Nemzetünk kincsei – a hungarikumok

Zseniális érzékkel alkalmazta a modern technológiákat a századforduló magyar konyhaművészetében. Úttörő munkájának eredményeként Magyarország felkerült a világ gasztronómiai térképére. Gundel Károly gasztronómiai történelmet írt ételeivel, ahogyan nagy zeneszerzőink, Kodály és Bartók a magyar népzenét gyűjtötték össze a történelmi Magyarország széles határain belül, úgy szedte össze Gundel a hazai ételspecialitásokat. Étteremében mindenféle étel megtalálható volt, a kolozsvári káposztától a pozsonyi kifliig, a felvidéki káposztás sztrapacskától a somlói galuskáig. Gundel Károly éttermeibe neves magyar politikusok, művészek, írók és sportolók jártak. Az étterem séfjei és maga Gundel Károly is örömét lelte abban, hogy híres vendégei számára különleges fogásokat alkotott, melyeket a vendégekről nevezett el. Így született meg többek között a kocsonyázott tojás Munkácsy módra, vagy a Feszty Árpádnak szánt bifsztek. A Gundel étterem megnyitása után több mint 120 évvel is ugyan azon a helyen és néven, kiemelkedő minőségű szolgáltatásokkal várja vendégeit, hűen követve a Gundel Károly hitvallását.

A Herendi porcelán a kiváló minőség és az elegancia szimbóluma. Ezt a Hungarikumot a generációkon átívelő szaktudás, a manufakturális porcelánkészítés hagyományai, a porcelánfestékek titkos receptúrája, a kiváló minőségre és folyamatos megújulásra törekvés és az egyediség teszi világhírűvé. Nem túlzás azt állítani, hogy Viktória királynő 1851-es vásárlása óta a világ előkelőségei szinte státusz-szimbólumként gyűjtik ezt a különlegességet. A Herendi porcelán történetéről, készítéséről, filozófiájáról és jövőjéről dr. Simon Attila, a Manufaktúra vezérigazgatója beszél műsorunkban.

A Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műtermének egyik legnagyobb sikere a Magyar népmesék. A sorozat ötlete Mikulás Ferenc stúdióvezetőtől származik; rendezője, szakértője pedig Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező volt. 1977-től 100 epizód, 12,5 órányi anyag készült el, a nagy sikerre való tekintettel már angol nyelven is elérhető részekkel. A világhálón fellelhető részeknek már több mint 100 milliós megtekintettsége van, a világ számos részén, az Egyesült Államokban, Indiában és a Fülöp-szigeteken is nagy népszerűségnek örvend.
A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzkutató Csoportja által őrzött gyűjteménynek köszönhetően sikerült bemutatni a magyar nyelv archaikus szépségét, mindehhez nagyban hozzájárult a narrációt végző színészek tudása, különösen Szabó Gyula előadásmódja. Az alkotók a képi anyag kialakításánál a történelmi Magyarország területéről 100 évvel ezelőtt összegyűjtött díszítőművészeti kincseket használták fel, a Kaláka együttes pedig magyar népdalokat dolgozott fel a kísérőzenéhez.
A határainkon innen és túl is széles elismertségnek örvendő Magyar népmesék rajzfilmsorozatban olyan örök igazságok, alapértékek fogalmazódnak meg, amelyek méltóvá teszik arra, hogy része legyen a Hungarikumok Gyűjteményének.
A legendás sorozatról Jankovics Marcell beszél adásunkban.

Október 27-én rádiónk közönségtalálkozót tartott a Bencúr Ház dísztermében. Meghívott vendégünk volt V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos, Hortobágyi T. Cirill bencés szerzetes, pannonhalmi főapát
és Dr. Molnár Péter a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanács elnöke. Beszélgetésünk témája a Hungarikumok világa volt, különös tekintettel a Pannonhalmi Főapátságra és a Tokaji borvidékre. Mindkét kincsünk az UNESCO Világörökség része, amelyek történelme, szakrálitása és kulturális értéke nélkül Magyarország elképzelhetetlen.

A Törley márkanév hagyományt és minőséget képvisel, több mint 130 éve készülnek Budafokon, régi nevén Promontoron a Törley pezsgők. Az eredeti nevén „Törley József és Társa közkereseti társaságot” 1882. augusztus 31-én jegyezték be a Budapesti Cégbíróságon. A világ számos országában is öregbítik a magyar termékek jó hírnevét a Törley pezsgők, így Észtországban piacvezető pozícióban lelhetők fel, Svédországban is a legkedveltebb ünnepi italok szűk körébe tartozik, de eljutnak Nigériába, Vietnámba, Kínába is. Vendégünk Kovács György, a Törley Pezsgőpincészet Kft ügyvezető igazgatója.

