A Magyar Természetvédők Szövetsége két szakértőjével, Botár Alexával és Galambos Eszterrel beszélgetünk a fosszilis energia kivezetéséről, a békési palagázról, a mátrai erőműről és arról, hogy 2030 miért fontos a üvegházhatást fokozó gázok kibocsátásában.
Szerkesztő: Szabó Csilla

Vendégeink: Dr. Nagy Sándor az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese és Váradi Mariann a Magyra Vöröskereszt véradásszervezésért felelős szakmai vezetője.

Aki Fehérvárra érkezik és szeretne valódi kuriózummal találkozni, nem kerülheti el a Fő utca szívében álló, a város gyöngyszemének számító Fekete Sas Patikamúzeumot. A több mint 300 évig patikaként működő épület, nemcsak gyönyörű barokk berendezésével, hanem számos különlegességgel is várja látogatókat. A fehérvári Fekete Sas Patikamúzeum történetéről, kincseiről Krizsány Anna művelődésszervező, múzeumi kurátor mesél.

Milyen lények éltek a Mecsek vidékén több száz millió évvel ezelőtt?
Hogyan nézhetett ki a Komloszaurusz?
Honnan ered a város neve és milyen műsorokat sugárzott egykor a komlói bányászrádió?
Három új témával bővítették a közelmúltban a Komlóverzum látogatóközpont kínálatát.
Itt találjuk a Mecsek és a világ ásványaiból összeállított nagy darab számú kőzetválogatást, berendezett néprajzi és helytörténeti szobákat és a térség természeti környezetét, tájelemeket, geológiai jellemzőket bemutató együttest.
dr Henn Tamás muzeológussal a Komlóverzum Látogatóközpont, városi könyvár és muzeális gyűjtemény megbízott intézmény vezetőjével beszélgetünk.

Nógrádi Gábor és Nógrádi Gergely ifjúsági regényeinek kifinomult eszközei foglyul ejtik az olvasót és bent tartják a történet varázsában. Apa és fia saját könyvélményei kapcsán mesél íróvá válásról, küldetésről, eszközökről. Megtudjuk, hogy milyen tudatos munka eredménye az, hogy a fiatal olvasók ne csak kinyissák, de végig is olvassák a könyvet. A könyv születésének állomásai közül pedig a legelsőről, a mondanivaló vagy tanulság megfogalmazásáról is hallhatnak a két írótól.

A második nagy világégés utáni európai társadalmi, politikai berendezkedésről beszélget a stúdióban Borhi László történész, az Indiana University professzorra, valamint Máthé Áron történész–szociológus, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese.

Mi kell ahhoz, hogy a házasságban a kommunikáció működjön? Minek kell megvalósulni természetfeletti és természetes szinten, hogy fenntartsuk a szeretetetteljes családi kapcsolatokat? Hogyan lehet javítani a családtagok egymás közötti kommunikációjának minőségén? A működő családi kommunikációról szólt az idei családos tábor, amelyet a Székesfehérvári Egyházmegye Családpasztorációs Irodájának munkatársai szerveztek Balatongyörökön.

A témáról Dr. Agócs Gergely főigazgatói főtanácsadót és Benedek Krisztinát, a népi kézműves szakcsoport szakmai vezetőjét kérdezzük.

Vendégeink: Dr. Farkas István Tamás a Magyar Természetvédők Szövetsége alelnöke és a Katolikus Karitász részéről Zagyva Richárd elnök

A Fekete Sas Patika 1971-ben szűnt meg gyógyszertárként működni. 1975-ben, az épület és a berendezés szakszerű restaurálását követően, már múzeumként nyitotta meg ajtaját a közönség előtt. Akkoriban talán kevesen gondolták, hogy mekkora jelentősége lesz ennek az „újranyitásnak”, mára azonban világosan látszik, hogy a Fekete Sas Patikamúzeum Székesfehérvár Belvárosámak egyik leglátogatottabb kiállítóhelyeként a város ikonikus kulturális öröksége lett. Évente több mint 10 ezer látogató fordul meg a Patikamúzeumban. Ez annak a szakmai munkának is köszönhető, amelyet Krizsány Anna muzeológus végez a közönségkapcsolatok fejlesztése terén, megszólítva minden korosztályt izgalmas nem mindennapi, programokkal. A patika ablakában lévő növénysimogatótól kezdve a különböző gyógynövényekről szóló előadásokon át a gyermekfoglalkozásokig. Érdekfeszítő előadásokat tart többek között a jezsuita patika berendezésének történetéről, a jezsuita gyógyítás módszereiről, egyáltalán a patikus szakma jelentős múltjáról, a gyógyszerészeti muzeológia magyarországi aranykoráról.

A Fekete Sas Patika 1971-ben szűnt meg gyógyszertárként működni. 1975-ben, az épület és a berendezés szakszerű restaurálását követően, már múzeumként nyitotta meg ajtaját a közönség előtt. Akkoriban talán kevesen gondolták, hogy mekkora jelentősége lesz ennek az „újranyitásnak”, mára azonban világosan látszik, hogy a Fekete Sas Patikamúzeum Székesfehérvár Belvárosámak egyik leglátogatottabb kiállítóhelyeként a város ikonikus kulturális öröksége lett. Évente több mint 10 ezer látogató fordul meg a Patikamúzeumban. Ez annak a szakmai munkának is köszönhető, amelyet Krizsány Anna muzeológus végez a közönségkapcsolatok fejlesztése terén, megszólítva minden korosztályt izgalmas nem mindennapi, programokkal. A patika ablakában lévő növénysimogatótól kezdve a különböző gyógynövényekről szóló előadásokon át a gyermekfoglalkozásokig. Érdekfeszítő előadásokat tart többek között a jezsuita patika berendezésének történetéről, a jezsuita gyógyítás módszereiről, egyáltalán a patikus szakma jelentős múltjáról, a gyógyszerészeti muzeológia magyarországi aranykoráról.