50 felett is van folytatás – Egy írónő, a kor és a kortalanság
Ómega út, avagy a vonalak diadala – Kiállítás a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban
Helyóvó óvóhely – avagy a II. kerületi történelem a föld alatt

2025-ben már tizenkilencedik alkalommal kerül megrendezésre az Ars Sacra Fesztivál, amely a szakrális művészet sokszínűségét felmutató országos - és mára már határokon átívelő - kulturális eseménysorozattá nőtte ki magát. A rendezvény célja, hogy a művészet és a közösségi élmény erejével szólítsa meg a mai kor emberét, hogy hidat építsen múlt és jelen, ember és transzcendens, hívő és kereső között. A programok ingyenesen látogathatók, minden érdeklődőt szeretettel várnak!

Operettsorozatunk következő részében Ungvári Judit ezúttal Kocsis Dénessel, a Budapesti Operettszínház művészével beszélget. A közelgő évad ugyanúgy szóba kerül, mint a legújabb szerepek, illetve a jövőbeli tervek is, de az is kiderül, hogy a színész miért vált rendszeres látogatóvá egy boksz edzőteremben.

Mi volt a vámszedőház? A Dunán való átkelésért 1703-tó a városok, Pest és Buda vámot szedhettek. Ezt a vámot 1849-től a Lánchídtársaság szedte, majd 1870-től az állam. A vámot a hidakon a vámszedőházakban kellett kifizetni (a tömegközlekedés, omnibuszok, lóvasutak, villamosok, bérkocsik átalányt fizettek), erre épült a Szabadság híd e vámszedőháza is. Az 1918 előtti budapesti közúti hidak mindegyikéhez épült vámszedőház, ez a kettő élte túl a II. világháborút. A Szabadság híd vámszedőháza a híddal együtt 1896-ban épült, és nemcsak vámot szedtek itt, de a hídfenntartás egyéb feladataira is használták. A Közlekedési Múzeum 2000-ben rendezett be első alkalommal itt budapesti hídtörténeti kiállítást, amelyet több alkalommal is felújított, azonban a most felfrissített kiállítás állandó nyitvatartással várja a látogatókat. A Közlekedési Múzeum kiállításán Zsoldos Szilva járt.

Ebben az évben lenne Nagy László 100 éves, aki a veszprémi Felsőiszkázon született. Már életében népszerű költő volt, akinek számos versét mondták, és dalolták, hiszen az egyik legismertebb versét a Ki viszi át a Szerelmet a hetvenes években Sebő Ferenc és együttese megzenésítette számos más versével együtt, és nagyon sokan ezeken a dalokon keresztül kerültek közel a költőhöz. Felsőiszkázon szülőházánál, emlékházat nyitottak 1984-ben, ami azóta zarándok hellyé vált. Ebben a kis Veszprém megyei faluban, júliusban több mint 400 ember azért ment ide, hogy egy költőre emlékezzen. Ez mostanában nem megszokott. Lázár Csaba színművész a katolikus rádió munkatársa is egyike volt a meghívott fellépőknek. Őt kérdezte Kovács Éva Rebecca arról, hogy hogyan zajlott ez a nevezetes nap?

Tudják Önök, hogy mit mér a Scoville-skála? Nem zenei vagy geológiai jelenségeket mér, még csak nem is fizikai energiákat, hanem a paprika félék erősségét. A csípősség mértékegységén pedig a több milliót számláló érték sem kivételes. S lehet, hogy ilyenkor egyesek zenei skálákban törnek ki, vagy úgy érzik, megrendül a föld talpuk alatt, sőt akár energia hatására térdre kényszerülnek. Mégis egyre népszerűbb a mindenféle paprika, csili és csípős szósz az ínyencek közt. Füstös László, csilitermesztő és csiliszósz készítővel együtt óvatos kóstolásra hívja Önöket Fazekas Gyöngyvér.

Műsorunkban ellátogatunk Kápolnásnyékre, az Emlékházba, annak apropóján, hogy Vörösmarty Mihály nemzeti eposza, a Zalán futása kétszáz éve született. (Szerdahelyi Csongor riportja.)
Budavári séták sorozatunkban pedig ezúttal a domonkosok Szent Miklós-tornyáról kérdezzük Schmidt Péter történészt, művészettörténészt, a Budapest Galéria Köztéri Művészeti Alkotások Osztályának munkatársát.
Továbbá a nyári vakáció vége felé a gyerekeknek ajánlunk egy kora őszi programot, Lázár Ervin jól ismert mesevilágával. A Fellegjárók Társulat 2024 tavaszán bemutatott A Hétfejű Tündér című zenés mesejátéka ugyanis a hamarosan kezdődő új színházi évadban a Kolibri Színház repertoárját színesíti majd. (Csuth Judit riportja.)

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Vizsgálatok szerint, akik meséken nőttek föl gyermekkoruktól, boldogabb, harmonikusabb felnőttek lesznek, mint társaik. Harcsa Borbála gyermekkönyv-szakértő is ezt az álláspontot erősíti, aki ennek jegyében egy magyar mesekönyvet, valamint egy norvég ifjúsági regényt is a hallgatók figyelmébe ajánl. Tráser László összeállítása.

Sáfrán Judit az ifjúsági fantasy irodalom jeles képviselője hazánkban, aki már tinédzserkorában megálmodta két kötetes regényének alapötletét. Az Örökölt királyság című duológia egy fiatal amnéziás lány történetét meséli el, aki barátaival együtt egy másik világba utazik, hogy felkutassa saját elfeledett múltját. „Az írisz emlékei” és „Az írisz áldozata” című kötetekről, valamint a fantasy regények iránti szeretetéről a szerzőt Szentimrei Kristóf kérdezte.

