Édesanyám főztje

Hogyan készül a jó bonbon, az igazi trüffel és milyen ízű valójában a kakaó - ha frissen kikerül az ültetvényről és nem desszertként esszük, hanem egyfajta fűszerként, hozzávalóként használjuk fel a konyhában? Sára-Gulyás Gyöngyvérrel, a Lady Lavender Csokoládé Manufaktúra megálmodójával beszélgettünk.

Szaktanár, egyetemi oktató, szakújságíró, szaktanácsadó, étteremkritikus. Gasztronómiai- és borakadémiák tagja. Ez nem egy csapat, hanem egyetlen ember. Olyan, aki örül annak, hogy ma a médiában mutatott kép miatt divattá is lett a vendéglátás, ugyanakkor tudja, hogy ez a tükör torzít, mert nem mutatja meg milyen munka van a tényleges teljesítmény mögött. Mai beszélgetőtársam: Zmák Tibor.

Tudják mi az a kukorés? Hogyan készül a karamell krémes hatlapos? Milyen apró trükkök vannak, hogy puha és egyenletes legyen? Több húsvéti sütemény receptjét mesélte nekünk Bukovicsné Kati néni a zalai Sormásról.

Botanikai, kertészeti kultúrtörténeti témákban publikál. Címzetes egyetemi docens, Vácrátóton ország legfajgazdagabb élőnövény-gyűjteményénél kurátor. Legsikeresebb munkájának azt a könyvét tartják, amelynek címe a Biblia növényei. Ezt folytatta a szentírás ételeinek feldolgozásával. Üdvözlöm Önöket, Nagy György András vagyok! Fráter Erzsébettel abban maradtunk, hogy egy hagyományos széder este, azaz tulajdonképpen az utolsó vacsora menetrendjét követve jutunk el a mai Húsvétig. Ha beleképzelték magukat a helyzetbe, ahogy a Mester tanítványaival megérkezik az étkezésre vánkosokkal berendezett tágas emeleti terembe, akkor következik a gyertyagyújtás, az áldásmondás- tehát az ünnep megszentelése- és az első pohár bor.

Milyen szalalkális pogácsa, a tejes bableves, és hogyan készül egy legendás száz éves recept alapján a nápolyis szelet? Megtudhatjuk a Zala vármegyei Sormáson élő Szabóné Marka nénitől, akivel a régi és a mai húsvéti ételekről beszélgettünk.

Eddig kétszer nyerte el az Év sajtkészítője címet Magyarországon. Annak idején Svájcban szülőföldje gasztronómiáját népszerűsítette. Hite szerint nem véletlen, hogy rátalált a bükki hegység délnyugati lejtőjén élete mostani helyszínére, és az itteniek által darázskőnek nevezett mészsziklákból fakadó bővizű forrásokra. Sok nyelvész szerint az azokat kiaknázó malmokról kapta a település a nevét, s lett később eltorzulva Mónosbél. Üdvözlöm Önöket, Nagy György András vagyok. Mai beszélgetőtársamat, Sándor Tamást útközben értem el.

Kép a sajtműhelyből ( Fotó: Páczai Tamás)

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Kulináris Olimpia. Nem is olyan régen, február elején. Több tucat nemzet, 2 ezer induló, 4-szer annyi elkészült menü. Ráadásul, mint egy igai sportversenyen sokféle szakág csapatban és egyéniben is. A játékok jelképe nem karikaszimbólum, hanem a fazékból felszálló öt színes párahullám. Elnevezése pedig arra utal, hogy szakácsok és cukrászok egyaránt megmérettethetik magukat. Utóbbiak között volt egy magyar fiatalember, aki a művészeti kategóriában maximális pontszámú aranyérmet szerzett. Vendégem a bajnok, vagyis Kismárton Máté volt.

Ahol a csomagolás, a forma, és az íz együtt válik harmonikus egységgé - a Fabric Csokoládé megálmodójával, Szeleczky-Takács Viktóriával beszélgettünk művészeti magányról, megosztó, de elvarázsoló ízekről és a csokoládékészítés jellemfejlesztő hatásáról.

Családi kondér. Mindenkinek mást jelent – a konkrét fogásokban, ízekben. Ám maga a fogalom mégis kifejez valami egységet. Az együttlét, a közös étkezés örömét. Csordás Gizella – aki nagymamaként is hallgat a „Gizus” megszólításra – nem véletlenül adta ezt a szókapcsolatot világhálós konyhanaplója címéül. Tőle idézek: „A konyhai ténykedés nem fáradtság számomra, hanem igazi kikapcsolódás. Szívesen kísérletezek az új ízekkel, de a magyaros, házias ételek állnak igazán közel a szívemhez. A legegyszerűbb étel is csodás fogássá válik, ha szeretettel készül.” Üdvözlöm Önöket, én Nagy György András vagyok. Induljon hát a beszélgetés, melynek helyszíne Sülysáp!

Kép: „Babraguval töltött tarja sörben sütve"