Hazaszeretete, a haladásba vetett hite, áldozatkészsége, akaratereje, s nem utolsósorban gyakorlati alkotásai a magyar történelem egyik legnagyobb személyiségévé avatták. Széchenyi István a külhoni és a hazai közállapotok közötti gazdasági és kulturális különbségeket elemezve ráébredt, hogy a külföldön már működő és bevált közintézmények hazai életre hívásán kell munkálkodnia. Már 1822-ben meghonosította angliai mintára Pesten a lóversenyeket, és 1825-ben létrehozta az Első Lótenyésztő Egyesületet, majd anyagi felajánlásával lerakta a Magyar Tudományos Akadémia alapjait. 1827-ben Pesten megalapította a Nemzeti Kaszinót megfelelő színteret biztosítva ezzel a hazai arisztokrácia társas életének. 1830-ban megjelent Hitel című munkája, amelyben Magyarország polgári átalakulásának gazdasági-társadalmi programját foglalta össze. Részt vett a Kereskedelmi Bank alapításában, királyi biztosként irányította az Al-Duna szabályozásának hatalmas munkáját. Nevéhez fűződik 1840-es években a Tisza-szabályozás megindítása, a balatoni gőzhajózás életre hívása és nem utolsósorban a Lánchíd megépítése. Vendégünk Szemereki Zoltán, a Széchenyi társaság alelnöke és Buday Miklós, a Széchenyi Alapítvány elnöke.

Már a megjelenésük is tiszteletet parancsol. Ahol ők őrködnek, nyugodtan alhat a gazda. Nemzeti kutyafajtáink közül a kuvasz és a komondor a biztonság megtestesítője. Ezek a nagytestű terelők a magyarság ősi társai, akik a jószágra vigyáztak már a honfoglalás előtti évszázadok óta. Fehér szőrük miatt a pásztorok a sötétben is meg tudták különböztetni a őket a támadó vadállatoktól, ezért ezt a vérvonalat tenyésztették tovább. A komondorról és a kuvaszról a fajtákkal foglalkozó szakemberek, Hegedűs Orsolya és Hajnal Gyöngyi mesél műsorunkban. A beszélgetéshez telefonon csatlakozik olimpiai bajnok úszónk, Czene Attila is.

Az aggódó édesanya legfontosabb gyógyszere: akácméz
A csaknem színtelentől az enyhén sárgásig terjednek színárnyalatai. Magas cukortartalma miatt nem kristályosodik, évekig folyékony marad. Az akácméz kiváló minősége miatt évtizedek óta keresett exportcikk, a mézkivitel fő célországai: Németország, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia. A magyar családok házipatikájának nélkülözhetetlen eleme. Ha valaki „köhhint” vagy tüsszent, máris kap egy forró mézes teát, ami elmúlasztja a kórságot. Az akácmézet a Hungarikum Bizottság 2014-ben emelte a Hungarikumok Gyűjteményébe. Vendégünk Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti egyesület elnöke.

Már maga az aszúszem létrejötte egy természeti csoda. Nincs még egy hely a világon, ahol így töpped, ennyire koncentrálódik a szőlő. A Tisza és a Bodrog ölelésében, Hegyalján, ilyenkor szeptemberben a Botrytiscinerea nevű penészgomba hatására indul a folyamat. Ezután következik a tőkén aszúsodott és szüretkor szemenként kézzel külön szedett szemek áztatása a Tokaji Borvidékről származó magas minőségű musttal, erjedő musttal, vagy azonos évjáratú borral. Alkoholos erjedés után állandó hőmérsékletű, sziklába vájt évszázados pincékben tölgyfahordókban nemesedik. A „borok királyáról, a királyok boráról” Dr. Molnár Péter a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke mesél.

A KÜRT 1989-ben alakult. Magyar tulajdonban lévő vállalkozásból nőtte ki magát nemzetközi vállalatcsoporttá, mely immáron negyed századnyi fejlesztést tudhat maga mögött az információ védelmére, az adatvesztések és –lopások megelőzésére és az elveszett adatok helyreállítására szolgáló technológiák, megoldások területén. A múlt tapasztalatai, valamint az innovatív szemléletű, kimagasló tudású szakembergárda munkája eredményeként a KÜRT komoly elismertségre tett szert, és az adatmentés világának egyik vezető szereplőjévé vált. Piacvezető információbiztonsági szolgáltatásait rendszeresen veszik igénybe az európai gazdasági élet rangos szereplői.
A Kürt adatmentési eljárás 2014-óta Hungarikum