Nemzetünk kincsei – a hungarikumok

Magyarországon a különlegességnek számító szénsavas szódavizet, orvosok biztatására, mint a baktériumok szaporodását gátló széndioxid-alapú természetes tartósítószer folyadékot Jedlik Ányos, a természetbúvár bencés szerzetes készítette először 1826-ban. Az első szikvízgyártó üzemet is ő hozta létre 1841-ben Pest-Budán. A polgárosodó társadalom éttermeiben, kocsmáiban, cukrászataiban hamarosan elterjedt a szódavíz. A tiszta bor helyett az üdítő hosszúlépés, a kisfröccs, a nagyfröccs. Az édes cukrászsütemények mellé a szódavíz volt a legjobb szomjoltó. A XIX. század végén, még a millenniumi ünnepségek pompájában is helyt kapott a szódavíz, mint a kor újdonsága. Hungarikumunkról Kiss Imre, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum nyugalmazott igazgatója és Bánffi István szegedi szódás, kisiparos beszél műsorunkban.

Az idei Húsvét csendesen telik Hollókőn, de máskor talán a legszebben az országban. A falu úgy őrzi hagyományait és méltóságát, hogy közben nem „olyan, mintha”, hanem „az”. Szívében áll a fatornyos, zsindelytetős katolikus templom, amely a település emblematikus épülete, a dombon magasodó Várral együtt. Körülötte palóc parasztházak, melyekben kipróbálhatjuk a fazekasságot, vagy a szövést, de akad olyan is, amelyikben megszállhatunk. Hollókő becses Hungarikumunk, amely az UNESCO Világörökség része.

A pálos rend, mint az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend közel 800 éve tölt be meghatározó szerepet nemzetünk történelmében, kultúrájában, szellemi és lelki életében. A rendet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította, amikor 1250-ben egyesítette a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket. A rend központja jelenleg a lengyelországi Częstochowában, a Jasna Góra-i kolostorban van, a magyar tartomány székhelye pedig Pécsett található. A pálosok által emelt templomok, kolostorépületek, az általuk létrehozott képzőművészeti alkotások, irodalmi művek a magyar kultúra maradandó kincsei. A magyar nyelv története szempontjából külön említést érdemel a pálos szerzetesek által készített két fontos középkori imádságos mű: a Festetics- és a Czech-kódex.A rend múltjáról, jelenéről és jövőjéről Puskás Antal tartományfőnök beszél adásunkban.

A magyar kutyafajták a magyar ember évszázados tenyésztői munkájának eredménye, hozzátartoznak a hazai tájhoz. Ezúttal a kistestű pásztorkutyáinkat, a pulit, a pumit és a mudit mutatjuk be. Tenyésztőik, "használóik" beszélnek adásunkban kutyáik jellemzőiről, tulajdonságairól, tartási körülményeiről. Kiderül, hogy mióta vannak velünk ezek a állatok, kiknek ajánlják és ők miért pont a sajátjuk mellett döntöttek.

A Béres Csepp, illetve továbbfejlesztett összetételű változata, a Béres Csepp Extra a magyar gyógyszerkincs része, amelyet magyar feltaláló, id. dr. Béres József fejlesztett ki. A magyar alkotótevékenységhez, tudáshoz kapcsolódik ez az egyedi, különleges és kimagasló minőségű gyógyszer. Minőségét a találmányra megadott szabadalmi oltalmak, illetve a gyógyászati célra történő alkalmazást engedélyező, gyógyszer forgalomba hozatali engedélyek igazolják. A Béres Cseppek az igaz magyar ember segítőkész, érzékeny és tiszta értékrendjét közvetítik, ami által belföldön és külföldön is a magyarság kiválóságát hirdetik. A Béres Cseppek története példát mutat szorgalomból, kitartásból, emberségből, igaz értékekből. Vendégünk Béres Klára, a Béres alapítvány elnöke és ifj. dr, Béres József, a Béres Gyógyszertár elnöke.

Az ezeréves Pannonhalmi Főapátság az UNESCO világörökség része és Hungarikum. Az ilyen elismerő címeket azonban -ahogy Dobó István is mondta- nem a falak érdemlik ki, hanem az ott élők lelke. 1991 és 2018 között Várszegi Asztrik főapát irányította a közösséget, amelynek alapítása, 996-óta legfőbb feladata imádkozni a magyar nemzetért. Ebben kulturális értelemben szinte minden munka benne van, amit a szerzetesek elvégeznek. Egy évezrede tanítanak, építenek, erősítik a hitet.A 75 esztendős Asztrik főapát korszaka a rendszerváltás utáni évtizedekben a megmaradás és a fellendülés időszaka volt, benne a millenniumi ünnepségekkel, amikor a világ szinte minden egyházfője felkereste a magyar kereszténység ősi hajlékát.

