Tény-kérdés

Vasárnap mutatják be a terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz templomban Takács Antal új, szimfonikus- valamint rockzenekarra és kórusra írt misekompozícióját az este fél 7-kor kezdődő szentmisén. A zeneszerzővel Hámori Kinga beszélgetett.

November elején rendezték meg Kazincbarcikán a hagyományos Szalézi Pedagógiai Konferenciát, melyet minden évben a szalézi tartomány pedagógusainak és Don Bosco pedagógiája iránt érdeklődő szakembereknek szerveznek meg. A nap tanulságairól a konferencia tapasztalatairól Németh Ádámmal és Sándor Dorottyával a Szalézi Intézmény Fenntartó pedagógiai referensével illetve munkatársával beszélgetünk.

A RESolution projekt célja hidrotechnológia alkalmazásával zöld hidrogén előállítása, tárolása és hosszú távon helyi értékláncba foglalása, amely beilleszthető lenne a Smart Grid 1. rendszerbe, méghozzá úgy, hogy egy elektrolizáló berendezéssel a fel nem használt árammal, vízbontás útján állítanának elő hidrogént és a két szomszédos megye, Békés és Arad egyaránt hasznosul. Az Európai Unió 2 millió euróval támogatja a beruházást, amelyhez a békés megyeieknek 23 millió forinttal kell hozzájárulnia.
Fotó: behir.hu

140 évvel ezelőtt 1883. november 26-án született Babits Mihály költő a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. A közelgő évforduló kapcsán Sipos Lajos - József Attila díjas irodalomtörténésztől Hámori Kinga érdeklődött arról: miért nem ismerjük igazán Babits igazi arcát?

Győzelem, dicsőség legyen velünk – ez olvasható azon az alapvetően piros, ám arannyal ékesített zászlószalagon, amely a 101. békéscsabai gyalogezred lobogójához tartozott. A császári és királyi 101. gyalogezredet 140 éve állították fel, a zászlószalagot 130 éve létesítették és szentelték fel.

Az első világháború alatt a 101-esek kötelékében harcolt a Békés vármegyei katonák mintegy 60 százaléka. Békéscsabára a mozgósítási parancs 1914. július 26-án érkezett meg, és augusztus 2-án indultak a szerbiai frontra. Innen nem sokkal később az orosz hadszíntérre vezényelték őket, ahol 1916 márciusáig teljesítettek szolgálatot, majd áthelyezték őket az olasz frontra, az Isonzó folyóhoz és a Hétközség-fennsíkra. Pár hónap elteltével ismét az orosz hadszíntéren kötöttek ki, ekkor a Tatárhágó védelmét kapták feladatként. 1918. november 16-án tértek vissza a katonák Békéscsabára, megfogyatkozott létszámban.

Zászlóanyának gróf Wenckheim Frigyesné született Wenckheim Krisztina grófnőt kérték fel, akinek a neve olvasható is a piros, arannyal ékesített selyemszalagon. Ennek állítottak emléket most a zászlószalag bemutatásával, amely a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum jóvoltából a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban látható.







Győzelem, dicsőség legyen velünk – ez olvasható azon az alapvetően piros, ám arannyal ékesített zászlószalagon, amely a 101-es békéscsabai gyalogezred lobogójához tartozott. A császári és királyi 101-es gyalogezredet 140 éve állították fel, a zászlószalagot 130 éve létesítették és szentelték fel.

Az első világháború alatt a 101-esek kötelékében harcolt a Békés vármegyei katonák mintegy 60 százaléka. Békéscsabára a mozgósítási parancs 1914. július 26-án érkezett meg, és augusztus 2-án indultak a szerbiai frontra. Innen nem sokkal később az orosz hadszíntérre vezényelték őket, ahol 1916 márciusáig teljesítettek szolgálatot, majd áthelyezték őket az olasz frontra, az Isonzó folyóhoz és a Hétközség-fennsíkra. Pár hónap elteltével ismét az orosz hadszíntéren kötöttek ki, ekkor a Tatárhágó védelmét kapták feladatként. A katonák az első világháborúból 1918. november 16-án, azaz 105 éve érkeztek vissza Békéscsabára. Zászlóanyának gróf Wenckheim Frigyesné született Wenckheim Krisztina grófnőt kérték fel, akinek a neve olvasható is a piros, arannyal ékesített selyemszalagon. Ennek állítottak emléket most a zászlószalag bemutatásával, amely a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum jóvoltából két hétig a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban volt látható, most pedig visszatér a Hadtörténeti Múzeumba.

Fotó: MKR