Kerengő

Több mint 3 hete zajlanak a tüntetések Spanyolországban, a legnagyobb demonstración közel 800 000 ember fejezte ki nemtetszését a szocialista kormány választási paktuma miatt, amely koalíciós támogatásért cserébe amnesztiát nyújt a baszk és katalán szakadároknak. Miért baj ez? Mit tehetnek a spanyolok az egyre súlyosabban megosztó baloldali hatalom megfékezéséért? Rodrigo Ballesterrel, az MCC Európai Tanulmányok Műhely vezetőjével beszélgetünk.

A Geert Wilders vezette jobboldali, migrációellenes és euroszkeptikus Szabadságpárt győzött a szerdai előrehozott választásokon Hollandiában. A Szabadságpárt megduplázta támogatottságát a legutóbbi, 2021-es választási eredményéhez képest. Nem kétséges, hogy ez a választási eredmény összefügg a Hollandiában is tapasztalható migrációs hátterű problémákkal. Hogyan, mi az összefüggés? Sayfo Omart, a migrációkutató Intézet vezető kutatóját kérdezzük

Milyen külföldi ösztöndíj programok elérhetők a magyar diákok számára?
Milyen hatása van a külföldi tanulási lehetőségnek az egyén személyiség- és szakmai fejlődése szempontjából?
Milyen hozadéka lehet a nemzetgazdaság, a versenyképesség szempontjából?
Milyen arányban „ragadnak kint” az ösztöndíjasaink? Hányan jönnek haza és dolgoznak végül Magyarországon?
A természettudományt művelők mennyire tudják itthon megtalálni a számításukat hosszú távon?

A mesterséges intelligencia kutatás jelenlegi kérdéseiről Lőrincz Andrással, az ELTE Informatikai Kar Mesterséges Intelligencia Tanszékének tudományos főmunkatársával beszélgetünk.

Németországban a kormány éppen most akarja megszüntetni a háztartások rezsi támogatását.
De milyen a magyar energia helyzet? Mi lehet a jóhír, és mi lehet a rossz?
Elmondhatjuk-e valaha is, hogy az ország energiaellátását meg tudjuk oldani saját erőből?
Mit jelenthetnek a kormányzat beharangozott intézkedései:
egységes országos vízdíj,
új napelem pályázatok,
a szélenergia új szabályozása.
Hol lesz a szivattyús-tározós erőmű, ami - ez boritékolható - a zöldek tiltakozását fogja magával hozni.
Vendégem ifj. Chikán Attila az ALTEO Group vezérigazgatója, és
Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője.

fotó:
www.energiainfo.hu
www.villtech.hu

Németországban a kormány éppen most akarja megszüntetni a háztartások rezsi támogatását.
De milyen a magyar energia helyzet? Mi lehet a jóhír, és mi lehet a rossz?
Elmondhatjuk-e valaha is, hogy az ország energiaellátását meg tudjuk oldani saját erőből?
Mit jelenthetnek a kormányzat beharangozott intézkedései:
egységes országos vízdíj,
új napelem pályázatok,
a szélenergia új szabályozása.
Hol lesz a szivattyús-tározós erőmű, ami - ez boritékolható - a zöldek tiltakozását fogja magával hozni.
Vendégem ifj. Chikán Attila az ALTEO Group vezérigazgatója, és
Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője.

fotó:
www.energiainfo.hu
www.villtech.hu

Zsindely Ferenc Teleki Pál, Bárdossy László és Kállay Miklós mellett volt miniszterelnökségi államtitkár, majd 1943. március 29. és 1944. március 22. között kereskedelmi miniszter. A legfelsőbb körökben mozgó politikus, Tüdős Klára férje, néhány héttel Teleki Pál halála előtt kezdte el lejegyezni napi élményeit, utolsó bejegyzései pedig Bárdossy László népbírósági perére reflektálnak. Zsindely Ferenc kéziratos naplója még nem állt a vesztett háború utáni magyarázkodás kényszerének hatása alatt, így feltárása hiteles képet ad arról, hogy az események résztvevői hogyan értékelték a történteket.
Dr. Szekér Nóra történésszel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tudományos kutatójával, a napló kalandos történetéről, feltárásának jelentőségéről, Zsindely Ferenc és felesége Tüdős Klára életútjáról, kitelepítésük körülményeiről beszélgettünk.
(fotók: www. abtl.hu)

Wacław Felczak munkásságát emlékkonferencián elevenítették fel az Eötvös Collegiumban. A professzor diákként az 1938-1939-es tanévben lakója, 1987-ben pedig 3 hónapig vendégtanára volt a Collegiumnak.Elsőkként ennek kapcsán beszélgetünk Horváth László igazgatóval.

Több éve húzódik a konfliktus Azerbajdzsán és Örményország között. A tét: Hegyi-Karabah azeri el-vagy visszafoglalása és egy gazdasági-politikai célokat szolgáló azeri összekötő folyosó megnyitása Örményország területén. Azerbajdzsán folyamatosan fokozta a régióra nehezedő katonai nyomást, míg végül egy szeptemberben indított egynapos háború során megszerezte -- visszaintegrálta -- az azeri területre beékelődött, de 30 évig örmény irányítás alatt álló Karabahot. Az ott élő örmény lakosság elmenekült. A feszültség azonban ezzel sem szűnt meg, további háború fenyeget.
Mit akar még Azerbajdzsán? Miért hagyta magára a nyugat Örményországot? Vajon civilizációs, vallási konfliktus is zajlik-e a világ legrégibb keresztény állama és az őt körülvevő muzulmán világ között, vagy valami egészen másról van szó? És milyen kapcsolata van Magyarországnak egyik és másik féllel?

Dala Sárával, a Hagyományok Háza Közművelődési és Tudományos Szakcsoportjának szakmai munkatársával beszélgetünk. Témánk a Hagyományok Házában november 18-án megrendezett Etnopedagógiai konferencia "Szóban, írásban, bájtokban továbbadott néphagyomány - A Grimm-mesekönyvektől az élőszavas mesélésig" szekciójának témakörei, a hagyományos mesemondás, a magyar népmesék népszerűvé válásának okai.
(fotók: https://hagyomanyokhaza.hu)

Az elmúlt hetek közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

Több mint 3 hete zajlanak a tüntetések Spanyolországban, a legnagyobb demonstración közel 800 000 ember fejezte ki nemtetszését a szocialista kormány választási paktuma miatt, amely koalíciós támogatásért cserébe amnesztiát nyújt a baszk és katalán szakadároknak. Miért baj ez? Mit tehetnek a spanyolok az egyre súlyosabban megosztó baloldali hatalom megfékezéséért? Rodrigo Ballesterrel, az MCC Európai Tanulmányok Műhely vezetőjével beszélgetünk.

A Geert Wilders vezette jobboldali, migrációellenes és euroszkeptikus Szabadságpárt győzött a szerdai előrehozott választásokon Hollandiában. A Szabadságpárt megduplázta támogatottságát a legutóbbi, 2021-es választási eredményéhez képest. Nem kétséges, hogy ez a választási eredmény összefügg a Hollandiában is tapasztalható migrációs hátterű problémákkal. Hogyan, mi az összefüggés? Sayfo Omart, a migrációkutató Intézet vezető kutatóját kérdezzük

A Jogsegélyben folytatjuk a beszélgetést a társasházi jogról Szalay Kornél Géza ügyvéddel.

Nyílt napot tartott az Apor Vilmos Katolikus Főiskola, amelynek szakkínálatát és váci campusát is megismerhették az érdeklődők november 17-én. A többek között tanítókat, óvodapedagógusokat és segítő szakembereket képző főiskolán idén mind a jelentkezők, mind a felvett hallgatók száma rekordot döntött. Jövőre pedig már többletpontokkal segítik azokat a szakembereket, akik gyerekekkel foglalkoznak, de szeretnék továbbképezni magukat.
Dr.Gloviczki Zoltánnal, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektorával, az intézmény Nyílt napját követően beszélgettünk az Apor gazdag pedagógusképzési kínálatáról, nemzetközi kapcsolatairól, ösztöndíjairól, valamint a felsőoktatási felvételi pontszámítás szabályainak 2024-től bevezetésre kerülő változásáról.
"A 21-22.század a humán segítő pályáké. Ez az a terület, ahol nem helyettesítheti a szakembereket semmiféle műszaki, informatikai megoldás. Szükség van rájuk, ezért biztos pálya áll leendő hallgatóink előtt. Nehéz, rögös, de érdemes és értelmes hivatás lehet azok számára, akik ezt választják” – mondta dr. Gloviczki Zoltán rektor.
(fotók: https://avkf.hu)

A Jogsegélyben folytatjuk a beszélgetést a társasházi jogról Szalay Kornél Géza ügyvéddel.

Nyílt napot tartott az Apor Vilmos Katolikus Főiskola, amelynek szakkínálatát és váci campusát is megismerhették az érdeklődők november 17-én. A többek között tanítókat, óvodapedagógusokat és segítő szakembereket képző főiskolán idén mind a jelentkezők, mind a felvett hallgatók száma rekordot döntött. Jövőre pedig már többletpontokkal segítik azokat a szakembereket, akik gyerekekkel foglalkoznak, de szeretnék továbbképezni magukat.
Dr.Gloviczki Zoltánnal, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektorával, az intézmény Nyílt napját követően beszélgettünk az Apor gazdag pedagógusképzési kínálatáról, nemzetközi kapcsolatairól, ösztöndíjairól, valamint a felsőoktatási felvételi pontszámítás szabályainak 2024-től bevezetésre kerülő változásáról.
"A 21-22.század a humán segítő pályáké. Ez az a terület, ahol nem helyettesítheti a szakembereket semmiféle műszaki, informatikai megoldás. Szükség van rájuk, ezért biztos pálya áll leendő hallgatóink előtt. Nehéz, rögös, de érdemes és értelmes hivatás lehet azok számára, akik ezt választják” – mondta dr. Gloviczki Zoltán rektor.
(fotók: https://avkf.hu)