Műsorunk zárásaként Kultúrmorzsa rovatunkat hallhatják, melyben kulturális fesztivált, színházi előadást, időszaki kiállítást, tematikus sétákat, valamint egy koncerttel egybekötött családi programot is a figyelmükbe ajánl a szerkesztő, Szentimrei Kristóf.


Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Gárdonyi Géza Emlékház. Barangolás Gárdonyban.
„A múltból a jövőbe" Kiállítás a műszaki kutatásról és fejlesztésről.
Ináncs, Szendrő, Vatta. Templombelsők festőművésze, Máger Ágnes.
Az elmúlt hét legérdekesebb kulturális műsoraiból válogatunk.

Bódi Mária Magdolna boldoggá avatásához kapcsolódva „Bogáncs és liliom” címmel nyílt kiállítás a veszprémi várnegyed szívében. (Képünkön) A két virág egy-egy attribútum. Az ártatlanság jelképe a magyar vértanúhoz tartozik; míg a tüskés kóró névadó szentjére: Mária Magdolnára utal. A Biró–Giczey Ház freskós termeiben látható tárlat, amely az Érseki Gyűjtemény eddig nem látott alkotásaiból válogat, műtárgyakon keresztül mutatja be az utóbbit, vagyis az „apostolok apostolát”. A részletekről a kurátor, Nagy Veronika múzeumigazgató beszélt. Az interjút Kovács Éva Rebecca készítette.

Péreli Zsuzsát a hazai kárpitművészet legjelentősebb alakjának nevezte Frank János művészettörténész, sőt, úgy fogalmazott, hogy ő a gobelin szinonimája Magyarországon. Jelenleg a Műcsarnokban tekinthetik meg gyűjteményes kiállítását. A Túl a láthatón című tárlat a legismertebb műveket vonultatja fel, több friss, most először bemutatott kárpittal kiegészítve. Erre az alkalomra szeretnénk felhívni a figyelmet Gyarmathy Dóra korábbi interjújával, melyet évekkel ezelőtt Szentendrén készített magával az alkotóval és az akkori bemutató kurátorával, Bodonyi Emőkével.

Idén nyáron volt a Carte Rouge – Vörös térkép című magyar alkotás amerikai premierje, mégpedig Los Angelesben, a filmek fővárosában. Az időzítés egyben a trianoni békediktátum aláírásának 105. évfordulójára is emlékeztetett. A forgatókönyvet a magyar rádiózás egyik legismertebb alakja, Szalóczy Pál írta, akinek munkája egyébként első helyezést ért el a tavalyi Bujtor-fesztiválon. Ekkor invitálta őt meg a Katolikus rádió stúdiójába Nagy György András.

Kossuth Lajos fegyvergyárosa, Ziegler Sándor Gárdonyban, a Nádasdyak birtokán volt uradalmi gépész, és itt született Géza nevű gyermeke 1863-ban. Ő a szerzője minden idők legnépszerűbb magyar történelmi regényének. Az író szülőházában járt Szerdahelyi Csongor.

Máger Ágnes festőművész munkái több haza templom falán is megtalálhatók. A hétfői Akvarell összeállításában a szendrői templomban látható alkotásairól mesélt. A most következő második részből kiderül, hogyan kezdett dolgozni az ináncsi templom belsőjében, miképp kirándul a kisplasztikák világába, és kik azok, akiknek vonásai fellelhetőek egy-egy bibliai ábrázolásában. Máger Ágnest Tóth Zsófia kérdezte.

Az oszakai világkiállítást április 13. és október 13. között rendezik meg Oszakában, Japánban. A kiállításon mintegy 161 ország és 9 nemzetközi szervezet vesz részt, a Magyar Pavilonban pedig sokszínű, gazdag programkínálat várja a közönséget.
Bertalan Flóra népi énekes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója fellépőként több hetet töltött Japánban, aki a helyszínről, az interneten keresztül megvalósult telefonvonalon mesélt nekünk tapasztalatairól és legmeghatározóbb élményeiről.

Több hazai templombelső kivételes szépségű képe őrzi Máger Ágnes, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett festőművész keze munkáját. Ináncs, Szendrő, vagy éppen Vatta község katolikus temploma mind az ő képeivel van díszítve. Hogyan készül fel egy ehhez hasonló feladatra Máger Ágnes? Milyen technikákat érdemes alkalmazni? És miért fontos tudni, hogy milyen korábbi ábrázolások őrzik például egy-egy szentünk vonásait, vagy éppen ruházatát? Erről is beszélgetett a művésszel Tóth Zsófia.
A beszélgetés második részét ezen a héten szerdán hallgathatják meg itt az Akvarellben.

Drakulától a Rákóczi-szabadságharcig. Az idei évben újabb különlegességek váltak hozzáférhetővé az Országos Széchényi Könyvtár „Régi Ritka” elnevezésű digitális gyűjteményében (regiritka.oszk.hu), melyek a röplap műfaján keresztül adnak mélyebb betekintést a kora újkori magyar történelem jeles eseményeibe, egyúttal pedig közelebb hozzák az érdeklődőkhöz a kor híres vagy éppen hírhedt történelmi figuráit. A külsőleg is jelentősen megújuló online gyűjteményről Varga Bernadettet, az OSZK Régi Nyomtatványok Tárának osztályvezetőjét Szentimrei Kristóf kérdezte.

Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Zenei szerkesztő: Varga Ramona