Tény-kérdés

Adás információk:

Archívum: hallgassa meg!

napi interjú
Wenckheim Krisztina grófnőre emlékeztek a Békés megyei Szabadkígyóson.
Riporter: Fábián István

Wenckheim Krisztina 175 évvel ezelőtti születése a Békés megyei település, az egykori Ókígyós - ma Szabadkígyós - szempontjából is meghatározó jelentőségű. A hely szelleme kötelez. Itt vagyunk azon személyiségek sírjainál, akik lakóhelyünk és vármegyénk jelentős alakjai voltak. Itt pihen békében a „magyar nábob”, itt pihen Wenckheim Krisztina, aki nyolcévesen fogadta Ókígyóson a császári párt, és felnőttként Sissi császárné társalkodónője volt. Balogh József polgármester ezen szavakkal emlékezett a minap a kripta melletti találkozón.

Wenckheim Krisztina, túl azon,, hogy hét gyermeket szült és felnevelt, rengeteg fejlesztés fűződik a nevéhez. A hét gyermek közül még öt az ókastélyban született. 1882-ben készült el az új kastély Ybl Miklós tervei nyomán, és két gyermeke, Mária és Ilona már ott jöttek a világra.

Dr. Takács Árpád, Békés vármegye főispánja beszédében úgy fogalmazott, a grófnő kivételes személyiség volt; csillagkeresztes császári és királyi palotahölgy, az Erzsébet-rendjel, és a pápai „Pro ecclesia et pontifice” rendjel tulajdonosa. Wenckheim Krisztina a szegények és elesettek gyámolítója, az özvegyek és árvák bőkezű és önzetlen támogatója volt. Krisztina egyik gyámja a széles műveltségű és világot látott Göndöcs Benedek gyulai apátplébános lett, aki a gondjaira bízott grófnőt erényekben gazdaggá, fennkölt lelkűvé és könyörületes szívűvé nevelte. Mire eladósorba került, Krisztina számított Magyarország legjobb partijának. Nemcsak szép, okos, művelt, és szociálisan érzékeny, hanem az egyik legnagyobb vagyont birtokló arisztokrata hölgy volt, akit Sissi is a palotahölgyei közé választott. Romantikus regénybe illő fordulatként szerelembe esett legnagyobb ellensége, Wenckheim Károly gróf fiával, Wenckheim Frigyessel, akivel 1872. június 18-án mondták ki a boldogító igent. Házasságuk igazi szerelmi házasság volt, frigyüket gazdag gyermekáldás koronázta, hét gyermekük született.

Wenckheim Krisztina maga volt a megtestesült jószolgálat és jótékonyság, a szegények és elesettek gyámolítója, az özvegyek és árvák bőkezű és önzetlen támogatója – emelte ki a főispán. Havonta 80 szegényt támogatott, de a rászoruló betegeket, időseket és gyermekeket is rendszeresen segítette. A nehéz sorsú nők részére menhelyet állított fel, népkonyhát működtetett. A grófnő az újítás, az újszerű építészeti megoldások, az innováció lelkes és elkötelezett híve volt. Legékesebb bizonyítéka ennek az Ybl Miklós tervei alapján eklektikus, neoreneszánsz stílusban épített szabadkígyósi Wenckheim-kastély. Átadásakor korának legfényesebb, legkorszerűbb kastélya volt.

Ez a kastély a múlt dicsősége és a jövő reménysége, nemcsak vármegyei, de országos viszonylatban is egy szimbólum – hangsúlyozta dr. Takács Árpád. - A kígyósi pusztában gyökeret eresztett telepesek hittek. Hittek a Jóistenben, hittek az álmaikban, hittek a jövendőben, és konok, kitartó munkával építkeztek. Összeköt bennünket a Wenckheim név, akik ennek a térségnek, hitet és reményt adtak. Erre van szükségünk ma is. Hogy érdemes itt élni, jó ide hazatérni és van jövő. Van békési jövő, és van magyar jövő. A főrangú család közel három évszázad óta összeforrt a magyar haza történetével. Kiváló emberek, akik gazdálkodtak, politizáltak, kormányoztak, ápolták a kultúrát és a hagyományokat, de felismerték a kor hívó szavát és fejlesztették a vármegyét. Dr. Takács Árpád beszéde végén úgy fogalmazott, akik itt élnek, értik az idők szavát, mert szorgalmasan dolgoznak, élik a mindennapjaikat, így biztosítva jövőt gyermekeiknek. Szent István szemével akarunk látni, Kazinczy nyelvén akarunk szólni, apáink útját akarjuk járni.

Ősszállításunkban megszólaltattuk a híres család legidősebb tagját, Jeanne-Marie Wenckheim Dickens grófnőt is.

Kép forrása: MKR; Szereday Ilona festőművész

Kapcsolódó képek: