Kezdődik a szezon a hazai arborétumokban és botanikus kertekben
Szerkesztő: Szentirmai Ágnes

Som, kökény, csipkebogyó – apró szemű, magos, sok munkával dolgozható fel – de nagyon ízletes lekvár születhet belőlük. Lizi lekvárfőző műhelyébe látogatunk.
Dalok, néptánc, hímzés és kerámia. Hogyan szökken szárba, majd teljesedik ki a nagyszülői örökség a helyi hagyományok megélése és megőrzése terén.
Mivel tudja ezeket az alapokat kiegészíteni, majd átadni tanítványainak egy elhivatott lelkes pedagógus?

Vendégeink: Monszpart Zsolt, a Monspart Sarolta Egészséges Életmódért Alapítvány elnöke és Kálmán Éva a Szeniorörömtánc-oktató

Idén sem marad el a Betlehemi Szép csillag pályázat, hiszen a székesfehérvári advent sokéves színfoltja, egyik legfontosabb karácsonyra hangoló rendezvénye a Fehérvári Kézművesek Egyesülete és a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház közösen szervezett betlehemes kiállítása. A kizárólag természetes anyagokból készült a betlehemi jelenetet ábrázoló alkotásokat november 25-ig lehet leadni a Művelődési Házban. A pályázat célja, hogy segítsék a Jézus születésének ünnepére való, méltó felkészülést, éltessék és felmutassák a magyar szakrális népművészet gazdag hagyományait, és ösztönözzék a gyerekek, felnőttek alkotókedvét. A pályázaton ifjúsági és felnőtt kategóriában hivatásos és amatőr alkotók, alkotócsoportok vetnek részt kézműves kivitelezéssel készült betlehemekkel. A pályázathoz kapcsolódó, hagyományos tárlatot az első adventi hétvégén, november 29-én, szombaton 11.00 órakor nyitják meg a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban.

Műsorunkban Máhr Ferencné Cicus fazekassal, Máhr Ferenc festő és szobrászművésszel és Sáfrán András borásszal beszélgetünk. Mindhárman Csákberényben élnek, alkotnak, dolgoznak. Galériáik, pincészetük nyitott, szívesen fogadnak látogatókat, mesélnek hivatásukról, portájuk időnként szervezett programok helyszíne.

Az Máltai Szeretetszolgálat és a Magyar Református Szeretetszolgálat alapította azt a Közösségi Lakásalapot, amely bérlakásokkal segíti a rászorulók otthonhoz jutását. Milyen élethelyzetekben segíthetnek? Mit tehetnek a lakhatási válságba került családokért? Kiket szólít meg a Lépj! program? Vendégünk: Major Gábor ügyvezető, MR Lakásalap Nkft.

Vendégeink: dr. Ács Nándor egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója és dr. Szigeti Ferenczi Judit a Semmelweis Egyetem klinikai szakpszichológusa.

„A béke több, mint vélt időleges igazságunk, mint egy jól meggondolt gazdasági érdek. Ha béke van, minden van, és ha nincs béke, akkor minden elvész.” - Az emlékezés napján Spányi Antal püspök közös imádságra hívta egybe a fehérvári híveket a világ békéjéért, a megbékélésért. A főpásztor arról beszél, hogyan tudjuk megteremteni belső békénket és tehetünk azért, hogy körülöttünk is béke legyen. A békesség embereiként, hogyan merjünk bátran kiállni ma is meggyőződésünkért, az igazságért.

Magyarpolány festői szépségével, szakrális örökségével különleges helyet foglal el hazánk térképén. A keresztút stációi, a templomdomb csendje, az erdőben kanyargó tanösvények mind-mind a természet és a hit ölelésével várják az elcsendesedni vágyó kirándulókat.
Tündérkertjében mindig talál gyümölcsöt a vándor, a Zöld élet Házában rendszeresek a befőző, gyümölcs aszaló közösségi események.