Zseniális érzékkel alkalmazta a modern technológiákat a századforduló magyar konyhaművészetében. Úttörő munkájának eredményeként Magyarország felkerült a világ gasztronómiai térképére. Gundel Károly gasztronómiai történelmet írt ételeivel, ahogyan nagy zeneszerzőink, Kodály és Bartók a magyar népzenét gyűjtötték össze a történelmi Magyarország széles határain belül, úgy szedte össze Gundel a hazai ételspecialitásokat. Étteremében mindenféle étel megtalálható volt, a kolozsvári káposztától a pozsonyi kifliig, a felvidéki káposztás sztrapacskától a somlói galuskáig. Gundel Károly éttermeibe neves magyar politikusok, művészek, írók és sportolók jártak. Az étterem séfjei és maga Gundel Károly is örömét lelte abban, hogy híres vendégei számára különleges fogásokat alkotott, melyeket a vendégekről nevezett el. Így született meg többek között a kocsonyázott tojás Munkácsy módra, vagy a Feszty Árpádnak szánt bifsztek. A Gundel étterem megnyitása után több mint 120 évvel is ugyan azon a helyen és néven, kiemelkedő minőségű szolgáltatásokkal várja vendégeit, hűen követve a Gundel Károly hitvallását.

A Herendi porcelán a kiváló minőség és az elegancia szimbóluma. Ezt a Hungarikumot a generációkon átívelő szaktudás, a manufakturális porcelánkészítés hagyományai, a porcelánfestékek titkos receptúrája, a kiváló minőségre és folyamatos megújulásra törekvés és az egyediség teszi világhírűvé. Nem túlzás azt állítani, hogy Viktória királynő 1851-es vásárlása óta a világ előkelőségei szinte státusz-szimbólumként gyűjtik ezt a különlegességet. A Herendi porcelán történetéről, készítéséről, filozófiájáról és jövőjéről dr. Simon Attila, a Manufaktúra vezérigazgatója beszél műsorunkban.

A Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műtermének egyik legnagyobb sikere a Magyar népmesék. A sorozat ötlete Mikulás Ferenc stúdióvezetőtől származik; rendezője, szakértője pedig Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező volt. 1977-től 100 epizód, 12,5 órányi anyag készült el, a nagy sikerre való tekintettel már angol nyelven is elérhető részekkel. A világhálón fellelhető részeknek már több mint 100 milliós megtekintettsége van, a világ számos részén, az Egyesült Államokban, Indiában és a Fülöp-szigeteken is nagy népszerűségnek örvend.
A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzkutató Csoportja által őrzött gyűjteménynek köszönhetően sikerült bemutatni a magyar nyelv archaikus szépségét, mindehhez nagyban hozzájárult a narrációt végző színészek tudása, különösen Szabó Gyula előadásmódja. Az alkotók a képi anyag kialakításánál a történelmi Magyarország területéről 100 évvel ezelőtt összegyűjtött díszítőművészeti kincseket használták fel, a Kaláka együttes pedig magyar népdalokat dolgozott fel a kísérőzenéhez.
A határainkon innen és túl is széles elismertségnek örvendő Magyar népmesék rajzfilmsorozatban olyan örök igazságok, alapértékek fogalmazódnak meg, amelyek méltóvá teszik arra, hogy része legyen a Hungarikumok Gyűjteményének.
A legendás sorozatról Jankovics Marcell beszél adásunkban.

Október 27-én rádiónk közönségtalálkozót tartott a Bencúr Ház dísztermében. Meghívott vendégünk volt V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos, Hortobágyi T. Cirill bencés szerzetes, pannonhalmi főapát
és Dr. Molnár Péter a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanács elnöke. Beszélgetésünk témája a Hungarikumok világa volt, különös tekintettel a Pannonhalmi Főapátságra és a Tokaji borvidékre. Mindkét kincsünk az UNESCO Világörökség része, amelyek történelme, szakrálitása és kulturális értéke nélkül Magyarország elképzelhetetlen.