Pesti mesék

A140 évvel ezelőtt 1883. november 26-án született Babits Mihály életének fontosabb, budapesti helyszíneiről beszélgettünk Sipos Lajos József Attila-díjas irodalomtörténésszel.

A 130 évvel ezelőtt 1893-ban elhunyt Erkel Ferenc szinte az egész 19. századot átélte, jelentős évtizedeket töltve Pesten is. Olyan intézményeket látott megszületni, amelyek az ő életének is fontos színterei voltak, sőt vezette is azokat. Szőnyiné Szerző Katalinnal az Országos Széchenyi Könyvtár Zeneműtárának nyugalmazott osztályvezetőjével mai műsorunkban egy képzeletbeli séta keretében megpróbáljuk körbejárni azokat a pesti és budai helyszíneket, ahol Erkel Ferenc megfordult, élt és alkotott.

Véres köpenyű mentőorvos, műtétre szoruló sérült, ellátásra váró sebesült, a folyosón ágyban fekvő beteg. Föntről lánctalpakon dübörgő tankok és sorozatlövések zaja. Egy szükségkórház emléképe mindez a mai kor ember számára is élethű módon a Markó utcai mentőállomás pincerendszerében. Ide látogatunk mai műsorunkban.
1956. október 24-én a forradalom másnapján itt kezdte meg működését a különleges szükségkórház. Korabeli berendezésekkel, életnagyságú viaszfigurákkal és kórházi élethelyzetek bemutatásával ezen a helyen egy állandó kiállítás tiszteleg az áldozatok, az ellátott betegek, és a pincekórház mindegy egyes önkéntes dolgozója előtt.
Debrődi Gábor a Kresz Géza Mentőmúzeum igazgatója vezet körbe a pincerendszerben.

Szenes Hanna fiatal költő mellszobra éppen egy éve áll a Széna téren, közel ahhoz a helyhez ahol kivégezték.. A verseket író budai lány a Baár-Madas Református Gimnázium zsidó diákjaként Palesztinában kezdett új életet, majd a II. világháború borzalmaival és a holokausztról érkező hírekkel szembesülve egy különleges de kudarcba fulladt küldetéssel – ejtőernyősnek kiképezve tért vissza Magyarországra, hogy segítsen honfitársain. Ám elfogták, letartóztatták, börtönbe került és kivégezték. Életét áldozta azért, hogy másokat megmenthessen. Fáskerti Zsófia szobrászművésszel és Kovács Gergely történésszel a Mindszenty Alapítvány képviselőjével erről a kivételes életútról és az álmaihoz, az eszméihez a végletekig ragaszkodó lányról Szenes Hannáról beszélgetünk.

Kovács Gergely posztulátorral, a Mindszenty Alapítvány képviselőjével és Balogh Margittal a Bölcsészettudományi Kutató Központ tudományos tanácsadójával ajánlottuk figyelmükbe a vezetett sétákat Mindszenty bíboros egykori rabságának helyszínén. Idén utoljára október 19-én és 20-án, léphetünk be Mindszenty bíboros, Placid atya, Endrédy Vendel és sok más ártatlanul meghurcolt honfitársunk fogvatartási helyére. A vezetésekre a https://www.mindszentyalapitvany.hu/alapitvany/kiallitasok/conti-az-en-fegyhazam/regisztracio oldalon lehet regisztrálni.

A 12. kerületben utca, Budán az egyik alsó rakpart is őrzi Sztehlo Gábor nevét, a Deák téren szobrot is emeltek tiszteletére. De ki is ez a Luther-kabátban lévő alak, aki a kabát mögé elrejtett és a térdén ülő gyermeket óvó mozdulatával akarja védelmezni ?
A válaszért először a szintén a Deák téren található Evangélikus Országos Múzeum pinceszintjére kísérem önöket ahol a Sztéhlo Gábor –Keken András emlékszobában Zászkaliczky Zsuzsanna művészettörténész, muzeológussal találkozunk.
Majd a megmentett gyermekek közül Andrási Andor fizikussal a Sztéhlo Gábor Gyermek-és ifjúságsegítő Alapítvány egyik alapító tagjával és az ő történetével ismerkedhetnek meg.

Nem volt egyszerű egyházi intézményt létrehozni a hetvenes években. A Magyarországi Evangélikus Egyház első múzeuma mégis 1979-ben nyílt a ma már evangélikus szigetnek is nevezett épületegyüttesben a Deák téren.
Az állandó kiállítás Luther Márton saját kezűleg írt végrendeletével büszkélkedhet, de több új digitális alkalmazás is élményszerűvé teszi az ismerkedést Luther örökségével. Harmati Béla László múzeumigazgatóval kezdjük a sétát a helyszínen, melyről rögtön kiderül miért hívják evangélikus szigetnek

1846. július 15-én nyílt meg az első magyar vasútvonal Pest és Vác között. Az első vonat utasai között Széchenyi István és Kossuth Lajos is ott volt. A gödi állomáson a magyar arisztokrácia színe-java megfordult a kiegyezést követő időkben, amikor a Kincsem által hamar világhírűvé vált Hesp-féle tréningtelep miatt keresték fel Gödöt, illetve amikor a királyi vadászatok okán látogattak ide. Gyakori vendég volt itt Erzsébet királyné és Ferenc József is.
A gödi állomáson izgalmas vasúttörténeti kiállítás látható, Vasparipák és Göd címmel, mely ingyenesen megtekinthető kedden 17-től 19 óráig pénteken 10-től 12 óráig
szombaton 14-től 16 óráig.
Az emlékkiállításon Bátorfi Ildikó várostörténeti kutatóval és Szabó Zsuzsával, a József Attila Művelődési Ház vezetőjével beszélgetünk.

Vajon hogyan használták Pest és Buda lakói a megépült új hidakat és milyen változást hoztak életükben? Meddig kellet vámot fizetniük az átkelésért s miért voltak a hidak tüntetések, forrongások színterei? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat mai műsorunkban.
Budapest egyesítésének 150. évfordulója és a Lánchíd felújítása alkalmából a nyár eleje óta látható a Budapest – a város és hídjai című kiállítás a Teve utcában található Budapest Főváros Levéltárában. Az aula után az emeleten folytatjuk két héttel ezelőtt megkezdett városismereti sétánkat a kiállítás kurátorával László Zsófia főlevéltárossal.

(fotó: www.https://mng.hu/; Medgyessy Ferenc: Hídépítők; dombormű a József Attila Színház falán)

Budapest legmeghatározóbb jelképe a Duna, ám leginkább a felette feszülő hídjai jellemzik a fővárost, melyek összekötik Pestet és Budát. Akár nappal, akár éjjel kivilágítva a hidak fővárosunk állandó látványosságai.
Budapest – a város és hídjai című kiállítás a Teve utcában található Budapest Főváros Levéltárában. Ide kalauzuljuk el ma Önöket a kiállítás kurátorával László Zsófiával, Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosával.