulyásnak, kanásznak, hanem címeréül is szolgált, így szépségére különös gondot fordítottak. A csikósok az ostorukat – hogy mozgékonyabb legyen – karikával látják el, és ilyenkor karikás a neve. Habár régen többféle elnevezéssel illették a pásztorok ostoraikat, ma már mindegyik pásztorostort karikásként emlegetik. Beszélgetőtárs Harangozó Imre tanár és Szőke Péter népi iparművész. a békéscsabai Guzsalyas Egyesület vezetője.

A debreceni mészárosok és hentesek évszázadok alatt felhalmozott szaktudása alapján a debreceni páros kolbász több változatát is készítették. Ezekre a hasonló fűszerek használata, de különböző húsok felhasználása és aránya volt a jellemző. A XIX. század második felétől a jó minőségű fűszerpaprika is elmaradhatatlan része lett a receptúrának. Ma a következő négy változata számít autentikusnak: a 100 százalék marhahúsból készült tradicionális változat, a kóser eljárással vágott marha- vagy bárányhúsból készült debreceni, 30 százalék marha és 70 százalék hússertés vagy mangalica húsból készült standard változat és a 100 százalék hússertés vagy mangalica húsból készült változat. A debreceni páros kolbász Európa-szerte jól ismert márkanév.

„A gulyás bőséges lével, hagymával és paprikával készített leveses étel, kockára vágott burgonyával és csipetkével”- írta egykoron Gundel Károly vendéglős. A gulyás az egyik legnépszerűbb magyar eredetű, marhahús-alapú egytálétel, amelyet világszerte ismernek. A XIX. században átalakuló magyar gasztronómiában nagy számban jelentek meg a fűszerpaprikával készített ételek. A magyarságra jellemző ételek-italok világából a gulyásleves közismertsége vitathatatlan. A jóféle gulyásleves rántás nélkül készül, a minőségi fűszerpaprika a recept elengedhetetlen része, a magyar és a külföldi vendégek nagy örömére. Vendégünk Prohászka Béla mesterszakács, a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége alelnöke.

A legenda szerint a cukrászinas véletlenül porcukrot hintett a vajba só helyett. A mester, Dobos C. József nem restellte megkóstolni az elegyet, és mivel finomnak találta, addig kísérletezett vele, míg megalkotta belőle a könnyű, csokoládépiskótás, karamelltetejű dobostortát. Ez forradalmi újdonságnak számított 1884-ben, mert addig súlyos, főzöttkrém-alapú, emeletes, díszes édességcsodákat készítettek.A következő évben az Első Budapesti Országos Általános Kiállításon maga az uralkodói pár, Erzsébet és Ferenc József is elégedetten ízlelgette a dobostortát, és ez elindította európai karrierjét. Vendégünk a stúdióban Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke és Selmeczi László, a szervezet társelnöke.

A kozmetikai alapanyagok ellátáshiánya és Ilcsi néni szakmai igényessége indította be ezt a fantasztikus pályát. A nehézségekkel teli kezdeti éveken Ilcsi nénit a természet szeretete, a négy idegen nyelv ismerete és a külföldi szaklapok állandó olvasása segítette át. Az Ilcsi termékek készítésekor a legszigorúbb natúrkozmetikai előírásokat követik, és kizárólag a legjobb minőségű bioalapanyagokat– friss gyógynövényeket, gyümölcsöket, zöldségeket –használnak. Több, mint 100 féle növényt alkalmaznak termékeik előállításánál, amelyek nagy részét saját bioültetvényükön termesztik. Jelenleg a világ közel 40 országában ismerik el Ilcsi néni és az Ilcsi Szépítő Füvek munkáját. Műsorunk vendége Szanyi Ágota az Ilcsi Szépítőfüvek szakmai vezetője és Molnár Ferenc cégtulajdonos, Ilcsi néni fia.

A kozmetikai alapanyagok ellátáshiánya és Ilcsi néni szakmai igényessége indította be ezt a fantasztikus pályát. A nehézségekkel teli kezdeti éveken Ilcsi nénit a természet szeretete, a négy idegen nyelv ismerete és a külföldi szaklapok állandó olvasása segítette át. Az Ilcsi termékek készítésekor a legszigorúbb natúrkozmetikai előírásokat követik, és kizárólag a legjobb minőségű bioalapanyagokat– friss gyógynövényeket, gyümölcsöket, zöldségeket –használnak. Több, mint 100 féle növényt alkalmaznak termékeik előállításánál, amelyek nagy részét saját bioültetvényükön termesztik. Jelenleg a világ közel 40 országában ismerik el Ilcsi néni és az Ilcsi Szépítő Füvek munkáját. Műsorunk vendége Szanyi Ágota az Ilcsi Szépítőfüvek szakmai vezetője és Molnár Ferenc cégtulajdonos, Ilcsi néni fia.

A kozmetikai alapanyagok ellátáshiánya és Ilcsi néni szakmai igényessége indította be ezt a fantasztikus pályát. A nehézségekkel teli kezdeti éveken Ilcsi nénit a természet szeretete, a négy idegen nyelv ismerete és a külföldi szaklapok állandó olvasása segítette át. Az Ilcsi termékek készítésekor a legszigorúbb natúrkozmetikai előírásokat követik, és kizárólag a legjobb minőségű bioalapanyagokat– friss gyógynövényeket, gyümölcsöket, zöldségeket –használnak. Több, mint 100 féle növényt alkalmaznak termékeik előállításánál, amelyek nagy részét saját bioültetvényükön termesztik. Jelenleg a világ közel 40 országában ismerik el Ilcsi néni és az Ilcsi Szépítő Füvek munkáját. Műsorunk vendége Szanyi Ágota az Ilcsi Szépítőfüvek szakmai vezetője és Molnár Ferenc cégtulajdonos, Ilcsi néni fia.