Akvarell

1942. május 15-én a szlovák parlament tagjaként egyetlen volt, akinek becsülete azt diktálta, hogy nemet mondjon a zsidóság kitelepítéséről szóló 68. sz. alkotmánytörvényre, hiszen keresztény volt, aki zsidó családokat bújtatott, menekülteket fogadott be. Gróf Esterházy János 56 évesen politikai fogolyként hal meg a legkegyetlenebb csehszlovák börtönben Mirovban. Kövesdy Zsuzsa mikrofonja előtt Gubik László, az Esterházy Akadémia elnöke.

Serfőző Levente, a Szeged-Csanádi Egyházmegye oktatási helynöke Györgypál Albertről, a nagyváradi egyházmegye mártírsorsú papjáról szóló könyvét egyszerű okból írta meg: a fiatal pap példája motiválta, és a közös szálak, melyek összekötik az életüket. A könyv címe azért lett Rongyosan Isten előtt, mert Györgypál Albert halála után az egyik vincés nővér azt mondta: „Szegény olyan rongyosan ment a másvilágra, mert mindenki vágott egy darabot a ruhájából, a reverendájából (ereklyének).” Serfőző Leventét a kötet szerzőjét Fazekas Gyöngyvér kérdezi.

Szerkesztő: Tóth János András, zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Október 10-én ünnepélyesen megnyitotta a Néprajzi Múzeum új, minden eddiginél nagyobb és átfogóbb gyűjteményi állandó kiállítását, amelyet másnap már a nagyközönség is birtokba vehetett. A csaknem 3000 négyzetméteres kiállítótérben 8 tematikus egységben több mint 3600 műtárggyal találkozhatnak a látogatók.
A Kossuth téri épülethez képest háromszor nagyobb területen bemutatkozó új, magyar és nemzetközi vonatkozású kiállítás a múzeum közönségforgalmi tereit is érintette, ugyanis számos újdonsággal és a látogatói élményt fokozó szolgáltatással várják az érdeklődőket. Szarvas Zsuzsával, a gyűjteményi kiállítás vezető kurátorával Fülöp Tamás készített interjút.

Határokon átívelő falképciklusok: A Szent László-legenda nyomában – ezzel a címmel kerül sor október 24-én arra a nemzetközi konferenciára, amely a műemlék templomok freskóira szeretné felhívni a figyelmet, ezáltal pedig szeretné összekötni az embereket vallási felekezetektől és etnikai hovatartozástól függetlenül.
A budapesti rendezvény az ún. Oltári Múlt kezdeményezés jegyében született meg, mely ezúttal azt tűzte ki célul, hogyan kelthetők életre a középkori freskók és freskójelentek a mai digitális technológia segítségével. A második alkalommal kiírt Oltári Múlt konferencia házigazdája Krizsán András, a Magyar Építőművészek Szövetségének alelnöke lesz, aki Szentimrei Kristóf vendége volt rádiónk stúdiójában.

Mi történne, ha egy véletlen folytán a mesterséges intelligencia öntudatra ébred, átveszi a hatalmat, és megteremt egy olyan világot, melyet az internet révén az önmagunkról kiállított kép alapján tökéletesnek gondol számunkra? Ezt az elképzelt jövőt vázolja fel Bártfai Barnabás, írói álnevén Adam Brown legújabb regénye, amely nemcsak egy izgalmas kaland lehet az olvasók számára, hanem egy mélyebb elgondolkodtatás is a mesterséges intelligencia fejlődéséről és annak potenciális veszélyeiről, miközben csontig hatoló görbe tükröt állít mai viselkedésünkről. A szerzővel Szentimrei Kristóf beszélget.

25 esztendőnyi tevékenységet ismert el a japán császár külföldieknek adható legmagasabb kitüntetése, amikor 2019-ben Onczay Csaba gordonkaművész megkapta a Felkelő Nap érdemrend „Aranysugarak a nyakszalaggal” fokozatát. A neves csellista sem előadóként, sem pedig tanárként nem ült a babérokon: azóta is tovább gyarapította szigetországbéli tanítványainak számát. Ezek egyike pedig a legutóbb igencsak szép sikert könyvelhetett el. Az elmúlt 3 évtizedet most egy gálakoncert koronázza meg. A kérdező Nagy György András.

Cséry Zoltán zongorista, zeneszerző hosszú évek óta visszatérő vendége a Katolikus rádiónak. Pákai Petra énekesnővel közös, Patché nevű formációjukról is többször szó esett már, leginkább zenei félóránkban, a Hangáriumban. A duó idén ősszel ünnepli fennállásnak 10. évfordulóját. A születésnap kiemelkedő eseménye egy koncert, amit a jövő szombaton (október 26.) tartanak. A beszélgetőtárs Csuth Judit.

