1. Döbbenet Romániában: az elnökválasztás meglepő fordulata
Szakértőnk Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője
2. Üres bölcső. Demográfiai krízis Európában
Dr Pári Andrással, a KINCS tudományos elnökhelyettesével beszélgetünk
Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Idén 39. alkalommal rendezi meg a Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ) hazánk legnagyobb népművészeti fesztiválját, a Mesterségek Ünnepét augusztus 17. és 20. között a Budai Vár polgárvárosi részének hangulatos utcáiban és terein. A Táncsics Mihály utcától a Szentháromság téren, a Tárnok utcán és a Tóth Árpád sétányon keresztül a Dísz térig közel ezer népművész és népi iparművész míves alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők, és a közel száz látványműhelyben ki is próbálhatják a mesterségeket. A rendezvény díszvendége Azerbajdzsán, kiemelt témája a népi ékszer és viselet lesz. Az ingyenesen látogatható négy napos népművészeti fesztiválon gyerekprogramokkal, kézművesfoglalkozásokkal, divatbemutatóval, színpadi programokkal és táncházzal várják a látogatókat. A Mesterségek Ünnepe a Kárpát-medencei mesterek legnagyobb éves találkozója, a fesztiválon bemutatkoznak a hazai és a határon túli népművészeti egyesületek, közösségek. Augusztus 20-án ünnepélyes aratófelvonulással és kenyéráldással köszöntik Szent István napját és az új kenyér ünnepét.

Igyártó Gabriellával, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége igazgatójával, a tagszervezeteik és a kézműves alkotóházak, a népművészeti közösségek munkájáról, valamint a néphagyomány őrzésének fontosságáról, a Mesterségek Ünnepe ez évi programjairól beszélgetünk.
(fotók: https://www.mestersegekunnepe.hu/galeria és https://nesz.hu)

Ötéves Magyarország első mesterséges intelligencia ipari tanszéke. A magyarországi Bosch csoport támogatásával és partnerségével az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karán 2020-ban alapították meg Magyarország első mesterséges intelligencia ipari tanszékét, amely az elmúlt öt évben aktívan járult hozzá a hazai felsőoktatás és az ipari kutatás-fejlesztés stratégiai kapcsolatának erősítéséhez. Kozsik Tamással, ELTE Informatikai Kar dékánjával beszélgetünk. (Fotó: ELTE)

Örményország miniszterelnöke, Nikol Pasinján és Azerbajdzsán elnöke, Ilham Alijev pénteken békeszerződést írt alá Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére és jelenlétében a Fehér Házban. A két ország vezetője ezután bejelentette, hogy közösen Nobel-békedíjra szándékoznak felterjeszteni Donald Trumpot.
Hogyan sikerült elérni most a több mint három évtizedes konfliktus lezárását? Milyen megállapodás született? Hogyan profitál belőle a térség és miért érdeke a világnak a Kaukázus békéje? Milyen hatással lesz ez az ottani keresztények helyzetére?
Vendégünk Vasa László egyetemi tanár, a Magyar Külügyi Intézet főtanácsadója.

M. Kiss Sándor Széchenyi-díjas történész (1943. június 25 - 2025. július 8.) a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar professzor emeritusa, a Történettudományi Intézet korábbi intézetvezetője, július 8-án elhunyt. Családja, barátai, tanítványai, tisztelői augusztus 5-én búcsúztatták a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában található Nemzeti Gyászpark Látogatóközpontban.

Dr. Szekér Nóra történésszel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Tudományos Főosztály Kutatási Osztálya vezetőjével, tanulmányairól, a történelemszemléletét meghatározó tanára, M. Kiss Sándor professzor úr előadásainak, szemináriumainak a módszereiről, valamint az irányadó tanára hatására kialakult kutatási témáiról, azok eredményeinek továbbadásáról és az ÁBTL-ben szervezett szabadegyetemről beszélgetünk.

Antall József 35 évvel ezelőtt megalakult kormányáról a jobboldal a „puhaságot” és az SZDSZ-szel való lepaktálást emlegeti, a baloldal azóta is a gazdasági szakértelem hiányát rója fel. Jobb- és baloldali kritikusai azonban rendszerint figyelmen kívül hagyják az Antall-kormányt gúzsba kötő politikai-gazdasági örökséget és a rendkívül szűk mozgásteret..Lesti Árpád politikai elemzővel beszélgetünk. Fotó: MÉM MDK)

1456. július 22-én nemzeti összefogással Hunyadi János és Kapisztrán Szent János vezetésével Nándorfehérváron a védők visszaverték a hatalmas túlerővel támadó oszmán hódítókat. Ezért szólnak világszerte délben a harangok. Az Országgyűlés 2011.07.04-én az 555.évforduló tiszteletére a Nándorfehérvári Diadal emléknapjává nyilvánította július 22-ét.

"Amiért a harang szól - Nándorfehérvár 1456" címmel a Hunyadiakra és a nándorfehérvári diadalra emlékezve Foltán László és Janek György civil összefogással szervezte meg tizenhat évvel ezelőtt először az ünnepi megemlékezést önkéntes résztvevők, előadók, művészek segítségével. A megemlékezők, az előadók és a résztvevők köre évről-évre bövült. Ebben az évben július 20-án délelőtt a Hősök terén, majd 18 órától a zuglói Páduai Szent Antal- plébániatemplomban tartották az immár hagyományossá vált ünnepi megemlékezést. Az ünnepséget követően műsorunknak interjút adott a rendezvény egyik főszervezője, Foltán László olimpiai- és világbajnok kenus, a Százak Tanácsának ügyvivő elnöke.

SZENTEK A RAJZFIÓKBÓl című sorozatunkat folytatjuk. Műsorunkban három szentre emlékezünk: Szent Lőrinc (225? – Róma, 258. augusztus 10.?) a római katolikus egyház leginkább tisztelt szentjeinek egyike.. A szentmise római kánonjában is helyet kapott, vértanúságának napja a régi római naptárban kiemelt ünnep volt.
Szent Ilonára, Nagy Konstantin édesanyjára, a Szent Kereszt megtalálójára emlékezünk liturgikus emléknapján, augusztus 18-án.
A tizenkét apostol egyikére, Szent Bertalanra , a bőrmunkások, csizmadiák, kesztyűsök, könyvkötők, mészárosok, szűrszabók, vargák védőszentjére, emlékezünk augusztus 24-én.
A falképmásolatokat a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ őrzi. F. Dóczi Erika,és Kovács Gergely művészettörténészekkel, a tervtár munkatársaival beszélgetünk. (fotó: Szent Lőrinc.Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ)

„Sok minden dől el fehér asztal mellett” – szokták mondani. De miért is olyan fontos a diplomáciában a gasztronómia?
Mit gondolunk a törökökről, és milyenek valójában? Mit gondolnak ők mirólunk, magyarokról? Vendégünk Tóth Ági kulturális diplomata, a török kultúra és gasztronómia szakértője, a Nar-Gourmet alapítója, aki dolgozott a Külügyminisztériumnak, a Budapesti Yunus Emre Török Kulturális Intézetben és nemrégiben egy évet töltött az Isztambuli Magyar Kulturális Központ programszervezőjeként, ahol a magyar konyha népszerűsítésével, és a magyar-török gasztro- kapcsolatok fejlesztésével foglalkozott.

A Szentévről Veres Andással, az MKPK elnökével, győri megyéspüspökkel beszélgetünk.