Az enyhe idő ellenére a rövidülő napok, az esős, sötét délutánok elkomoríthatják hangulatunkat. Néhány napja állítottuk át az órát és noha egy órával később kelhetünk, ez is megviseli szervezetünket. Milyen hatással van ránk a tél? Hogyan enyhíthetjük a téli fáradtság, letargia tüneteit? Ezekről a kérdésekről dr. Vida Zsuzsanna neurológus szomnológus főorvossal beszélgetünk.

A téli- vagy a nyári időszámítást követik-e az európai országok a jövőben? Erről a témáról már Vada Gergelyt, a Magyar Alvásszövetség alapító alelnökét kérdezem. Tavasszal lesz újra óraátállítás Magyarországon? Vagy maradunk a téli időszámításnál? Vajon milyen lehetőségeink vannak és mik a várható következmények?

Akrilfestékkel és kávéfestéssel készült alkotások is láthatóak a Szent Kristóf Ház Fogyatékkal Élők Nappali Intézmények Gyógyító színek című kiállításán, amelyet ünnepélyes keretek között nyitottak meg a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban. A különleges képességű fiatalok munkáit jótékony céllal meg is lehet vásárolni, a bevétellel az alkotókat támogatják.
Ebben az esztendőben kezdte el Kovács Szandra művészpedagógus azt a tevékenységet, ami különleges vonalát képviseli az intézményben folyó szakmai, nevelési és gondozási munkának.

Akrilfestékkel és kávéfestéssel készült alkotások is láthatóak a Szent Kristóf Ház Fogyatékkal Élők Nappali Intézmények Gyógyító színek című kiállításán, amelyet ünnepélyes keretek között nyitottak meg a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban. A különleges képességű fiatalok munkáit jótékony céllal meg is lehet vásárolni, a bevétellel az alkotókat támogatják.
Ebben az esztendőben kezdte el Kovács Szandra művészpedagógus azt a tevékenységet, ami különleges vonalát képviseli az intézményben folyó szakmai, nevelési és gondozási munkának.

Vendégeink: dr. Vásáry István orientalista, az ELTE Széchenyi-díjas egyetemi tanára, az MTA rendes tagja és dr. Kubassek János geográfus, a Magyar Földrajzi Múzeum címzetes igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.

„A hat évtizednyi magyarságszolgálat engem is magyarrá tett” - saját vallomásával jellemezhetnénk leginkább Bernard Le Calloc’h francia művelődéstörténészt. Egyik fő kutatási területe a történelmi magyar–francia kapcsolatok. Munkássága másik központi szereplője Kőrösi Csoma Sándor, a tibetológia megalapítója és a magyar őshaza keresője volt. Több könyvet és több száz cikket szentelt a témának. Francia és magyar megjelent írásaiban és tanulmányaiban több alkalommal hívta fel a figyelmet a határon túli magyarság helyzetére. Történelmi, irodalmi, nyelvészeti, néprajzi, földrajzi és vallási ismereteket egyaránt izgalmasan ötvöző munkásságáról beszélgetünk vendégeinkkel.

Vendégeink: dr. Vásáry István orientalista, az ELTE Széchenyi-díjas egyetemi tanára, az MTA rendes tagja és dr. Kubassek János geográfus, a Magyar Földrajzi Múzeum címzetes igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.

„A hat évtizednyi magyarságszolgálat engem is magyarrá tett” - saját vallomásával jellemezhetnénk leginkább Bernard Le Calloc’h francia művelődéstörténészt. Egyik fő kutatási területe a történelmi magyar–francia kapcsolatok. Munkássága másik központi szereplője Kőrösi Csoma Sándor, a tibetológia megalapítója és a magyar őshaza keresője volt. Több könyvet és több száz cikket szentelt a témának. Francia és magyar megjelent írásaiban és tanulmányaiban több alkalommal hívta fel a figyelmet a határon túli magyarság helyzetére. Történelmi, irodalmi, nyelvészeti, néprajzi, földrajzi és vallási ismereteket egyaránt izgalmasan ötvöző munkásságáról beszélgetünk vendégeinkkel.