„Heuréka!”- Az Arkhimédésznek tulajdonított, és a tudományos felismerés pillanatát rögzítő felkiáltás most a Várkert bazár kiállításának hívószava. A „Magyar géniusz nyomában” című, november végéig nyitva tartó szabadtéri tárlat több mint félszáz hazai, vagy innen indult tudós munkásságát mutatja be. A Rubik-kocka, a televíziózás, vagy a Covid-idején megismert mRNS-technológia mellett még számos találmány kezdeteitől tudhatnak meg többet a látogatók. A Katolikus rádiót Zsoldos Szilvia képviselte a helyszínen.

Kép: Részlet az Onczay Csabáról szóló portréfilmből

A MATEHETSZ, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége régóta elkötelezett a pedagógiai szakma támogatása ügyében. Általában véve kevés idő jut a szakmára, a módszertanra, ezért fontos esemény, ha sikerül egy tanári közösségben szakmailag minőségi időt együtt tölteni. A MATEHETSZ ügyvezető elnöke, Bajor Péter az óvodai és iskolai pedagógusok számára kidolgozott kártyajátékot mutat be ezúttal. A kártya kitűnő ajándék lehet akár a szülői munkaközösségek részéről a tanároknak, mert beszélgetős, önreflexiós összejöveteleket, játéklehetőséget teremt, melynek során meg lehet beszélni a felmerülő nevelési, szakmai problémákat is. Bajor Péter Kövesdy Zsuzsának mutatja be, hogy miként lehet a kártyakészleteket akár egyénileg, szakmai tükörként is használni.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem idén hagyományteremtő céllal indítja el Jump Start nevű eseménysorozatát, melyen kiállítás, az Art Marketen való megjelenés és árverés is helyet kap. A kezdeményezés lehetőséget nyújt a hallgatóknak, hogy betekintést nyerjenek a műkereskedelem és a kortárs művészeti piac világába és bemutatkozzanak a nagyközönség előtt. Az október 17-e és 20-a között a Millenárison megrendezendő Art Market Budapest nemzetközi képzőművészeti vásáron való megjelenésről és a Tulip Art Galériában nyíló kiállításról az Egyetem rektorát, Erőss Istvánt Tóth Zsófia kérdezi.

Magyar-lengyel szentek: Szent Kinga és Szent Hedvig címmel nyílt meg szeptemberben a Magyar Művészeti Akadémia és a Kecskeméti Katona József Múzeum közös képző- és textilművészeti kiállítása Kecskeméten, a Cifrapalota épületében. A tárlat kurátorai: Kelecsényi Csilla Ferenczy Noémi-díjas textil- és képzőművész, valamint Gyergyádesz László művészettörténész, a Kecskeméti Katona József Múzeum osztályvezetője.
Az október 25-ig látogatható tárlaton elsősorban textilművészeti alkotások láthatók, de egyéb képzőművészeti műfajok is megjelennek. A kiállított 18 alkotás a 800, illetve a 650 éve született két szentet legendáin, életfelfogásán, erényein és életútján keresztül mutatja be a Kecskemétre látogatóknak. Gyergyádesz Lászlóval Tóth Zsófia elsőként arról beszélgetett, milyen gyökerek felé vezet bennünket ez a kiállítás.

A Kárpát-medencében élő magyar középiskolások számára több mint 30 éve rendeznek helyesírási versenyt Gyulán, melyet Implom József nyelvészről és helytörténészről neveztek el. A verseny örökös elnöke Nagy János szegedi nyelvészprofesszor, akit Tráser László kérdezett.

A mesés kelet mindig is foglalkoztatta az európai embereket, így minket, magyarokat is. Nem volt ez másképp a 19-20. század fordulóján sem, amikor is Gerster Kálmán tervei alapján jött létre az az épületegyüttes és szórakozónegyed, amely „Konstantinápoly Budapesten” néven nyitotta meg kapuit 1896-ban, egyúttal pedig híres-hírhedt színfoltja volt a korabeli orientalizáló építészetnek.
Ennek emléket állítva tekinthető meg egy időszaki kiállítás még november 3-ig a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban, melyet M. Pap Gergely muzeológussal és történésszel, a tárlat kurátorával járt körbe Szentimrei Kristóf.

