Édesanyám főztje

1981-ben látta meg a napvilágot, akkor, amikor szülei az első saját szőlőültetvényüket telepítették. Második generációs szakember. Borlovag és hegyközségi elnöknek is megválasztották. Kilencszer jelölték a címre, s aztán 2020-ban megkapta az „Év Bortermelője” díjat. Badacsony – ahol már a kelták és a rómaiak is kihasználták a szubmediterrán klíma lehetőségeit- számara talán több mint lak- és munkahely, hiszen otthon van a borászatban. Üdvözlöm Önöket, Nagy György András vagyok, beszélgetőtársam pedig Borbély Tamás!

Német szakácskönyvön keresztül érkeztek vissza Erdélybe a régi magyar konyha receptjei. Bornemissza Anna, Apafi Mihály fejedelem feleségének 17. századi háztartásának titkairól is beszélgettünk György Sándor történésszel, a NEB Hivatalának kutatójával.

Mitől anonim az Anonym Pince? Hogyan függ össze a család és a bornevek? Ki is az a traktormágus, és hogyan jut le a szőlőhegyről egy háromkerekű traktor? Többek között ezekről, a kis családi borászatról és az etyeki pezsgőkről beszélgetünk az Anonym Pince tulajdonos-borászával, Szövényi Áronnal.

------
fotók: Anonym Pince

A gyerekkori kukoricás kásákról, az édesanya végtelen türelemmel húzott rétestésztájáról, zalai népviseleti különlegességekről is beszélgettünk eszteregnyei konyhájában Lakatos Teri nénivel.

„GASZTRO, FENNTARTHATÓSÁG, KÖZÖSSÉG, RENDEZVÉNYEK” – fejezetcímeket idéztem egy honlapról, és igazság szerint a két legfontosabb kifejezést kihagytam, de rövidesen elárulom. Ám előbb átadom a szót a felület gazdájának: „Szeretek utazni, elmenni, megkeresni, megtalálni, felfedezni. Szeretek kóstolni és kóstoltatni, megmutatni és magyarázni.” Budavári Dórát a térség kulcsfigurájának tartják, akinek szenvedélye és munkája teljesen egybeforrt. Jelszava az is lehetne, hogy mindig szezon van és mindig szezonálisat! Hogy pontosan miről van szó?! Következzen még egy önvallomás beszélgetőtársamtól: „szeretem a jó bort és a Balatont!”

Kép: Budavári Dóra (Fotó: Chripkó Lili)

„Ebből tsinálhatsz osztán, a’mit akarsz" vagy "ezt abba teheted, a’mibe akarod” - ehhez hasonló, elég megengedő utasításokkal látja el egy 1801-ből származó szakácskönyv az olvasóját. Hogyan tudtak így annak idején ezekből a receptekből sütni, főzni? Hogyan és minek hatására változott a magyar gasztronómia az elmúlt 200 évben?

Ha azt írom, hogy Szabadfi Szabolcs, akkor talán kevesen tudják kiről van szó... De ha azt, hogy: Szabi a pék, akkor már sokak számára ismerős lehet. Akár úgy, mint aki a semmiből saját bolthálózatot teremtett. Akár úgy, mint aki a világjárvány idején videós tanfolyamokat adott; akár azért mert zsűritag volt egy gasztrorealityben, egy sütős tévévetélkedőben. A műsor ellőt mondta magáról: „Szeretném, ha úgy ismernének meg, hogy én vagyok az a gyerek, aki egész éjjel süt azért, hogy reggel ott állhasson a piacon, Látni akarom azt a boldogságot, amit én kaptam a nagymamáimtól." Annyit még elárulok, hogy a pizzavilágbajnokság rendszeres résztvevőjéről az első cikket annak idején a Magyar Honvéd közölte, de annak még nem sok köze volt a konyhához.

Szabó János, Szabóné Tésenyi Andrea és Szabó Júlia közös kis családi vállalkozása a mókás nevű Kakasbonbon Csokoládé Manufaktúra-üzlet. Hogyan lettek a csokoládé szerelmesei, milyen inspirációk alapján készülnek a bonbonok? Milyen a tökéletes csokoládé kóstolás? Egyebek mellett erről is beszélgettünk Szabó Jánossal.

„Ujjaim meghosszabbításával eggyé válok a tejjel, lelkem szárnyra kel és kezeim között megszületik a csoda” – így írt a sajtról annak egyik mestere. Anyakönyvébe a Pozsa Anna került annak idején, de mindenki csak Panniként emlegeti, így mára ez lett a név- és védjegye is. Egyszerű háziasszonyként próbálkozott először, ebből aztán családi vállalkozás lett, s ma már ő tanítja az érdeklődőket. Ismerkedjenek meg egy lelkes műhelytulajdonossal!

Kép: Pozsa Panni a Katolikus rádió stúdiójában (Veres Ádám felvétele)