Akvarell

Szerkesztő: Tóth János András, zenei szerkesztő: Varga Ramona

Szerkesztő: Szentimrei Kristóf
zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

„Misi Mókus az erdő egyik hatalmas fájának tágas, kényelmes odvában született négy kistestvérével együtt. Ő volt közöttük a legvirgoncabb, a legnagyobb. Azonkívül volt még egy különös ismertetőjele: a farkincája fekete volt. Van ugyan mókusfajta, amelyiknek fekete színű a bundája, ám Misi családja a vörös mókusokhoz tartozott.”
Így kezdődik Tersánszky Józsi Jenő Misi mókus kalandjai című meséje, amit 1953-as megjelenése óta számtalan formában feldolgoztak. A közkedvelt műből a Honthy- és Rátonyi-díjas Peller Károly írt családi mesemusicalt, amit a Budapest XIII. kerületében található RaM-ArT Színházban láthatnak az érdeklődők legközelebb február 19-én 11 órakor. A darab létrejöttéről az író-rendezővel Kovács Éva Rebecca beszélgetett.

„Akik hiányolják, újra hallhassák, akik nem ismerik, megszeressék.” Ezzel az idézettel ajánlja a Thália Színház január 22-én bemutatott különleges projektjét, amely Cseh Tamás és Bereményi Géza közös életművébe enged bepillantást eredeti dalok, személyes történetek és nyilvánosan soha nem látott filmrészletek révén.
Az élő zenekarral kísért produkció Görög László első rendezése a Thália kötelékében, aki a teátrum társulatának számos tagját felvonultatja a színpadon néhány sokak számára ismert, nosztalgikus dal erejéig. Vele beszélgetett Szentimrei Kristóf.
A Fehér Babák című zenés színházi est legközelebb február 15-én és 16-án lesz látható. A pontos időpontokért és jegyvásárlásért keressék fel a Thália Színház honlapját.

Újabb különlegességek váltak hozzáférhetővé az Országos Széchényi Könyvtár „Régi Ritka” elnevezésű digitális gyűjteményében, melyek a röplap műfaján keresztül adnak mélyebb betekintést a kora újkori magyar történelem jeles eseményeibe, egyúttal pedig közelebb hozzák az érdeklődőkhöz a kor híres vagy éppen hírhedt történelmi figuráit. A külsőleg is jelentősen megújuló online gyűjteményről Varga Bernadettet, az OSZK Régi Nyomtatványok Tárának osztályvezetőjét Szentimrei Kristóf kérdezte.
A Régi Ritka gyűjteményről bővebben tájékozódhatnak a regiritka.oszk.hu oldalon.

A bál szó a magyar nyelvben egy táncot jelentő idegen kifejezésből ered, és így a balett rokona. Mára kicsit elhomályosult jelentése szerint ez egy ünnepélyes, formális alkalom, amelyet valamilyen jeles, különleges nap alkalmából rendeznek, vagy például egy adott foglalkozás művelői számára tartanak meg. A Fonó népzenész bálja (február 8-án este 8 órától) például valóban lehetőség arra, hogy a szakma kiválóságai találkozzanak egymással, ugyanakkor korántsem zártkörű: hiszen a műfaj szerelmeseit is ide várják egy közös mulatságra. A Budai Zeneház művészeti vezetőjét, Zolnai Sárát Fülöp Tamás kérdezte.

Újabb fejezettel gazdagodott a Katolikus rádió Regénytára. A 8 részes hangmontázs egy olyan művész mutat be, aki színésznőből lett íróvá. 1909-ben született és 1979-ben hunyt el. Ahogyan saját és családja élete, valamit pályafutása alakult, az különös tükörképe a magyar történelem sorfordító és- formáló eseményeinek. Makkai-Flóra Ágnes: Apám szemében című műve, a főhős: Ignácz Rózsa és fia, Makkai Ádám műveinek felhasználásával készült. Február 10-én, hétfőtől hallható a Katolikus rádióban, a Regénytárban minden nap délután fél 3-tól!
Kultúrmorzsa: Egy különleges kiállítás a debreceni Modemeben: Eredet. Ha Danubia Zenekar, akkor Zene Showja, avagy a muzsika és az alkohol. Eco Art: művészet a környezettudatos gondolkodásért.

Nagy ünnepséggel, díjkiosztással indult a Barcsay 125 emlékév a Magyar Képzőművészeti Egyetemen és máris elkezdődött a készülődés egy márciusi kiállításra, amely a Gyergyószárhegyi Művésztelep születésnapját ünnepli. AZ Egyetem rektorával Erős István professzor úrral Kövesdy Zsuzsa találkozott.

Töreky Zsuzsi zenepedagógus, dalszerző, az Aranykapu zenekar énekesnője már húsz éve vezet baba-mama foglalkozásokat, melyben népzenei alapokkal és ölbéli játékok segítségével nyújt élményt, és ad fejlődési lehetőséget az érdeklődőknek. Most márciusban képzés indításával szeretné minél többek számára elérhetővé tenni az általa alkalmazott módszert. Ebben részt vesz zenésztársa, Kiss Krisztián is. A képzésről bővebb információ az Aranykapu zenekar honlapján található: a www.aranykapuwebshop.hu oldalon. A Győrben induló kezdeményezésről Töreky Zsuzsit Tóth Zsófia kérdezi.

Egy igazán izgalmas és aktuális kötetet vehet kezébe az, aki az MMA kiadó A szavak lázadása – Irodalom és politika Kazinczy börtönéveitől a Mozgó Világ-botrányig című könyvéhez nyúl. Kazinczy és a magyar nyelv ügye körüli közéleti csatározások, a népies lírával kacérkodó Babits, a reálpolitikus Kemény Zsigmond politikai magányossága, Weöres apolitikus politikai attitűdje – megannyi érdekfeszítő és mai napig tanulságokkal szolgáló téma és alak bukkan fel a kötetben. Hörcher Ferenccel, a kötet szerkesztőjével Fazekas Gyöngyvér beszélgetett.

Világhírű hamisítványokat láhatunk Budapesten. Az ingyenesen megtekinthető gyűjteményt korábban Thesszalonikiben és Szófiában mutatták be, most pedig a Budapest V. kerületében található Centrális Galéria tárja elénk római császárok hamisított feljegyzéseit, középkori szentek átírt életrajzait, vagy éppen nem létező utazásokról szóló történetek leírásait. A helyszínen Szentimrei Kristóf járt, aki Székely Katalint, a kiállítás helyi koordinátorát kérte mikrofon elé.
A Valódi hamisítvány című utazókiállítás még február 16-ig tekinthető meg, a tárlatról készült előadások pedig ingyenesen visszanézhetők a Blinken OSA Archivum YouTube-csatornáján.

Puha Ferenc festőművész és Lakatos Pál Munkácsy-díjas szobrászművész alkotásai tekinthetők meg a Vajdahunyad Kortárs év eleji tárlatán február 9-ig. Mindkét művész egyedi formanyelvvel, az urbánus hatásoktól távoli, expresszív kifejezési móddal dolgozik, mely sajátos világot teremt a Mezőgazdasági Múzeum kiállítóterében. A tárlat kurátora ezúttal is Klacsmann Péter, a megnyitón pedig Feledy Balázs művészeti író gondolatai hangzottak el. Vele beszélgetett Tóth Zsófia.

Január 22-én a magyar kultúra napja alkalmából az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzött Petőfi-hagyaték egy rendkívüli értékes részlete került fel a Copia gyűjteményébe. Immár digitalizált formában elérhető Petőfi Sándor és Szendrey Júlia gyermeke, a fiatalon elhunyt Petőfi Zoltán 135 verse, valamint 95 darabból álló levelezése. Lipthay Endrét, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkatársát Fülöp Tamás kérdezte.

Ha egy plakáton azt a névsort olvassuk, hogy: Shakespeare-Zalán Tibor-Szűts István-Seregi Zoltán, akkor a Hamletrock előadásról van szó. A Békéscsabai Jókai Színház csapta azt ígéri: nem hagyományos musical formában dolgozzák fel a jól ismert történetet. A két generáció küzdelmében ezúttal a fiatalok próbálják helyreállítani az erkölcsi rendet, sőt a dán királyfi olyan segítséget kap, amely megváltoztatja a szellem-jelenet értelmezését. (Premier: február 7. , díszbemutató: február 15.) A darab zeneszerzőjével, Szűts Istvánnal a Kormorán együttes billentyűsével Nagy György András ült be a Katolikus rádió stúdiójába.

Van amelyik elfér a tenyérben, de akad olyan is, amit falra lehet akasztani. Kerülhet egy iskolásfüzetbe, vagy akár díszkötésbe is. Lehet kézzel vagy gépel írni, netán hang-, vagy videokazettára rögzíteni. Ez a napló. Ami írók esetén későbbi művek csíráit is tartalmazhatja. Erre vonatkozik Füst Milán önkritikus és be nem váltott utasítása, hogy „Halálom esetén elégetendő”. Ez lett a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításának címe. (Látogatható: augsuztus 15.) A helyzet ellentmondásosságáról is kérdezte a tárlat kurátorát, Borbás Andrea muzeológust munkatársunk Zsoldos Szilvia.

„Az az embertípus volt, aki az életadta minden tragédia, baj, megpróbáltatás felett győzni tud, s győzelmet biztosító fegyvere: a dal... és a mosoly.” – így jellemezték Seress Rezsőt, a zeneszerzés kistermetű nagymesterét, aki ugyan nem tanulta a muzsikát mégis világhírű lett. Bár legismertebb slágere: a „Szomorú vasárnap” megnyitotta előtte az utat Amerikába, ő mégis maradt, és törzshelyén várta azokat, akik élőben szerették volna hallgatni zongorajátékát, énekét. Erre a vendéglátóegységre utal Fesztbaum Béla estje a Dalok a Kispipából, amely jó egy évtizede van műsoron a Kék Duna Koncert-Szalonzenekar és az együttest vezető Berki Sándor hegedűművész segítségével. (Az előadás legközelebb február 15-én lesz látható 19 órától az Óbudai Társaskörben, vagyis Budapesten, a III. kerületben a Kiskorona utca 7. szám alatt.) Kovács Éva Rebecca a darab főszereplőjével beszélgetett.

Kép: Szűts István a Katolikus rádió zongorájánál

A Szent Korona több, mint 1000 éves múltja egybeforrt Magyarország történelmével s annak minden viszontagságával. A Szent Koronát a kezdetektől őrökre bízták. Ez a folyamat évszázadokon át a mai napig tart. Hűséggel, elhivatottsággal végzik ezt a nem könnyű feladatot, melyet elődeiktől átvettek. Számtalan eseményen vesznek részt. Felkutatnak elhanyagolt koronaőri sírokat. Könyveket, kiadványokat szerkesztenek. Felkérésre előadásokat tartanak fiataloknak, kiállítással egybekötve. Méltó elismerésként 2024. március 23.-án a Magyar Örökség 108.-ik díjátadó ünnepségén a Magyar Királyi Koronaőrök Egyesülete Magyar Örökség díjban részesült. A sokféle eseményt szervező, könyveket sajtó alá rendező, az egykori Aranyvonatot újjáteremtő koronaőrrel Kövesdy Zsuzsa beszélgetett.

Mi a valóság? Mi az emberi élet értelme? Miért szenvedünk? E rövid kis könyvben Ellis Potter, a nemzetközi előadó három fő világfelfogást elemez, amelyek mindegyike más-más választ ad ezekre az örök kérdésekre. Potter világos és meggyőző nyelven mutat rá, hogy e három szemlélet, illetve a reménység, amit az emberiségnek felkínálnak, merőben eltérő képet fest a mindennapi valóságról csakúgy, mint életünk végső céljáról. Herjeczki Kornél, a Harmat kiadó igazgatójával beszélget a Három elmélet a mindenségről című könyvről és szerzőjéről Fazekas Gyöngyvér.

Szerkesztő: Tóth János András, zenei szerkesztő: Varga Ramona

Szegedi Csaba munkáiban a színek, a formák és gesztusok parádés összjátékát tapasztaljuk. Koloristának vallja magát, elsődleges számára a különféle tónusok, kontrasztok és komplementerek harmonikus egymásmellettisége, amit átlényegített tájképeivel képes absztraháltan kifejezni. Impresszionisztikus jellegű festményein a látvány mögötti formavilágot mesteri módon alkotja meg. Az Etyeki Műhelygalériában nemrég megnyílt kiállítása kapcsán Kövesdy Zsuzsa az alkotóval és a kiállítás kurátorával beszélget.

A Szakcsi Jazz Egyesület különleges gálakoncertet tart március 1-jén a MOMKultban. A Szakcsi Jazz All Stars című koncerten a szervezet 24 tagja sehol máshol nem hallható formációkban áll majd színpadra március 1-jén a MOMKult Nagytermében. A jazz különböző ágait képviselő legendás művészek Szakcsi Lakatos Béla nyomdokain haladva olyan örömzenére hívják a közönséget, ahol mindenki kilép megszokott műfajikereteiből, megmutatva egyben a jazz sokszínűségét is. Ifj. Szakcsi Lakatos Bélát Fazekas Gyöngyvér kérdezi.

Szegedi Csaba munkáiban a színek, a formák és gesztusok parádés összjátékát tapasztaljuk. Koloristának vallja magát, elsődleges számára a különféle tónusok, kontrasztok és komplementerek harmonikus egymásmellettisége, amit átlényegített tájképeivel képes absztraháltan kifejezni. Impresszionisztikus jellegű festményein a látvány mögötti formavilágot mesteri módon alkotja meg. Az Etyeki Műhelygalériában nemrég megnyílt kiállítása kapcsán Kövesdy Zsuzsa az alkotóval és a kiállítás kurátorával beszélget.

A Szakcsi Jazz Egyesület különleges gálakoncertet tart március 1-jén a MOMKultban. A Szakcsi Jazz All Stars című koncerten a szervezet 24 tagja sehol máshol nem hallható formációkban áll majd színpadra március 1-jén a MOMKult Nagytermében. A jazz különböző ágait képviselő legendás művészek Szakcsi Lakatos Béla nyomdokain haladva olyan örömzenére hívják a közönséget, ahol mindenki kilép megszokott műfajikereteiből, megmutatva egyben a jazz sokszínűségét is. Ifj. Szakcsi Lakatos Bélát Fazekas Gyöngyvér kérdezi.