Szerkesztő: Szentimrei Kristóf
zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Újabb ősbemutatóra készül a Budapesti Operettszínház (november közepére tervezik a premiert). A választás egy olyan közismert történetre esett, amely az ókortól napjainkig a világ számos pontján sok-sok változatban és feldolgozásban megjelent. Csak népmesei verzióból több száz létezik. A mai magyar és zenés Hamupipőkében az alkotók terve szerint felbukkan a folklór és a mélylélektan ugyanúgy, mint Csipkerózsika és Hófehérke. A címszerepet - a hármas szereposztás egyikében - Nagy Alma Virág egyetemi hallgató alakítja, akit Ungvári Judit kérdezett a feladatról.

"A komponálás számomra öröm, szeretném, ha műveimmel én is örömet tudnék szerezni hallgatóimnak" - így vallott Farkas Ferenc kétszeres Kossuth-, valamint Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, érdemes és kiváló művész, aki 24 éve, 2000. október 10-én hunyt el. Nagy György András és Tóth János András összeállítása.

Mi a csoda? - teszi fel a kérdést minden esztendőben 2017 óta a Pont fesztivál aktuális plakátja. Nem véletlenül, hiszen a szervezők mindannyiszor az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének „Szellemi Örökség”- listájáról választják ki: éppen mit mutatnak meg a világ, a népek sokszínűségéből Budapesten. A megfogalmazott cél, hogy ezeket az értékeket úgymond testközelbe hozzák. Az idei programokról (október 12., Múzeumkert) Csák Liza koordinátorral Fülöp Tamás készített interjút.

Kép: Az Operettszínház honlapjának részlete

Lázár Ervin legnépszerűbb meséje A Hétfejű Tündér, melyet maga az író dramatizált színművé a Négyszögletű Kerek Erdő ismert meséiből. Az előadás során megismerhetjük a közösségi lét fontosságát, a másik elfogadását, hogy a játék milyen fontos lélekemelő tevékenység és hogy mindenhez a legfontosabb dolog a szeretet. Balogh Bodor Attilával, az előadás rendezőjével és egyben zeneszerzőjével, Endrődi Ágnessel, a Fellegjárók Társulat vezetőjével és a Fellegjárók Zenekar énekesével, Gyurity Istvánnal, Bruckner Szigfrid megformálójával, valamint kollégánkkal, a színészként is dolgozó Harcsik Róberttel Csuth Judit beszélgetett.

Ősbemutatóra készül november 15-én a Budapesti Operettszínház. A Hamupipőke című előadást Orbán János Dénes szövegíró és Pejtsik Péter zeneszerző "operettmusicalnek" nevezi. Az új bemutató mellett eddigi és új szerepeiről is mesél az előadásban Nevenincs király egyik alakítója, Magócs Ottó színművész, operetténekes, az Operettszínház művésze.

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Ivan Viripajev Oxigén című előadását mutatja be a budapesti Nemzeti Színház november 4-én 19:00-kor. Az előadás rendezőjével, Pálffy Tibor színművésszel Ráthonyi Sára készített interjút.

Szerkesztő-műsorvezető: Fülöp Tamás
Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Lázár Ervin legnépszerűbb meséje A Hétfejű Tündér, melyet maga az író dramatizált színművé a Négyszögletű Kerek Erdő ismert meséiből. Az előadás során megismerhetjük a közösségi lét fontosságát, a másik elfogadását, hogy a játék milyen fontos lélekemelő tevékenység és hogy mindenhez a legfontosabb dolog a szeretet. Balogh Bodor Attilával, az előadás rendezőjével és egyben zeneszerzőjével, Endrődi Ágnessel, a Fellegjárók Társulat vezetőjével és a Fellegjárók Zenekar énekesével, Gyurity Istvánnal, Bruckner Szigfrid megformálójával, valamint kollégánkkal, a színészként is dolgozó Harcsik Róberttel Csuth Judit beszélgetett.

Ősbemutatóra készül november 15-én a Budapesti Operettszínház. A Hamupipőke című előadást Orbán János Dénes szövegíró és Pejtsik Péter zeneszerző "operettmusicalnek" nevezi. Az új bemutató mellett eddigi és új szerepeiről is mesél az előadásban Nevenincs király egyik alakítója, Magócs Ottó színművész, operetténekes, az Operettszínház művésze.

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Ivan Viripajev Oxigén című előadását mutatja be a budapesti Nemzeti Színház november 4-én 19:00-kor. Az előadás rendezőjével, Pálffy Tibor színművésszel Ráthonyi Sára készített interjút.

Szerkesztő-műsorvezető: Fülöp Tamás
Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila